Csepel.info

A következő jogszabályok a kertváros és a szomszédos ingatlanok nyugalmát szolgálja:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján az ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédaikat szükségtelenül zavarnák vagy amellyel jogaik gyakorlását (ide tartozik a pihenéshez való jog is) veszélyeztetnék.

Számos alkalommal a birtokvédelmi ügyek alapja a szomszéd zaj okozásával történő zavarása. Nemcsak az a környezeti zaj minősül veszélyes mértékűnek, amely meghaladja a zajterhelés vagy zajkibocsátás megengedett határértékét, hanem olyan szabadidős zajforrásból származó zaj is, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, de a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja.

Amennyiben megállapítható, hogy az esetleges birtokvédelmet kérőt a zajkibocsátás szükségtelenül zavarja, úgy kérheti a zavaró állapot megszüntetését. Amennyiben a jegyző az előtte indított birtokvédelmi eljárásban a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta, úgy határozatával a birtoksértőt a zavarás megszüntetésére kötelezheti. Amennyiben a panaszolt fél nem tesz eleget a jegyző határozatának, úgy 500.000.-Ft-ig terjedő, ismételten kiszabható eljárási bírsággal sújtható.

Zajvédelem tekintetében, az alábbi jogszabályi előírások érvényesek:

A zajhatárértékekre a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendeletében a következőket állapítja meg:

2. § (4) A nem közterületen megtartott, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet szerinti alkalmi rendezvény esetében e rendelet alkalmazása során

a) nappali időszakon a 6:00 és 23:00 közötti időszakot, éjjeli időszakon a 23:00 és 6:00 közötti időszakot kell érteni,

b) a zajtól védendő valamennyi területen a zajterhelési határérték nappali időszakban 65 dB, éjjeli időszakban 55 dB.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 195. § alapján a csendháborítás tényállását valósítja meg az, „aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el”. A tényállás kimerítése esetén a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot, valamint a csepeli rendőrséget is hívhatják segítségül.

Ezúton kérjük a tisztelt csepeli lakosságot, hogy a szükségtelenül nagyobb zajforrások használatától, zajkeltéstől tartózkodjanak.

Csepel.hu