Népszabadság, Csepel.info
A járműveken kívül újabban a fénymásolók is a teljesítőképességük határára érkeztek…
A BRFK két, párhuzamosan futó nyomozás keretében hatvan cég százhúsz gyanús tanácsadói szerződését vizsgálná, azonban eddig a kért dokumentumoknak csak a negyedét adta át a BKV. A rendőrség azt mondta: nem várhatnak a végtelenségig, ha a BKV a törvényes határidőn (30 napon) belül nem adja át a kért iratokat, ők mennek értük. A közlekedési vállalat a korábban 120 millió forintért felülvizsgált fénymásoló-kapacitás hiányosságaira hivatkozik.
Nehéz számon tartani, hogy ki mindenki tett már feljelentést a Budapesti Közlekedési Vállalat gyanús tanácsadói szerződései és botrányos végkielégítési gyakorlata miatt. Bodnár Zsolt dandártábornok, Budapest főkapitányának bűnügyi helyettese a Népszabadság kérdésére elmondta: egy magánszemély (névvel és címmel tett) feljelentése alapján a rendőrség már a tavasszal nyomozást rendelt el a BKV gazdálkodásával öszszefüggésben.
Két, párhuzamosan zajló büntetőeljárás keretében vizsgálják a céget: az egyik nyomozás a BKV végkielégítési gyakorlatát, a másik a különböző tanácsadói szerződések törvényességét vagy jogszerűtlen voltát hivatott tisztázni. A tavasz óta nyilvánosan bejelentett feljelentéseket (amelyek közt jelentősek az átfedések) már e két, folyamatban lévő nyomozáshoz egyesítik.
Bodnár Zsolt egyebek mellett elmondta, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya az eddigi adatok alapján 60-65 vállalkozásnak a BKV-val fennálló, körülbelül 110-120 taácsadói szerződését vizsgálja. Az eljárás keretében mindenekelőtt azt tisztázzák, hogy a szerződések és a kifizetések mögött volt-e teljesítés, vagy a semmiért fizetett a BKV az érintett vállalkozásoknak. Majd különböző szakértők bevonásával azt tisztázzák, hogy a tanácsadók munkája ér-e annyit, mint amennyit a cég fizetett érte. Végül pedig, hogy az adott tanácsra és tanulmányra, felmérésre, vizsgálatra valóban szüksége volt-e a BKV-nak.
A nyomozás keretében vizsgálják – Bodnár Zsoltot idézve – “a szerződő felek esetleges mögöttes kapcsolatát” is. Vagyis azt, hogy az adott tanácsadó cég nem azért kapta-e meg az adott megbízást, hogy a munka végeztével tiszteletdíjának egy részét visszajuttassa a megbízónak. A tábornok nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a tanácsadói szerződések és a végkielégítések ügyében hűtlen kezelés miatt folyó eljárásban később egyeseket sikkasztással vagy csalással is meggyanúsítanak.
Csakhogy, bár a feljelentők egyre növekvő táborához tartozik a BKV jelenlegi vezetője is, a közlekedési vállalat nem siet a rendőrség által hivatalosan bekért iratok átadásával. Szűkös fénymásoló-kapacitásukra hivatkozva eddig csak a nyomozáshoz bekért iratok negyedét adták át a BRFK-nak. Ez az érvelés azért is meglepő, mert egy cég gépenként 60 ezer, azaz összesen körülbelül húszmillió forintért készített fénymásoló-állapotfelmérést a BKV megbízásából. Kocsis István, a közlekedési vállalat jelenlegi vezérigazgatója épp emiatt tett feljelentést a rendőrségen.
Hasonló horderejű gazdasági bűnügyekben a rendőrség általában nem “bekéri” a szükséges iratokat, hanem házkutatást tart, és lefoglalja azokat. Bodnár arra a kérdésre, hogy ebben az esetben miért nem így járnak el, azt válaszolta: a BKV sértett és feljelentő is egyben. Ilyenkor a rendőrség abból indul ki, hogy a sértett is érdekelt a nyomozás mielőbbi eredményes befejezésében, ezért segíti a nyomozó hatóság munkáját. Az eljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy a rendőrség bekérje a nyomozáshoz szükséges iratokat, bizonyítékokat. Ilyenkor 30 napon belül kell a nyomozó hatóságnak megküldeni a kért dokumentumokat.
Bodnár nem tart attól, hogy a BKV a mundér becsületét védendő, fontos iratok visszatartásával ellehetetlenítené a nyomozást.
– Természetesen nem várunk a végtelenségig az iratokra – mondta. – Az ilyen esetekben az a gyakorlat, hogy ha ésszerű határidőn belül nem kapjuk meg a kért anyagokat, magunk megyünk értük, és valamennyit lefoglaljuk.
Azt ne mondja valaki, hogy büntetés, felelősségre vonás is lesz. Nem hiszem!
Mi van? Nem akarják oda adni a fellelhető iratokat. Vonakodnak átadni?
Ezek nem hülyék, hogy csak úgy maguktól feltárják a bűneiket bizonyító iratokat.
A világon ilyen nincs, hogy a nyomozók könyörögnek a bűnözőknek, hogy ugyan adják már át az iratokat nekik, a vádhatóságnak.
Röhej!
Igaz lehet, hogy már nincs is semmi értelme átadni a maradékot, mert épp elég idejük volt a csalóknak a terhelő iratokat megsemmisíteni.
Bizony ám!
Szépen kérem a bégávésokat, legyenek már szíves átadni azokat a papíroskákat. Ne tagadják meg a szegény hatóságtól még a végén felmond nekik a főnökük.
Lehet hogy kellene még 120 millió a fénymásolókra, hogy ne csak azt tudják meg, hogy nem működnek, hanem egyben használhatók is legyenek. Meg kellene még papír is, meg festékpatrony még 120 milláért. Ez eddig 3×120 millió lenne… bágátel…
Nem értem. Állami tulajdonú cég iratanyagát hogy van joguk visszatartani a rendőrségtől? Valahogy úgy érzem, ha Kovács Józsi vagy Mari néni cégéről lenne szó, már ott tombolna az APEH, a rendőrség, stb.
Lehet, hogy a BKV vezetés inkább a tűzoltókat engedné háztűznézőbe, miután mindent megsemmisített…