Csepel FC, Mr.Gabee, Csepel.info
1938. február 23 -án Budapesten született és 27 évvel később 1965. augusztus 14-én, tragikus körülmények között már távozott is az élők sorából a Csepel bajnokcsapatának tagja, az 1958/59-es idényben (Monostori Tivadarral és Tichy Lajossal együtt) az év hazai gólkirálya. Kisuczky Róbert ma lenne 80 éves.
Édesapja id. Kisuczky József, a Hungária, a MÁVAG, majd az Erzsébeti MTK kiváló játékosa. Bátyja is belekóstolt a labdarúgásba, de viszonylag hamar felhagyott a játékkal. Róbert 1950-ben az Erzsébeti MTK kölyökcsapatában kezdte pályafutását, majd az EMTK korosztályos csapataiban haladt előre. 1957-ben figyelt fel rá a Csepel csapata, és át is igazolta a hatalmas csatártehetségnek kikiáltott fiút. A pályán kívül is Csepelre „igazolt”, a Csepeli Vasmű technikusa lett. Úgy tűnt, jól beilleszkedett új csapatába, jó játéka is igazolta a Csepel döntését, leigazolását.
NBI-es bemutatkozására már az 1957/58-as szezon első fordulójában sor került, a Szombathelyi Haladás elleni idegenbeli meccsen dobta őt a mélyvízbe Jávor Pál edző. A Szombathelyen, 10 ezer néző előtt lejátszott találkozón Kisuczky jobbösszekötőként szerepelt, csapattársai között olyan nagynevű játékosok voltak, mint Mednyánszky Rudolf, Takács György, Ughy Tibor, Kleibán Antal vagy éppen Gondos Tibor.
Első (illetve első három) NB1-es gólját a Tatabánya ellen lőtte 1958. március 23-án. A Népsport nem is maradt adós a dicsérettel. „Kisuczky ügyes mezőnyjátéka mellett a kapu előtt a legveszélyesebb csepeli csatárnak bizonyult. Három gólja nagyszerű csatárteljesítmény volt.” – írta a mérkőzés összefoglalójában a tudósító. Június végén a Salgótarján ellen is eredményes volt, első NBI-es szezonját így 14 mérkőzésen 4 rúgott góllal zárta.
Az 1958/59-es évad első fele álomszerűre sikerült. 1958. október 15-én a Tatabánya elleni 5:0-s Csepel-győzelemből 3, december 14-én a Miskolci VSC elleni 8-0 arányú sikerből 4 góllal vette ki a részét. Az őszi záráskor Kisuczky 13 góllal a góllövőlista élén állt, a sajtó pedig hangos lett a mindössze húszéves fiatalember nevétől. „Gólszegény labdarúgásunk kietlen tarlójának ő ma az egyik fehér hollója” – írta többek közt némi képzavarral a Népsport, külön cikket szentelt neki a Labdarúgás, szerepelt a Képes Sport címlapján. (a címlapfotón ez látható)
