Népszabadság
Legális vagy legalábbis annak látszó vállalkozásain keresztül uniós forrásokra hajt a hazai alvilág – állítja Ferenczi László vezérőrnagy, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ nyugdíjazott vezetője.
December elsején nyugdíjba vonult a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ vezetője, Ferenczi László vezérőrnagy. A köznyelvben “maffiaellenes központként” emlegetett szervezetet egyelőre megbízott vezető irányítja.
A maffiaellenes központot az Orbán-kormány idején hozták létre. Pintér Sándor akkori belügyminiszter a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépésre hivatkozott. A központ ma is az a hely, ahol a különböző hatóságok nyomozásainak adatai “találkoznak”. Így lehetőség van arra, hogy figyelmeztessék őket, ha, mondjuk, olyan bűnszervezetbe akarnak beépülni, amelybe más hatóságok már fedett nyomozót vagy ügynököt küldtek.
A központ folyamatosan elemzi a nyomozó hatóságoktól beérkezett információkat. Számos bűnszervezet valóságos “méretére” és kiterjedt kapcsolatrendszerére úgy derült fény, hogy a központ összevetette és elemezte a különböző rendőr-főkapitányságok, a vámőrség és a titkosszolgálatok információit.
Ferenczi – aki, mielőtt a központ első vezetője, a Kulcsár Attila-féle brókerügy mellékszálaként vád alá helyezett Bácskai János utódjává kinevezték volna, az ORFK bűnügyi főigazgatója volt – azt mondja: az alvilág jóval kiterjedtebb, szorosabb és mélyebb kapcsolatokat ápol a legális gazdaság szereplőivel, mint azt a rendőrség bűnügyi főnökeként látta vagy feltételezte volna.
Kezdetben a nyomozó és felderítő hatóságok (rendőrség, vámőrség, határőrség, az ügyészség és a titkosszolgálatok) vonakodtak titkos nyomozásaik adatait megosztani a maffiaellenes központtal. Ma már viszont megrendeléseket is adnak.
– A legtöbb nyomozó hatóságnak már volt egy-két olyan sikersztorija, amelyet részben vagy egészben a koordinációs központnak köszönetnek – mondta Ferenczi. – Én természetesen egyetlen ügyet sem fogok megnevezni, amely “kicsit másképpen indult”, mint ahogy arról az ügyet felderítő hatóság sajtótájékoztatóján beszámoltak. Sok esetben kifejezetten káros lenne, ha kiderülne, hogy mi álltunk az ügy hátterében. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ feladata az, hogy megkeresse, és ha van, megtalálja az összefüggést a kapcsolatukat leplezni kívánó bűnszervezetek, bűnözők és segítőik, illetve az érdekeltségeikbe tartozó vállalkozások, alapítványok, egyesületek közt. Ha ez sikerült, az információkat feldolgozva kell eljuttatni azoknak, akik a nyílt nyomozást végzik vagy – ha még nem indult eljárás – a nyomozás lefolytatására jogosultak lehetnek.
Ferenczi szerint az alvilág ma az uniós pénzekre hajt. Konkrét befektetési területek említése nélkül elmondta, hogy szinte minden olyan, hosszú távon nyereséggel kecsegtető területen feltűnnek az ismert alvilági alakokhoz és szervezetekhez köthető cégek, befektetői csoportok vagy vállalkozások, amelyekre uniós pénzek is szerezhetők. A maffiaellenes központ minden esetben figyelmezteti a döntéshozókat, ha az uniós támogatásért versengő cégek és konzorciumok közt feltűnnek az ilyen vállalkozások. Ferenczi azt mondja, a döntéshozók komolyan veszik a központ jelzéseit, így – legalábbis eddig – nem jutott uniós pénzhez olyan bűnszervezet, amely szerepel a központ nyilvántartásában.
A tábornok több okot is megnevezett arra, miért pályázik uniós forrásokra az alvilág, amikor köztudott, hogy azokkal egészen szigorú rend szerint kell elszámolni. Így egyes csoportok a pénzmosás lehetőségét látják az uniós támogatással megvalósítható beruházásokban. Mások viszont így akarnak végleg szakítani bűnöző múltjukkal. “Aki uniós pályázaton nyer, nem lehet akárki.”
Ferenczi ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a hatóságok látókörében lévő bűnszervezeteknek hatalmas jövedelmeik vannak valóban legális vállalkozásokból, amelyeknél persze “az első milliók” eredetét ma is homály fedi.
Forrás: Népszabadság
Nem csak az alvilág, hanem az MSZP-SZDSZ is keményen nyúlkál (pl. korményzati negyed).
az kemény