Origo
A nevüket sem mondják meg
Elutasította az Európai Bíróság a migránsok tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – ismertette szerdai ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület. Érvelésük szerint a kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.
A magyar kormány még 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.
A keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a tanácsi határozat, de legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A kormány elsőként arra hivatkozott, hogy a
kvótákról szóló határozatból hiányzik a felhatalmazás, és azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni.
Aggályosnak tartotta azt is, hogy a kvótákról szóló átmeneti rendelkezések két-három évre szólnak, holott a bírói gyakorlat korábban fél évben állapította meg a hasonló szabályok érvényességét.
A többség a pénzért jön
A magyar fél szerint az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács ráadásul megsértette az EU működéséről szóló szerződés azon pontját, amely kimondja, hogy a kötelezően a bizottság javaslata alapján hozandó határozatok esetében a javaslattól csak egyhangú szavazással lehet eltérni, továbbá nem biztosította a nemzeti parlamentek – szintén szerződésben rögzített – véleményezési jogát, illetve nem konzultált a tervezet módosított szövegéről az Európai Parlamenttel.
A beadvány szerzői szerint a határozat ellentétes az önkéntes kvótákról szóló korábbi tanácsi döntéssel is, valamint a jogbiztonság és a normavilágosság elve is sérült, hiszen a rendeletből eljárási, garanciális szabályok hiányoznak. Az érvelésben arra is kitértek, hogy nem valósul meg a szükségesség és az arányosság elve sem, és
nem vették figyelembe Magyarország speciális helyzetét a migráció tekintetében.
Az uniós bírósághoz Szlovákia is hasonló beadvánnyal fordult, és később Lengyelország is beavatkozott a felperesek oldalán. A tanácsi határozatot támogatva az Európai Bizottság, Görögország, Olaszország, Franciaország, Németország, Svédország, Belgium és Luxemburg avatkozott be a perbe.
Forrás: Origo
Szíjjártó már őrjöng.
Csak Szíjjártó?
Szerintem mindannyian őrjönghetnénk.
Érdekes, a szlovák külügyminiszter nem őrjöngött, hanem azt nyilatkozta, tiszteletben tartja a döntést. Csak nekünk van őrjöngő külügyminiszterünk.