Szeretnek következmény nélkül szembeszegülni a tekintéllyel
Népszabadság
A nickek (választott becenevek) adta anonimitás egyedi lehetőséget kínál arra, hogy valódi személyiségüket fel nem fedve véleményt nyilváníthassanak. A névtelenség felment a felelősség alól, így gátlástalan viselkedéshez vezethet azoknál, akik amúgy erősen gátoltak a negatív indulataik megélésében és kifejezésében.
A rasszista acsarkodástól a tudományos igényű információkig terjedő széles skálán szóródik az internetes hozzászólások (kommentek) stílusa, illetve műfaja. A NOL cikkeihez is naponta özönlenek ezek a modern “olvasói észrevételek”. Bár be kell jelentkezni a hozzászóláshoz, az anonimitás úgyszólván garantált, a választott név mögé bárki elbújhat.
A fórumok és kommentfolyamok nagy része valamilyen fokon moderált, de a hozzászólások legtöbbször ellenőrizetlenül kerülnek ki a nyilvánosság elé. A kommenteket (és szerzőiket) emiatt sokan nem szeretik, az online hozzászólások azonban pótolhatatlan fórumai a közügyek megvitatásának.
– Nehéz általánosan igaz képet festeni a kommentelőkről: több típusuk van, és kevés a közös jellemzőjük – mondja Rekvényi Katalin pszichológus. A szakértő szerint az egyik jellemző csoport az “unatkozóké”, akiknek a hozzászólásírás jelenti a kikapcsolódást és a pszeudotársaséletet. A másik kategória az önjelölt szakértőké, akik saját nézőpontjuk fontosságának hitében olyan témákhoz szólnak rendszeresen hozzá, amelyekben jártasak (vagy annak érzik magukat).
A névtelenségben elkövetett normaszegés ami miatt sokan idegenkednek tőlük -, alapvető emberi vonás, a tömeglélektanban ismert és rendszeresen kutatott jelenség. A tömegben elvész az egyéni felelősségérzet; a felelős felnőtt magatartás helyét a vágyteljesítő gyermeki működés veszi át.
arra, hogy valódi személyiségüket fel nem fedve véleményt nyilváníthassanak olyan módon is az emberek, amit nyíltan nem mernének megtenni.
A névtelenség felment a felelősség alól, így gátlástalan viselkedéshez vezethet azoknál, akik amúgy erősen gátoltak a negatív indulataik megélésében és kifejezésében. Ők legtöbbször olyan emberek, akiknek ez a lehetőség egyfajta frusztrációlevezető szelepül szolgál. Itt megtehetik, hogy következmények nélkül szembeszegüljenek a tekintéllyel (egy nagy lap nyilvános cikke, az abban megfogalmazódó vélemény az átlagember szemében annak számít).
Az oksági összefüggések megvilágítása után is ott marad a kérdés, hogy hogyan reagáljunk egyegy bántó megjegyzésre.
– Helyén kell kezelni ezeket a megnyilvánulásokat. Az érett, kritikus megjegyzés észérveket használ, ezekre észérvekkel lehet felelni; az indulati kommunikáció csupán verbális agresszió, ami hasonló indulatot vált ki a fogadó félből is. Ezekre érett módon csak elhárítólag lehet válaszolni, azaz lezárni a kommunikációt, amíg az ilyen színvonalon zajlik.
A blog.hu-n már csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá. – Arra is van lehetőség, hogy a blogtulajdonos a hozzászólás elolvasása után maga határozza meg, mi kerülhet ki az oldalra, és csak azt jelenteti meg, ami nem sért senkit és semmit – mondja dr. Farkas Anikó (gyesrol-netre. com).
– Webmesterként a megrendelőimmel minden esetben kitérünk arra, hogy szeretnének-e kommentálási lehetőséget. Tapasztalatom szerint minél rutinosabb felhasználó az illető, annál inkább igényli ezt – mondja Tasnádi Zsolt, a syrakuza.hu tulajdonosa.
– Ha rendszeres hozzászólóként használ valaki egy kommentező “üzemmódot” valahol, akkor azt viszi magával más színterekre is – véli F. Tóth Krisztina kommunikációkutató. Ez lehet szóhasználat (színtérszleng) vagy teljes stílus éppúgy, mint a témához vagy a szerzőjéhez való hozzáállás. Jól megfigyelhető ez olyankor, amikor egy aránylag zárt hozzászólói körrel rendelkező blog egyegy bejegyzése kikerül a címlapra, és hirtelen odagyűlik sok hozzászóló különféle, máshonnan hozott attitűddel, nyelvhasználattal.
– Valószínűleg a tinédzser korosztály írja a legtöbb kommentet – vélekedik a pszichológus. Az internetes társadalom kommunikációs szakértői szerint a jellegzetes stílusú portálok vagy blogok sajátos közösséget vonzanak, persze a legfiatalabbakat is. A “szabad szájalás” lehetősége nekik különösen vonzó, ez a jelenség gyakori a kamaszok körében, akik életének szerves része a netes közösség és az SMS-MMSkommunikáció – mondja Rekvényi Katalin.
A hozzászólások gyártása jó feszültségoldási lehetőség és szórakoztató időtöltés is számukra. Ennek a korosztálynak az autoritáskonfliktus és az identitáskeresés a központi problematikája; e kettő feszültségei kiválóan levezetődhetnek egy-egy internetes álszemélyiség létrehozásában. A komolyabb témákkal foglalkozó oldalak trágár kommentelői – bár valószínűleg már nem kamaszok – személyiségüket, konfliktuskezelési módjukat tekintve sokban hasonlíthatók e korosztályhoz.
Aztán a Népszabadság még kitalálja, hogy tulajdonképpen a “modern kori reakció”, vagyis a névtelen kommentelők tehetnek minden bajról.
Azt gondoltam, be kell vezetni az “újbeszél” nyelvet némely fórumokon, például az mszp.hu-n, mivel elképesztő módon cenzúráznak. Ez azt jelentené például, hogy az adott fórum rendszeresen cenzúrázott véleményközössége, egy adott naptól mondjuk egy hétig, az ellenkezőjét írná annak, amit gondol, de csupa nagybetűvel. Orwell “1984” című regényében szerepel az “újbeszél” nyelv, ahol minden a fordítottját jelenti.
Kiváncsi lennék, mit csinál ilyenkor egy moderátor. Például: Miért nem hatásos az Mszp kommunikációja? című topiknál beírom, hogy NAGYON IS HATÁSOS, HISZEN AZ MSZP-S POLITIKUSOK MINDIG IGAZAT MONDANAK. Ki is próbálom, ha letelik a kitiltásom.
Persze, ennek akkor van értelme, ha sokan csatlakoznak hozzá. Az oda húzó fórumozók úgyis mindig egyirányúan nyilvánítanak véleményt, ha most látszólag ezt megtápláljuk az ellenvéleményűekkel, akkor a fórum látszatra tiszta seggnyalás lesz, azaz tök érdektelen. Egy fórum halála, ha mindenki egy véleményen van.