csepel.hu
Hetek óta botrányt botrányra halmoznak az ellenzéki képviselők a munka törvénykönyvének módosításai miatt. A törvényváltozások minden tekintetben megfelelnek az Európai Unió előírásainak, és nem csökkentik a szakszervezetek jogait. Az ellenzék mégis ebből próbált kormányváltó botránysorozatot kreálni arra hivatkozva, hogy a törvényváltozás rabszolgaságot vezetne be Magyarországon. Tiltakozásaik kis létszámú tüntetésekkel kezdődtek, majd az ellenzéki képviselők bementek a Magyar Televízió épületébe, ahol egy közleményt akartak beolvasni.
Tudni kell, hogy a politikusoknak épp úgy joguk van bemenni például a köztévé épületébe, mint egy átlagos polgárnak egy élelmiszerboltba. Ám ahogy a boltban sem állhatunk a húsos vagy a halas pult mögé kiszolgálni, ők sem szólhatnak bele a műsorszerkesztésbe.
Az ellenzéki politikusoknak azonban éppen ez volt a szándékuk. Mindenképpen balhét, botrányt akartak kelteni. Tűzriadót csináltak, rátámadtak az MTVA munkatársaira, ugyanazt az erőszakos viselkedést folytatták, mint az utcán. Előadásukat többen videóra is vették.
Hogy provokációról szól az egész, Bangóné Borbély Ildikó, csepeli szocialista pártelnök elszólásából is kiderült. „Kurva erős kép lenne, ha lefekszünk a lépcső elé, és tarkóra rakjuk a kezünket, jó?” – fordult társa felé a nyilvánosságra került videóban a képviselő asszony, nyilvánvalóan megfeledkezve arról, hogy forog a kamera, majd társaival a földre vetette magát, kezüket pedig a tarkójuk mögé kulcsolták. Ezen a felvételen az is látszik, ahogy a „drámai” képsorok elkészítése után látványosan elsírják magukat. Hogy a provokatív fellépésre miért volt szükség, nehéz magyarázatot találni. Annál is inkább, mert a munka törvénykönyvének módosítása éppen a magyar munkavállalók lehetőségeit növeli.
Így változott a törvény
A törvénymódosításnak két fontos része van. Az egyik a túlóra mennyiségére vonatkozik, a másik pedig a munkaidőkeretet érinti. Az eddigi, évi 300 óra túlmunka lehetősége most 400 órára emelkedett. Ebből 250 óra a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető: ez nem változott. A 250 órán felül a korábbi 50 helyett lett most 150 óra rendkívüli munkavégzésre lehetőség. Ez önkéntes, a munkavállaló szabad akaratán múlik. Rugalmasabb így a rendszer, és lehetőséget ad arra, hogy aki akar, az többet keressen. Ha van a munkahelyen szakszervezet által kötött kollektív szerződés, évi 300 óra túlmunka rendelhető el, és további 100 óra önként vállalt túlmunka lehet – egyéni megállapodás szerint. Hazánkban egyébként a KSH adatai szerint tíz munkahelyből kettő olyan, ahol van ilyen. A munkaidőkeret variálására szintén volt eddig is lehetőség. Az eddigi egy éves keretet emelték fel három évre. Ám ahogy eddig sem évente fizették ki a túlórát, ez után sem fogják háromévente kifizetni. A nem munkaidőkeretben dolgozóknak minden esetben havonta kell kifizetni a túlórát. Arról pedig szó sincs, hogy a munkáltató az eddiginél több túlórát kérhet. A baloldal az elmúlt hetekben szándékosan félrevezette a közvéleményt. Az Európai Unióra gyakran hivatkozó ellenzék úgy beszél rabszolgaságról, az uniós irányelv a túlórakeretet 416 órában maximálja, vagyis más uniós országokban többre is van lehetőség, mint amennyit az új magyar szabályozás megenged.
TK
Csak azt tudjuk szétosztani, amit megtermelünk, ezért kell többet dolgozni. A túlmunkával mindenki jól jár, az ország gyarapodása mindenkinek az érdeke.
Szerintem meg alapból 8órára járjon legalább 2x annyi fizu mint most, nem lenne egyszerűbb? Ja hát igen, az EU-s pénzeket nem lenyúlni kéne dögivel. Írországban régen piszok szar volt a helyzet, mióta csatlakoztak az EU-hoz azóta nagyon is jó élet van ott. Mondom ezt úgy, hogy Én is láttam saját szememmel és barátaim is máig ott kint dolgoznak!
A másik: Ha ennyire agresszívnak látják a tüntetőket a kormány, akkor f*szért nem vonják ezt az egész törvényjavaslatot vissza? Könyörgöm, nem kértünk ilyet, nem kérdeztek meg minket ezek a marha nagy demokraták! Szóval aki továbbra is hisz ezeknek a kamu demokrata és kamu keresztényeknek annak nincs jó hírem, de az agyukat kimosták, nem kicsit, nagyon.
UI: Nem tartozom egyik ellenzéki párthoz sem, sőt, az egész rendszerrel gondok vannak…
Kedves komcsi, ti bevezettétek magatoknak a nulla órára 100x több pénzt, de csaknem beledöglött az ország.
Na most a következő a tényállás. A munkabér összege szabad megállapodás tárgya a szerződő felek, a munkáltató és a munkavállaló között. A munkavállalónak minden joga megvan ahhoz, hogy kétszer annyi fizetést kérjen. Egyszerűen csak kérnie kell és kész, a munkáltató pedig majd mérlegeli, mekkora mértékű fizetésemelést ad. A munkavállalónak arra is lehetősége van, hogy olyan munkahelyet keressen, ahol teljesülnek az elvárásai. Nem értem, mi a probléma ezzel. Miért dolgoznak akkor egyesek mégis bagóért? Nem azért, mert lusták? Kis munka, kis pénz, ez van. A kormánynak csak a minimálbér összegére és a munkabért terhelő levonásokra van ráhatása. Ezeken kívül még a túlóra mértékének plafonja jelent némi mozgásteret számára. Persze aki lusta, az nyilván nem akar többet dolgozni…
T:
“fideszeskomcsi”
1. Az első mondatodból már látszik, hogy fogalmad sincs a termelési és gazdasági
viszonyokrol.
2. Az EU-s pénzek felhasználásáról – ugyan csak látom – fingod sincs !
3. Barátaid itthon is találtak volna munkát, ha tanultak volna és lenne szakmájuk. 10 éves
kinti tapasztalatból mondom. Mint rabszolgák vagy eladósodnak, vagy alkoholisták
lesznek, és max úgy jönnek haza, ahogy kikerültek.
4. Örülhetnél, hogy legálisan kaphatod a béred túlmunka kifizetéssel együtt, gondolva
nyugdijadra.
5. A kormány nem agresszívnek nézi a tüntetőket, hanem annak amik: bohoc-majmoknak.
6. Csak a hozzáértőket szokás megkérdezni vagy tanácsot kérni.
7. Amúgy : “Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás” mondta Széchenyi.
Nagy a baj, hiába a poszt meg három narancsos hozzászóló, nem tudjátok az egy szem demokratát meggyőzni! Mindenki kimegy, titeket meg maximum az ukrán vendégmunkások fognak eltartani! Erre jó hogy minden termelő vagyon Mészáros Orbán Lőrinc tulajdonába megy át! Ők lesznek a földesurak, lesznek ukrán jobbágyok, akár az ország nevét is megváltoztathatjátok, Orbánia!
Ábel Attila, mikor hozod már le a Csepelinfóban, hogy a csepeliek kénytelenek kifizetni a pereskedéseiteket Szenteczky Jánossal szemben? Nem először!
🙂
A 36 hónap nem a bérről szól,hanem a munkaidő keretről.A bért minden hónap x napján kifizetik.A munkaidő keret 36 hónap.Ennyi idő alatt lehet a túlórát elosztani.Ha 24 hónap alatt a dolgozó túlórázott 1200 órát,akkor a harmadik év végéig már csak 300 órát túlórázhat.Aki nem dolgozik,pl:nyugdíjas dk-s tűntiző/szavazó annak fogalma nincs a túlóráról,ne pofázzon bele,de az se,aki még életében öt percet nem dolgozott,mert pl:tanuló.Nálunk a munkahelyen ölik egymást a kollegák a túlórákért,mert abban van a több pénz.Nem kell senkit kényszeríteni rá,sőt.
Tóth kati, te hová jártál általános iskolába? Az évi maximum 400 túlóra, így két év alatt maximum 800 túlóra, s nem 1200 óra! A három éves munkaidőkeret azt szabályozza, hogy a munkaidő három éves átlagban heti 40 óra, azaz a munkáltató, ha nincs rendelése a cégnek, a harmadik évben az addig végzett munkát lecsúsztathatja, azaz a dolgozó addig nem dolgozik egyetlen órát sem naponta, amíg az összes túlmunkát le nem csúsztatta! Viszont arra az időre NEM KAP MUNKABÉRT SEM, hiszen az elvégzett túlmunka bérét minden hónapban megkapta! KÖSZÖNIK A DOLGOZÓK, DE ADDIG SEM AKARNAK ÉHENHALNI!
Az alábbi írás kereshető a “túlóra törvény” keresőkifejezéssel!
“Az uniós irányelv szerint az átlagos munkaidő a túlórákkal együtt sem haladhatja meg a 48 órát hetente. Ez a 48 órás szabály pedig a túlóratörvénybe is bekerült. Sőt, 52 héttel számolva a nálunk bevezetett évi 400 óra még egy nagyon kicsit kevesebb is, mint az EU által megengedett 416 órás maximum.
Fodor T. Gábor munkajogász a Napi.hu-nak elmondta, a módosító oly módon írja elő a szabályokat, hogy a Magyarországon meghatározott teljes heti munkaidő-mértéknek, vagyis a 40 órás “normál” munkaidőnek kell három év átlagában kijönnie, amivel gyakorlatilag egy kettős elszámolást vezet be. A 48 óra kapcsán marad az egy év, azaz az irányelv, de a 40 óra kapcsán 3 évről rendelkezik.
Ez első ránézésre megfelel az uniós jognak, hiszen nem sérti a szabályt, hogy a 48 órát egy éven belül le kell dolgozni, de ez egy téves gondolatmenet, ugyanis az irányelv az mondja valójában: a tagállamokban a munkaidő maximum 48 óra lehet és ezt a tagállami munkaidőt legfeljebb egyéves referencia-időszakban lehet felhasználni. Tehát valójában az irányelv szövege alapján mindegy, hogy milyen hosszú a tagállami heti munkaidő, az egy éves referencia-időszak nem haladható meg. A magyar jogalkotó tehát meglehetősen kreatívan, de valójában tévesen értelmezte az uniós irányelvet. Ezzel a szabállyal ugyanakkor lehet “jogászkodni”, – és kis eséllyel ugyan – de előfordulhat, hogy ezzel ellentétes döntést is kihozhat az Európai Bíróság – mondta Fodor T.”
Áder igazat szólt avagy sem?
‘Elnöki nyilatkozat a Munka Törvénykönyvének módosításáról
A Munka Törvénykönyvének módosítását – amit az Országgyűlés december 12-én fogadott el – három szempontból vizsgáltam meg.
Elsőként megállapítottam, hogy a módosítás nem ütközik az Alaptörvény rendelkezéseibe, így jogszerű keretek között, alkotmányosan nem kifogásolható.
Másodszor összevetettem az új túlóraszabályozás rendelkezéseit más európai országokéval. Megállapítottam, hogy számos országban (például Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Csehország) a túlóra mértéke a magyarországival megegyező, vagy azt meghaladó mértékű.
Harmadszor megvizsgáltam, hogy a Munka Törvénykönyvének módosítása miként érinti Magyarország 4 és fél millió munkavállalóját. Csökkentek-e a munkavállalók védelmét szolgáló garanciák?
Megállapítottam:
– a Munka Törvénykönyvének a munkavállalókat védő rendelkezései nem csorbultak, sőt, az eddiginél több túlórát csak a munkavállaló előzetes írásbeli hozzájárulását követően lehet végezni;
– a munkaadó nem büntetheti a munkavállalót azért, mert túlmunkát nem vállal, vagy a túlmunka vállalására vonatkozó korábbi nyilatkozatát visszavonja;
– a kollektív szerződések csak a munkavállaló javára térhetnek el az új szabályoktól;
– a túlmunkáért járó díjazást ezután is változatlan feltételekkel fizethetik ki a munkaadók;
– nem szűkült a szakszervezetek azon lehetősége, hogy a munkavállalóknak a kollektív szerződések révén még nagyobb védelmet biztosítsanak.
Mindezen szempontok alapján a mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését.’
2018. december 20.