Pesti Srácok
Nem fordulhatnak elő olyan bírói csalások, mint ami Lőrincz Viktorral történt meg Rióban – mondta portálunknak Németh Szilárd, a hazai szövetség elnöke a szombaton rajtoló budapesti világbajnokságra hangolva. Németh szerint mind a harminc birkózónk oda fogja tenni magát, hiszen ahogyan éppen az említett világklasszis, Lőrincz Viktor megfogalmazta: magyar földön szól a legszebben a Himnusz.
Huszadikán, szombaton rajtol a várva várt budapesti birkózó-világbajnokság. A 2013-as hazai vébén egy aranyat és összesen hat érmet nyertünk, most még senki sem tudja, megismételhető-e az a siker, de a versenyzőinken semmi sem fog múlni. Reméljük, hogy a bírókon sem. Sok millió magyarban megmaradt az, ahogyan a 2016-os olimpián gyakorlatilag meglopták Lőrincz Viktort a jogos bronzéremtől. A főbűnös egy kirgiz szőnyegbíró volt.
„A derék Kulmatov korán kelt hétfő reggel, szokás szerint három főtt tojást reggelizett, tornázott egy keveset, felvette kék olimpia pólócskáját, majd kiment elcsalni egy birkózómérkőzést”
– írtuk akkor. Az ilyen és ehhez hasonló bírói csalások majdnem tönkretették ezt a sportágat, még az olimpiai szereplés is veszélybe került.
Nyilván a nézőket, a szurkolókat is érdekli, hogy mire számíthatunk Budapesten?
Ezt kérdeztük először Németh Szilárdtól, a birkózó-szövetség elnökétől.
Számíthatunk a rióihoz hasonló égbekiáltó bírói csalásokra?
Nem, Rio óta nagyon sokat változott a bíráskodás. Lalovic elnök úrnak [a Nemzetközi Birkózó Szövetség vezetője – a szerk.] is az az álláspontja, hogy a szőnyegen, a versenyzők küzdelmén dőljenek el a mérkőzések. A sport tisztasága, a sportszerűség azt diktálja, hogy ne egy-egy bírói döntésen múljanak a győzelmek, hogy kinek a nyakába akasszuk az érmeket.
Úgy szoktam fogalmazni, hogy több birkózás legyen, kevesebb bíráskodás. Ebbe az irányba haladunk.
A Kulmatovhoz hasonló bírókkal mi lett? Találkozhatunk velük a világbajnokságon?
Nem. Ők már nincsenek a keretben. Teljesen kicserélődött a bírói kar, néhány kivételtől eltekintve mindenki új lesz.
Tudjuk, hogy korábban birkózott. Mi az, amit megtanult, amire építeni tud politikusként, a civil életben?
A birkózás erős tartást ad. Kiszámíthatóságot. A sportszerűségre nevel, megtanít küzdeni, győzni, és elviselni az esetleges vereséget is.
Van akit jobban figyel fog figyelni elnökként, akinek esetleg jobban drukkol?
Mind a harminc versenyzőnknek. Mindannyian különböző kvalitású, korú, súlycsoportú birkózók, mindenkinek más a múltja, az eredményei, mást várunk tőlük és mást várnak maguktól. Tudjuk, hogy nagyon sok függ a sorsolástól.
Nem csak a saját felkészülésüknek kell tökéletesnek lennie, nem csupán erő kell, nem elég szellemileg és lelkileg is kifogástalan állapotban lenni, szükség van a szerencsére is.
Nagyon nem mindegy, hogy az első körben világklasszissal vagy esetleg egy gyengébb ellenféllel kerülnek össze. A legfontosabb, hogy a birkózó úgy érezze, mindent megtett.
Hogy magunk úgy érezzük, megtettünk mindent azért, hogy minél előrébb végezzünk, hogy méltán képviseljük a magyar színeket. Éppen az olimpiai éremről a bírói döntés miatt lemaradó Lőrincz Viktor fogalmazta meg ezt a legjobban: a Himnusz a legszebben a magyar nemzet fővárosában, Budapesten szól.
Tőle érmet vár? Kárpótlást jelentene ez Rióért?
Ő maga bevallottan világbajnoki győzelemre készül. A mi dolgunk az, hogy ebben minden támogatást megadjunk neki és a többieknek is.
Hivatalos célkitűzés van?
A cél, hogy mindenki kihozza magából a legtöbbet. A csapat nagyszerű formában van, nincsen komolyabb sérülés. Nagyon jellemző a válogatott mentalitására az, amit Lőrincz Viktort idézve mondtam. Ennél nagyobb motiváció nem kell.
Forrás: Pesti Srácok
Nagyon helyes, hogy a birkózó gyerekek (a sportági utánpótlás!) ki tud menni a hazai rendezéső birkózó VB-re. Ennél jobb motiváció nem is kell. Ennek teljesen természetesnek kellene lennie. Ha nem mehetnének, akkor azért lenne hőbörgés. Jó lenne most már befejezni ezt a kavarást a hazai rendezésű sportesemények körül. Gyerekként én is örültem, mikor bárhova elvittek. A mostani gyerekek is örülnek neki, és szép élményekkel gazdagodnak a különféle sporteseményeken.
“A sport a test útján nyitja meg a lelket.” Szent-Györgyi Albert
Régi szép idők! SZDSZ-kék öltönyök, nosztalgia az ifjúkor után!
Maga hülye, de gondolom ez nem zavarja.
Senki sem tud okosabb lenni önmagánál, ezért aztán teljességgel képtelen felfogni önnön hülyeségét. Ez már csak így van és így marad.
Nincs baj a sport szeretetével. Az iskolásokra is ráfér a napi tesi, már ha van hol, értelmesen megtartani.
Kár, hogy vezetőink csak szeretik a sportot (nézni), de nem űzik.
Testalkatuk nem éppen példamutató, finoman szólva – kiábrándító!
Sajnos ma mind kikaptak.
Kár, hogy ezeknek az alkalmatlan, közpénz éhes vezetőknek
a hobbijaira folyik el a nemzeti vagyon.
De ha már így van, lehetne végre egy egészségmániás miniszterelnökünk is,
mennyivel szebb lenne minden.
1956. október 23. ezeknek nem jelent semmit! Reggel 9 óra van, nekik nem volt idejük még egy köszöntő sort sem írniuk az ünnepre!
Nincs is miért! Az 56-os magyar ifjúság nem ezért a tolvaj, zsarnoki rendszerért harcolt!
Ma:
“Reggel 9 óra van, nekik nem volt idejük még egy köszöntő sort sem írniuk az ünnepre!” – Hát nem strapálták magukat, ez tény. Azóta nagy kelletlenül beraktak délután (2018. október 23. kedd at 14:48) egy ócska kincstári összefoglalót a nap állami ünnepi eseményeiről (ami délelőtt fél tízkor jelent meg az Origón). – No, meg egy újabb birkózós-cikket.
Oszama-bin-Laden is nagyobb kegyeletre tarthat itt számot, mint ’56…
Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán
Megyünk, valami láthatatlan
áramlás szívünket befutja,
akadozva száll még az ének,
de már mienk a pesti utca.
Nincs már teendõ: ez maradt,
csak ez maradt már menedékül,
valami szálló ragyogás kél,
valami szent lobogás készül.
Zászlóink föl, újjongva csapnak,
kiborulnak a széles útra,
selyem-színei kidagadnak:
ismét mienk a pesti utca!
Ismét mienk a bátor ének,
parancsolatlan tiszta szívvel,
s a fegyverek szemünkbe néznek:
kire lövetsz, belügyminiszter?
Piros a vér a pesti utcán,
munkások, ifjak vére ez,
piros a vér a pesti utcán,
belügyminiszter, kit lövetsz?
Kire lövettek összebújva ti,
megbukott miniszterek?
Sem az ÁVH, sem a tankok
titeket meg nem mentenek.
S a nép nevében, aki fegyvert
vertél szívünkre, merre futsz,
véres volt a kezed már régen
Gerõ Ernõ, csak ölni tudsz?
…Piros a vér a pesti utcán.
Esõ esik és elveri,
mossa a vért, de megmaradnak
a pesti utca kövein.
Piros a vér a pesti utcán,
munkások – ifjak vére folyt,
– a háromszín-lobogók mellé
tegyetek ki gyászlobogót.
A háromszín-lobogó mellé
tegyetek három esküvést:
sírásból egynek tiszta könnyet,
s a zsarnokság gyûlöletét,
s fogadalmat: te kicsi ország,
el ne felejtse, aki él,
hogy úgy született a szabadság,
hogy pesti utcán hullt a vér.
Na hol tartunk ? Hány aranyat nyertünk ?