„A két tölgyfa gyökerei továbbra is … védik a két nemzet életerejét” – A magyar-lengyel barátság napjáról emlékeztek meg az Országgyűlésben

MTI/Csepel.hu

1490090054-nemeth-szi-parl-05-00005

 

Németh Szilárd a március 23-ai magyar-lengyel barátság napjáról emlékezett meg. Közölte, idén a közép-lengyelországi Piotrków Trybunalski ünneplik meg a napot. A politikus ismertette a két ország történelmi kapcsolatát, és Hóman Bálint történetírót idézve azt mondta, a magyar és lengyel nemzet életsorsának, földrajzi helyzetének és sorsdöntő politikai problémáinak közössége szükségszerűen vezetett a két nemzet baráti érintkezésére, történetük analóg kifejlődésére.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, Magyarország és Lengyelország nemcsak a NATO-ban, az EU-ban szövetséges, ennél sokkal szorosabb kötelék van a két ország között az elmúlt ezer évben. Nemcsak a visegrádi országok együttműködésében veszünk közösen részt, ennél még régebbi és még inkább érzelmi alapú az együttműködés a két nemzet között – hangoztatta.

 

Németh Szilárd, a Fidesz alelnökének napirend előtti felszólalását változtatás nélkül közöljük:

 

Tisztelt Országgyűlés!

Idén a közép-lengyelországi Piotrków Trybunalskiban ünnepeljük a 11. magyar-lengyel barátság napot.

Lech Kaczynski és Sólyom László köztársasági elnökök 2006. március 24-én Győrben avatták fel a magyar-lengyel barátság emlékművét. A két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfa Stanisław Worcell, Kossuth Lajos sorstársának és barátjának örökbecsű megállapítására utal:

“Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.”

 

 

Tisztelt Képviselőtársaim!

Még ott az avatás napján megszületett a Győri nyilatkozat, ami alapján a Magyar Országgyűlés és a Sejm 2007-től, a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította. Azóta ezt a napot évente felváltva ünnepeljük a két országban az elnökökkel, a testvérvárosokkal, a baráti társaságokkal közösen.

 

Tisztelt Országgyűlés!

„A magyar és lengyel nemzet életsorsának, földrajzi helyzetének és sorsdöntő politikai problémáinak közössége szükségszerűen vezetett a két nemzet baráti érintkezésére, történetük analóg kifejlődésére.” – vetette papírra Hóman Bálint 1936-ban.

 

A tudós politikus sorait igazolja, hogy a szoros magyar-lengyel kapcsolatok a középkorra nyúlnak vissza, már az Árpádokat és a Piastokat is dinasztikus kapcsolatok fűzték össze. Példaként elég csak megemlíteni V. Boleslav és Szent Kinga házasságát. A 14. században Nagy Lajos királyunk idején már perszonálunió fogta össze a két országot, s akinek kisebbik leánya, Szent Hedvig pedig Lengyelország védőszentje lett. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet, aki 1575 és 1586 között ült a lengyel trónon. II. Rákóczi Ferenc fejedelem lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, de a magyarok Bem apója, az 1848/49-es szabadságharc és forradalom kiemelkedő tábornoka is lengyel szabadsághős volt. Petőfi napját, március 15-ét hosszú évek óta lengyel testvéreinkkel együtt ünnepeljük. „Szívből üdvözlöm Lengyelországból érkezett barátainkat. Fontos, hogy – mint ’48-ban – ma is itt vannak velünk.” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök néhány napja a Nemzeti Múzeum előtt.

1920-ban, a trianoni gyalázat után két hónappal, Magyarország a csepeli Weiss Manfréd Művekben gyártott, 22 millió lövedéket tartalmazó szállítmánnyal segítette a lengyeleket Lenin Vörös Hadseregével szemben, és amikor a II. világháborúban Hitler megszállta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont. Ez utóbbiakra emlékezve állítottunk közös emléket id. Antall Józsefnek és Henryk Slawiknak. Az 1956-os lengyelországi poznani felkelés, a lengyelek szabadságküzdelme iránti szolidaritás hangsúlyos szerepet játszott a magyar forradalom érlelődésében, 1956. október 23-án, Budapesten a Bem-szobornál rendeztek nagygyűlést. A kommunisták által meggyilkolt két fiatal, Romek Strzałkowski és Mansfeld Péter a kor közös mártírjává váltak. Andrzej Duda lengyel elnök pedig kiemelte: „A lengyelek a forradalom kitörése után azonnal elkezdtek vért gyűjteni a magyaroknak. (és) … ma nagyon büszkék arra, hogy az ’56-os hősök unokáinak ereiben szimbolikus módon lengyel vér is csörgedez. Ez megpecsételi a két nép barátságát.”

A rendszerváltozás idején a Szolidaritás mozgalom és Karol Wojtyla és Jerzy Popieluszko atyák szolgáltak példaképül a magyar ellenzéki erőknek. A két baráti ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja, és 2011-ben Magyarország után az év második felében Varsó vette át az EU soros elnökségét.

 

 

Tisztelt Országgyűlés!

Donald Tusk európai tanácsi elnökké való megválasztását a lengyel köztársasági elnöki hivatalban így értékeltek: „Lengyelország és Magyarország között a napi politika szintjén néha nézetkülönbségek merülnek fel, mindazonáltal a hosszú távú együttműködésben a két ország szoros baráti viszonyt ápol, Európában igenis közös érdekek fűzik egymáshoz”.

Orbán Viktor erről így fogalmazott:

„Magyarország számára ez a döntés Európáról szólt, Európa működőképességéről, és nem egyik vagy másik tagállamról.  Ez a mostani döntés nem befolyásolja a lengyel–magyar szövetséget, továbbra is szilárdan állunk Lengyelország mellett minden olyan ügyben, amely méltánytalan támadásokat jelent Lengyelország ellenében. A mostani személyi döntéstől függetlenül, Lengyelország mindig számíthat Magyarország szolidaritására. A lengyelek iránti megbecsülésünk és a Kaczyński elnök úr iránti baráti érzelmeink változatlanok.”

 

Tisztelt Képviselőtársaim!

A két tölgyfa gyökerei továbbra is egybenőve táplálják a két nép ezeréves testvéri közösségét, s védik a két nemzet életerejét.

 

 

Itt lehet hozzászólni !