Csepel.info

Sike András szövetségi kapitány: A felkészülésünk jól sikerült, amit előre elterveztünk, azt sikerült is megvalósítanunk. Ezért abban azért maximálisan bíztam, hogy helyt fogunk állni, már csak azért is, mert a magyar birkózósportban megvannak azok a kimagasló tehetségű versenyzők, akikben minden világversenyen benne van a jó eredmény lehetősége. Ezek okán előzetesen 2-3 érmet jósoltam, hozzátéve azt is, hogy természetesen a mi sportágunkban igen sok függ az adott pillanatnyi formán, és egy apró kihagyás is vereséget eredményezhet a szőnyegen.

Nagyon örülök, hogy ezt az előzetes várakozásomat sikerült a versenyzőknek felülmúlniuk, és végül 2 aranyéremmel és összesen öt éremmel zártuk a kontinensviadalt. Ez nagy siker, különösen, ha hozzávesszük azt is, hogy az Európa-bajnokság összesített pontversenyében megelőztük a világ egyik legnagyobb birkózónemzetét, Oroszországot is. Ilyen jó eredményre magam sem számítottam.

Kérném, hogy egyénileg is értékelje a versenyzőit, külön is kiemelve a két Európa-bajnokot, Korpási Bálintot és Lőrincz Viktort.

– Valamennyi érmesünk kitűnően teljesített. Nagyon örültem Lám Bálint ezüstérmének, akiben régóta benne volt már egy érem. Korpási Bálintban és Lőrincz Viktorban nem csak az közös, hogy aranyéremmel tértek haza Újvidékről, de az is, hogy ez az arany mindkettőjüknek jóval többet jelent egy átlagos győzelemnél. Más-más okból ugyan, de mindketten igen mélyről jöttek vissza. Korpási Bálintot hosszú ideje sérülések hátráltatták, fizikailag igen sokat kellett dolgoznia azért, hogy utolérje magát. Ez a mostani Eb-elsősége szerencsére azt mutatja, hogy sikerült neki.

Lőrincz Viktor riói kálváriáját mindenki ismerheti, azt viszont már csak kevesebben, hogy lelkileg mennyire padlóra küldte Viktort az, amit az olimpián műveltek vele a bírók. Neki ezért volt nehéz visszakapaszkodnia, ami nem csupán sikerült, de az idei éve eredményesebb, mint bármelyik korábbi. Valamennyi versenyét megnyerte, ahol elindult, így esélyesként lépett szőnyegre az Eb-n is. Hála Istennek, sikerült győznie, így a sors most némi igazságot szolgáltatott neki. A csapat többi tagja is kitett magáért, és ez nemcsak az érmesekre vonatkozik.

Németh Szilárd a szövetség elnöke Eb-értékelő nyilatkozatában kiemelte, hogy jó döntés volt a válogatott felkészülésének központosítása. Mit jelent ez a gyakorlatban, és mint szövetségi kapitány, milyen előnyeit látta ennek a bizonyos központosításnak?

– Valóban jó döntés volt, hogy immár központi felkészülése van a válogatott kerettagoknak. Ez azt jelenti, hogy a keret tagjai az év nagy részét együtt töltik, közös a felkészülésünk. Ennek komoly szakmai előnye, hogy a mindenkori szövetségi kapitány így folyamatosan nyomon tudja követni versenyzői állapotát, közvetlenül tud akár egyénileg is módosítani az edzésmunkán, ha az szükségessé válik. A szövetségi kapitánynak immáron a felelőssége is nagyobb lett, ám nyilvánvalóan növelhető a számonkérés mértéke akkor, ha a kerettagok felkészülése mindvégig kapitányi iránymutatás alapján zajlik. Azt is el kell mondani, hogy a Körcsarnok felújítása jóvoltából kiváló körülmények között készülhetünk egész évben. Ezek első blikkre talán nem látszanak olyan fontosnak, ám mégsem mindegy, hogy az egész éves munka körülményei milyenek.

Néhány évvel ezelőtt strukturálta át a nemzetközi szövetség a kötöttfogású súlycsoportokat, amely akkor bizony számos versenyzőnk számára nem volt épp előnyös. A mostani Eb-szereplés után kijelenthető, hogy ezen a problémán túl vagyunk?

– Igen, kijelenthető, ám sajnos nem megyünk vele túl sokra. Nemrégiben röppent ugyanis fel az újabb súlycsoport-átalakítási tervezet, amelynek értelmében 2018-tól ismét átstrukturálják a súlycsoportokat. Konkrétumokat még nem ismerünk, így szakmailag sem tudom önnek véleményezni a jövőbeni változásokat, illetve azok magyar vonatkozásait, ám az valószínűnek tűnik, hogy újabb változásokhoz kell majd alkalmazkodnunk. Előnye a dolognak, hogy ez 2018 elején már ismert lesz, és így az olimpiáig hátralévő két évben talán sikerül megtalálni minden versenyzőnk számára a neki leginkább testhez álló súlycsoportot.

Ez mennyire nehéz feladat?

– Az egyénre szabottsága teszi igazán nehézzé, pontosabban fogalmazva nagyon körültekintően kell eljárni. Nyilvánvaló, hogy az sem túl előnyös egy versenyzőnek, ha sokat kell beleerősödnie egy súlycsoportba, miként az sem, ha túl sokat kell fogyasztania. Amikor már kialakul egy súlycsoportrendszer, akkor a versenyzők súlya is hozzáidomul ehhez, a felkészülési időszakban kicsit több a súlyuk, majd a versenyekre lefogyasztják a szükséges kilókat. Bízunk abban, hogy nagy változások nem lesznek a mostani súlycsoportbeosztáshoz képest.

Jövőre hazánk rendezi a birkózó világbajnokságot, 2020-ban pedig olimpia lesz. A mostani kontinenstorna kiemelkedő eredménysora alkalmas-e arra, hogy következtetéseket vonjunk le belőle a jövőre nézve?

– Túlértékelni semmiképpen nem szabad a történteket, arra viszont igenis alkalmas az újvidéki szereplésünk, hogy megerősítse: jó úton járunk. Versenyzőink megfelelő felkészülés után továbbra is versenyképesek a legjobbakkal szemben is. Emellett a generációváltás dolgát sem kell siettetni, hiszen a mostani keret tagjai között hiába találni idősebb birkózókat is, az eredmények mutatják: nemcsak itthon jobbak a riválisaiknál, de egy világversenyen is lehet rájuk számítani. Ami az előretekintést illeti, azt gondolom, hogy a jövő évi világbajnokságot jórészt még a mostani kerettel vívjuk majd meg, hiszen még az idősebb kerettagok számára is vélhetően kellő motivációt jelent majd az, hogy hazai szőnyegen versenyezhetnek.

Ha a következő olimpiáig terjedő, hosszabb időszakot vizsgáljuk, akkor mindenképpen megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a közelmúltban Szombathelyen lezajlott U23-as Európa-bajnokságra, amelyen nagyszerű eredményeket értek el a magyar versenyzők. Lévai Zoltán, aki Lőrincz Tomi súlycsoportjában versenyez, vagy a Lőrincz Viktor súlycsoportjában versenyző Szilvássy Erik egyaránt kiemelkedő tehetség, és rajtuk kívül is lehetne még mondani egy-két nevet. Bár ezek a fiatal birkózók az itthoni válogatókon még általában alulmaradnak jelenlegi kerettag riválisaikkal szemben, aligha kétséges, hogy ők jelentik a jövőt, Tokió kapcsán már velük is számolni kell, sőt egyes súlycsoportokban egyértelmű, hogy velük kell számolni.

A jövőkép éppen ezért kecsegtetőnek tűnik, hiszen joggal bízhatunk abban, hogy a 23 éven aluliak európai seregszemléjén kitűnően teljesítő versenyzőink három év múlva, a tokiói olimpián már a felnőttek között is esélyesek lesznek a jó szereplésre.

Kovács Attila

Jó döntések

Németh Szilárd a Magyar Birkózó Szövetség elnöke lapunk érdeklődésére az alábbiakat tartotta fontosnak elmondani csapatunk szereplése kapcsán:

– Csapatunk úgy ért el történelmi sikert az újvidéki Eb-n, hogy három női versenyzőnk sérülés miatt hiányzott. A kötöttfogásúak csapatdiadala szintén kiemelkedő, hat ponttal vertük azt az orosz válogatottat, amelynek rendkívüli erejével mindenki tisztában van. A birkózás egyéni sportág ugyan, ám a sikerekhez csapatot kell építeni. Ez sikerült, ennek is köszönhető ez a mostani siker, miként az is jó döntésnek bizonyult, hogy a korábbiakkal ellentétben kiemelt szerepet kaptak a szövetségi kapitányok, azaz központosítottuk a felkészülést. Az elnökség feladata, hogy rend legyen és biztosítsa a megfelelő feltételeket a versenyzőknek és edzőiknek, mi a tőlünk telhető módon igyekszünk ennek a jogos kívánalomnak megfelelni.

Munkánk talán kevésbé látványos, de fontos részeként szeretném kiemelni, hogy 120 millió forintot költöttünk a sportág fővárosi bázisának számító Körcsarnokra, és immár épül Csepelen az új csarnok, amely a Kozma István Akadémia központja is lesz, és 21. századi körülményeket biztosít majd a gyerekeknek. További elérendő cél, hogy a magyar bajnokság egyrészt nyílt, másrészt pénzdíjas legyen, továbbá hogy a szövetség segítse versenyzőit a továbbtanulásban, valamint abban, hogy amikor végleg elbúcsúznak a szőnyegtől, el tudjanak helyezkedni az életben.

Forrás: Csepel.hu