Csepel.info

Népszabadság

Lakihegyen áll a mi Eiffel-tornyunk. A szivar alakú vasszerkezetet 1933-ban adták át Budapest határában, s a maga 314 méteres magasságával akkor Európa legmagasabb építményének számított. Ez az adótorony lett a magyar rádiózás jelképe: a rádió emblémáján az M és az R betű között a lakihegyi nagytorony sematizált rajza látható.

Igaz, hogy a második világháborúban a hatalmas vasvázat a feszítőkötelek szétrobbantásával eldöntötték, de roncsaiból újraépült, s ma is áll. Le akarták bontani a nyolcvanas években is, amikor már az új, solti adó sugározta helyette a Kossuth rádió adását, de akkor a városvédők közbeléptek, s nem engedték megsemmisíteni. Hogy a civilek elég erősek voltak ehhez, már jelezte a rendszer gyengeségét, végének közeledtét. A „szivar” ipari műemlék lett.

Ez a kép 1967-ben készült Lakihegyen, de nem a „szivarról”. A karcsú rombusz csak a háttérben látszik, néhány kilométerrel távolabb. Itt egy kisebb tornyot állítanak épp, nem is Lakihegyen – hogy pontosítsunk -, hanem Halásztelken. 1967-68-ban ugyanis kapacitásnövelő felújítást végeztek a Csepel-szigeti adón, abból a célból, hogy megszűnjenek az ország területén a vételi fekete foltok.

A kisebb települések 10, a városok 20 százalékában addig nem lehetett jól fogni a Kossuthot, s még több helyen volt rosszul fogható a Petőfi. A fekete foltokat főként az okozta, hogy az európai országok már nem tartották be az 1948-as koppenhágai egyezményt, s túllépték a nekik előírt adóteljesítményeket, ezzel elnyomva, zavarva a hazai műsorszórást.

Sürgősen növelni kellett tehát a mi adóink teljesítményét és számát. Ekkor állítottak be két 150 KW-os berendezést Lakihegyen, a régi 135 KW-os Kossuth-adó helyére. Átalakításokat kellett végezni a 314 méteres „antennán” is. Ki kellett cserélni a torony kerámia talpszigetelését, s ehhez felemelték az 520 tonnás vasszerkezetet. E felújítás alkalmából szerelték le a toronycsúcs villámok lyuggatta, régi gömbjét is, amely jelenleg a Postamúzeumban csodálható meg.

nol.hu

This entry was posted on 2009. szeptember 28. hétfő at 07:22 and is filed under Csepel-sziget, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.