Csepel.info, Mr.Gabee
28 évvel ezelőtt, 1990. március 14-én szerelték le talapzatáról a Csepel Művek kapuja előtt álló, karját nyújtó Lenin szobrot. A Fidesz, az SZDSZ és a Független Kisgazdapárt közös akcióján a most először közzé tett fotók alapján ott lehetett Krassó György, a Magyar Október Párt vezetője is. Krassó egy évvel később már nem élt, a történtek pedig egy hamis legenda miatt csaknem feledésbe merültek. Az archív képek a közelmúltban kerültek elő a Csepeli Helytörténeti Gyűjteményből, és most először tesszük közzé őket.
Nem akármilyen nap volt az a március 14, amikor Lenin csepeli szobra elbúcsúzott a gyárkaputól. Magyarország államformája ekkor már köztársaság, de aznap még egy utolsó ülést tartott az 1985-ben alakult, pártállami Országgyűlés. Ezen a napon hagyta jóvá az IMF azt az újabb, 206 millió dolláros készenléti hitelcsomagot, amely nélkül az ország csődbe ment volna (ugye ismerős), és ekkor kezdődtek meg Bonnban a nemzetközi tárgyalások Németország újraegyesítéséről is.
A selejt, a zsíroskenyér és a partizánmese
Az “ismeretlen szovjet művész” által készített alkotás több forrás szerint Budapest első köztéri Lenin szobra volt, és Moszkva Város Tanácsa ajándékozta a csepeli munkásoknak. Az 1958. november 7-én felavatott ajándék azonban a kommunista ideológiához hasonló selejtnek bizonyult. Rohamtempóban korrodálódott, tíz év alatt annyira tönkrement, hogy szégyenszemre ki is lyukadt. A Csepeli Fémműben öntötték újra 1969-ben: az évszám még jól kivehető a szoborbontás most előkerült fotóinak egyikén, ami az alkotás alját mutatja. A szoborcsere, vagyis Lenin megfiatalodása 1970 márciusában történt, első forrásunk szerint titokban.
Felirat a szobor alján
A karját nyújtó Lenin a propagandának köszönhetően gyorsan a “vörös” Csepel egyik jelképévé vált. Számtalan fénykép készült róla, és a szocializmus idején a gyárkapu őrei biztosították, hogy senki ne gyalázhassa meg a kommunista ikon szobrát. Több legenda szerint azonban ez mégis sikerült, és 1979-ben – vagy máskor -, az országos áremelések hatására zsíroskenyeret tettek a szobor kinyújtott tenyerébe. Akár megtörtént az eset, akár nem, a történet különböző évszámokkal és szereplőkkel az egész országban elterjedt.
A rendszerváltás idejére azonban az emberek tízmillióit legyilkoló ideológia szobrait elérte a lebontás veszélye. Ez Csepelen is így történt. Az MTVA internetes kronológiája szerint így a Fidesz, az SZDSZ és a Független Kisgazdapárt közös akcióján szerelték le a szobrot a talapzatáról 1990. március 14-én. A képeket tartalmazó doboz felirata alapján a most elsőként bemutatásra kerülő fényképek is ekkor készültek. A fotók érdekessége, hogy az egyiken nagy valószínűséggel Krassó György látható, aki a rendszerváltás ismert ellenzéki politikusa volt, és az ötvenes években éppen a Csepel Művekben dolgozott.
Krassó György balra
A szobor levétele és elvitele azonban egy érdekes legendát, valóságos rendszerváltás-kori partizánmesét szült: ma is ez olvasható a budafoki Memento Park egyik leírásában. Miután ismerjük a valóságot, elolvasásakor szinte halljuk az Internacionálé sorait a múlt eltörléséről:
“A rendszerváltás politikai változásait kísérő szoboreltávolítások időszakában egyes szervezetek arra készültek, hogy ledöntsék a csepeli Lenin-szobrot. A gyár munkásai erről tudomást szereztek, és a szobrot a tervezett ledöntés előtti éjszakán megmentették és az üzem egyik pincéjében elrejtették.”
A szobor a leszerelését követően hat évig egy pincében várta második újjászületését, ami 1996-ban jött el. Akkor a Csepeli Fémmű Rt. és a Csepel Közhasznú Társaság a Memento Parknak ajándékozták. A karját nyújtó csepeli Lenin azóta is a többi “kommunista szellem” társaságában található a szoborparkban.
Aki ezt a szart írta, biztos nem csepeli és nem élt 1979-ben.
A zsíros kenyér nem kamu, csak az évszám nem jó.
A bontásról pedig sokak készítettek képeket. Senkit nem hajtottak el.
Egy fényképező meg nem volt luxuscikk 1990-ben.