Népszabadság
A kép illusztráció
Az MSZP annyiban egyetért a népszámlálási törvényt a parlamentnek visszaküldő államfő felvetésével, hogy gyűjtsenek adatokat a fogyatékosokról, azt azonban továbbra sem szeretnék – jóllehet Sólyom László javasolja -, ha a népszámlálás során az egyházhoz, felekezethez tartozásról is kérdeznének.
A szocialista frakció mérlegeli Sólyom László köztársasági elnöknek a 2011-es népszámlálásról szóló törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott aggályait – mondta Fogarasiné Deák Valéria, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának szocialista alelnöke. A jogszabályt a parlament az ellenzék tartózkodása mellett fogadta el. A Fidesz és a KDNP nem értett egyet azzal, hogy az egyházhoz vagy vallási közösséghez tartozásra ne kérdezzenek rá. Az államfő a törvény más pontjait – például a fogyatékosokra vonatkozó adatok gyűjtésének elmaradását, a nemzeti vagy etnikai kisebbségekhez tartozásra utaló kérdést – is aggályosnak tartja, és ezért megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.
A kormányoldal kész megfontolni, hogy 2011-ben felmérjék a fogyatékkal élők körét is, civil szervezetek is ezt kérik – hangsúlyozta Fogarasiné. Valószínűleg elfogadják az államfőnek a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó kérdés miatt megfogalmazott észrevételeit is. Vagyis: nem a valamely kisebbséghez, hanem általában a nemzetiséghez tartozásra kérdeznének, ami a többségi nemzet is lehet. Az adatszolgáltatás mindkét esetben csak önkéntes lehet.
A vallási vagy felekezeti hovatartozást viszont továbbra sem szeretnék firtatni – jelentette ki a szocialista politikus -, mert az egyházakkal kapcsolatban nincs olyan állami feladat, amelyhez szükség lenne ilyen adatok ismeretére. A kérdést illetően az egyházak maguk is megosztottak. A kisebbek nem szeretnék, a nagyobbak jellemzően elfogadnák. Az MSZP ezért sem szeretné, ha a vallás iránt érdeklődnének. Végleges döntés azonban még nincs.
Arról kevés szó esik, hogy az ilyen adatgyűjtésnek milyen hozadéka lenne. Azt ugyanis senki nem tudja megmondani, hogy a 2001-es népszámláláson magát egyházhoz, felekezetnek tartozónak valló 7,6 millió ember hitgyakorlóként tett ilyen nyilatkozatot, vagy csupán jelezte, hogy gyermekként valamely egyház szabályai szerint, mondjuk megkeresztelték.
A vallásos népesség aránya a közelmúltban készült felmérések szerint is hetven százalék körülire becsülhető, ám többségük inkább csak a maga módján hisz istenben, a legalább havi rendszerességgel templomba járók aránya pedig nem éri el a húsz százalékot. Az szja-t fizetők negyede sem él azzal a lehetőséggel, hogy személyi jövedelemadója egy százalékát valamelyik egyháznak ajánlja fel, miközben más társadalmi szervezeteket ennél jóval többen jelölnek meg.
“A vallási és általában is a világnézeti meggyőződés – a nemhez és a nemzetiséghez hasonlóan – az alkotmány alapján a személyiség lényegi vonásának tekinthető, tehát ebben az értelemben sem indokolt kihagyni az adatfelvételből” – érvel Sólyom. A fideszes Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke hasonlóképpen látja. A KDNP emlékeztet, hogy a vallásra vonatkozó adatgyűjtés annak idején a kormány munkáját is nagyban segítette.
Éppen ettől tart a Joggal a Jogállamiságért Egyesület, amikor emlékezteti az államfőt arra, hogy a vallásra vonatkozó adatgyűjtés már 2001-ben is indulatokat váltott ki, és az aggályokra az volt a hivatalos válasz, hogy az ilyen adatok kizárólag statisztikai célokat szolgálnak. Az egyházi támogatások mértékének meghatározásánál mégis a népszámlálás eredményéből kívántak kiindulni – hangoztatják.
A félelmek most sem megalapozatlanok – véli Fogarasiné. A Jobbik szerint például fontos, hogy a magyar társadalomról a vallás területén is minél pontosabb diagnózist lehessen felállítani. Ennek része, hogy kiderüljön: a bejegyzett több mint kétszáz egyház, “amelynek többsége csak az anyagi lehetőségeket kihasználó destruktív szekta (pl. Szcientológia Egyháza, Magyar Boszorkányszövetség), pontosan hány állampolgárt tömörít, és annak fejében milyen összegű állami támogatást, adókedvezményt kap”.
Nem politikai megfontolásokkal, hanem a költségek és az adminisztratív terhek mérséklésével magyarázzák szakértők, hogy alapvetően csak az EU által megkívánt adatok gyűjtésére terjedne ki a 2011-es népszámlálás. Ezért maradnának ki például a házasságtörténetre, a termékenységre, az esetleges fogyatékosságra, a vallásra, az ingázási szokásokra, a munkavégzés körülményeire és az anyanyelvre vonatkozó kérdések, amelyeket 2001-ben még feltettek. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó kérdések utólag kerültek a tervezetbe.
Jó nagy baromságot beszél az mszp, amikor ezen akar spórolni (spórolhatnának inkább úgy, hogy kevesebbet lopnak). Én kifejezetten kiváncsi vagyok az ilyen felmérésekre, és ehhez fogható mintavétel 10 évente csupán egyszer van.
Nem hiszem, hogy sokkal többe kerülne a dolog, ha egy kérdéssel többre kellene válaszolni… Miért nem akarja az MSZP? Nem értem, hiszen mindez, ha jól tudom, nem névhez kötötten lesz kőbe vésve valahol, ahol utána nézhetnek, hogy ki katolukus, református, jehova tanúja, hit gyülekezetes, mormon, zsidó, muzulmán, ateista stb.
A fogyatékosok számbavétele tényleg fontos a kormánynak, hiszen több féle módon is gondoskodni kell róluk.
Ha viszont belegondolunk abba, hogy az egyházakat is támogatnia kell az államnak, akkor fontos lenne tudni, hogy melyik egyház hány hívet mondhat magáénak. (Ez a szám szerintem nem lenne pontos, mert sokan nem gyakorolják a hitüket, egyszerűen családi hagyományként kapták szüleik után mondjuk a keresztséget.)
Tök fölösleges megkérdezni a vallást, úgysem kapnánk hiteles adatokat, másfelől pedig az államnak az egyházakhoz semmi köze.
Viccnek szánom: Tök fölösleges megkérdezni a nemi hovatartozást, úgysem kapnánk hiteles adatokat, másfelől az államnak semmi köze ki mit hord az alsójában.
Kedves Vátesz, ez hozzád méltó ostoba hasonlat. Nem pazarlok karaktereket arra, hogy elmagyarázzam miért. Úgysem értenéd.
A vallás magánügy. A felekezethez tartozás pedig csupán egy papír, amelyet az egyház készít az emberről amikor még csecsemő. Sajnos ezen később felnőtt fejjel sem lehet változtatni. Ha valakit mondjuk a nagymama megkereszteltetett, az felnőtt korában sem szabadulhat ettől. Ott lesz örökre a nyoma valamelyik parókkián.
A legtöbb ember aki pl. katolikusnak vallja magát sokszor azt sem tudja pl. miért van pünkösd hétfőn ünnep. Nem jár templomba, csak ritka családi események alkalmával.
2001-ben a fidesz becsapta az embereket, amikor azt állította hogy a felekezeti kérdésnek semmi következménye nem lesz. Lett. A népszámlálási adatok alapján határozták meg az egyházi támogatásokat. Hazudtak. Nem kicsit, nagyot!
Ez az egész csak ennek az elcseszett marabúnak, meg a vatikáni 0%-os bábpártnak (KDNP) fontos.
Most abba bele sem kezdek, hogy tőlünk keletebbre egy általunk lenézett, de egyébként kb. 150 év óta tudatosan a nemzetállam megteremtésén dolgozó hatalom milyen hatásos fegyverként használja a kultúrális/etnikai térnyerés szempontjából a nagyegyházakat.
Érdekes hogy ott a baloldal is nemzetben gondolkdik, nemzeti célokat tűz ki az ország elé, és 1990 óta tusatosan erősíti, izmosítja a legnagyobb egyházat (anyagilag is). A mi baloldalunk ennek épp az ellenkezőjét csinálja… ezért mondom, hogy tehetségtelenek politikusok gyülekezete, amolyan politikai bóvli az mszp… olcsó középszer, semmi egyéb.
Uraim, Önök nem értik a viccet, pedig még oda is írtam, hogy csepeli hozzászólásával nem értek egyet, azért írtam le szóról szóra az ő hozzászólását, kicserélve a vallást a nemi hovatartozással. Én szerintem pedig lényeges, mert szociális kérdésekben sok plitikus keveselli az egyházak részvételét, elfelejtve azt, ma az egyházaknak nincsenek földbirtokai, így nincs anyagi erejük kórházakat, iskolákat, szociális gondozó intézeteket fenntartani.
Az hogy valaki nő, vagy férfi lényeges különbség. Pl. Nő nem mehet férfi vécébe, férfi nem léphet be a női zuhanyzóba stb.. Eccerű példát hoztam, hogy te is megértsd.
Nem kell ahhoz földbirtok, hogy valaki iskolákat, kórházakat működtessen. Bárki megteheti. Az alapítványi, egyházi iskolák ugyanúgy megkapják a fejpénzt az államtól. Furcsamód ezek a az intézmények többnyire a legjobban felszereltek. Van ott della bőven.
Egyházi kórházról nincs tudomásom, de ha lenne a TB ugyanúgy fizetne az ágyak után.
Anyagi erejükről meg bárki meggyőződhet ha ellátogat a Vatikánba.
Hogy is mondja a nép? Telhetetlen papzsák?