Budapestkörnyéke.hu
A kanadai Montrealban működő Marathon Electric Car Company nevű cég a hetvenes évek közepén indította el The Marathon c-300 típusú e-autójának gyártását. A 60 km/h-ás sebességre képes autó 50 km-t tudott megtenni egy töltéssel.
Az archív képek alapján a korai elektromos autót Csepelen is tesztelték, gyaníthatóan a licenc megvétele céljából. A történetből végül nem lett semmi, ami nem csoda az akkori infrastruktúra és az autó jellemzői alapján. Az alábbiakban a Budapestkörnyéke.hu cikkét olvashatják a Fortepan fotóival.
Trükkös biznisszel Magyarországon landoló osztrák teherautó-tervek, egy kanadai elektromos autó és Rákosi sógornője. A Csepel Autógyár a kommunista Magyarország egyik stratégiai nagyvállalata volt, már megszűnt. Az infrastruktúrája azonban még ma is előkerül, ha a dugók csökkentéséről van szó.
A Csepel Autógyár története a kommunista Magyarország történetével kezdődik és nagyjából ott is ér véget. A II. Világháború utáni években megnőtt az igény a teherautók iránt ezért a negyvenes évek végén egy mérnökökből álló küldöttség elutazott az osztrák Steyr gyárba, hogy onnét egy kacifántos barter üzlet segítségével megszerezték az egyik teherautó licencét, végül ez meg is valósult.
Minden készen állt a magyar teherautó gyártáshoz, már csak a gyár hiányzott. A Dunai Repülőgépgyár lebombázott Horthy-ligeti telepén – ami tulajdonképpen a Szigetszentmiklós és Tököl közötti terület, melyet a háború után neveztek át Szigethalomnak – lett a befutó és itt alakították ki a gyár egyik legfontosabb telephelyét.
Rákosi sógornője
Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár gépjármű- és motorrészlegének és a Weiss Manfréd motorgyári részlegének beolvasztásával végül létrejött a Csepel Autógyár Nemzeti Vállalat. A gyár első igazgatója, Bíró Ferencné Moszkvában végzett gépészmérnök, Rákosi Mátyás sógornője lett.
Jól ment az üzlet
Az első 4 hengeres Csepel motor a Steyr licenc alapján 1949. december 21-én készült el, ezt még 281.620 darab követte 1975-ig. Az itt készült teharautókat leginkább az 1956-os fényképekről ismerjük. A Csepel Autógyár a fénykorát a 60-as évek végén, a hetvenes évek közepén élte. Motort, autót, teherautót és buszalkatrészeket gyártottak. Jól ment az üzlet, arra gondoltak a mérnökök, ideje lenne megnézni egy elektromos autót is.
Elektromos autó 1977-ben
A kanadai Montrealban működő Marathon Electric Car Company nevű cég a hetvenes évek közepénindította be a kiemelt képünkön is látható The Marathon c-300 típusú e-autójának gyártását. A 60 km/h-ás sebességre képes autó 50 km-t tudott megtenni egy töltéssel, ami úgy 10 órán át tartott.
A kanadai vállalat 1978-ig 600 ilyen kisautót adott el, aztán 1980-ban bezárta kapuit. A Fortepan digitális archívumban elérhető képek 1977-ben készültek az autóról a Csepel Autógyár udvarán.
Vélhetően a nyugati vállalat szerette volna eladni az autó licencét Magyarországon, hogy ezzel is növelje a bevételeit. A képen látható autó rendszáma nem magyar, ebből arra következtetünk, hogy bemutató példányként került a gyárba. Ezt a verziót erősíti az alábbi kép, ahol többen körbeállják és megcsodálják a kocsit. Ne felejtsük el a dátumokat: három évvel az alábbi, 1977-es fotó után a kanadai cég tönkrement.
A szigetszentmiklósi gyár döntéshozóinak, ha tetszett is a kanadai autó, nagy fantáziát nem láttak benne, hiszen nem tudunk arról, hogy komolyan tárgyaltak volna a licenc megvásárlásáról.
Csődeljárás
Az elektromos autó fotója 1977-ben készült. 15 évvel később a Csepel Autógyár sorsa is megpecsételődött. 1992-ben a cég felszámolás alá került, majd 1996-ban csődbe ment.
Segítsenek a dugókon
Legutóbb akkor hallottunk a gyárról itt az agglomerációban, amikor Halásztelek polgármestere, Szentgyörgyi József bejelentette: felújítanak egy 80 éves kerékpárutat annak érdekében, hogy a dugóktól gyötört helyiek közlekedési helyzetén könnyítsenek.
Az elhanyagolt betonépítésű járda az egykori Csepel Műveket kötötte össze a Csepel Autógyárral – régen a dolgozók ezen jártak biciklivel és gyalog a munkahelyükre. Az 1990-es évekig használatban volt, majd elhanyagolták, benőtte a gaz – írtuk itt a Budapestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálon ez év október elején.
A Csepeli Autógyárhoz kapcsolódó egykori infrastruktúra tehát még mindig hatással van a környező településekre, Budapest környékére. Milyen jó lenne, ha az a 41 évvel ezelőtti gondolt ismét szárnyra kapna és lenne elektromos autógyártás valahol a főváros agglomerációjában.
Forrás: Budapestkörnyéke.hu
