Csepel.info

Stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben az Origo által készített mandátumbecslés alapján, amihez a februári közvélemény-kutatásokat használták föl. Az Origo szerint közös indulás esetén Csepelt és Soroksárt – az ország egyik legbaloldalibb szavazókerületét – szokás szerint a baloldal nyerné. A jelenlegi állás szerint ez viszont csak akkor lehetséges, ha Szabó Szabolcs lenne a közös jelölt. A Gyulán lakó politikus ugyanis azzal zsarolja az MSZP-t és a DK-t, hogy ha nem ő lesz a közös jelölt, akkor is elindul, és ezzel gyakorlatilag a fideszes győzelmet biztosítja.

Különösen rossz hír ez a DK-nak, mivel egy korábbi állás szerint Gyurcsány pártja kapta volna a csepeli jelölés lehetőségét. Viszont a két poszt-kommunista párt sincs jóban mostanában: Gyurcsány Ferenc és Botka László az elmúlt hónapokban ugyanis kölcsönösen egymást sértegették – a csepeli gyurcsányisták nagy bánatára.

Abban az esetben, ha az ellenzéki pártok külön indulnának, akkor a kormánypártoknak még a kétharmados többség megszerzésére is jó esélyük lenne – állítja az Origo elemzése. Ezzel egy időben jelent meg az a politikai elemzés, amely a balliberális pártok és a Jobbik összefogását javasolja. Az elemző szerint így biztosan az ellenzék nyerne – bár gyanítható, hogy utána nem tudnának már kormányozni, és új választást kellene kiírni.

A februári mérések átlagolt eredménye alapján a Fidesz–KDNP tábora jelenleg 29 százalékos a teljes felnőtt népesség körében, ígyközel 2,5 milliós szimpatizánsi körrel bír.A Republikon Intézet, a Nézőpont Intézet és a Századvég Alapítvány februári adatai alapján a Fidesz 30-33 százalékon áll ezen a bázison. Az Iránytű Intézet 29 százalékot mért a kormánypártoknak, míg a ZRI-Závecz Research 27 százalékot. A többi kutatócéghez képest jóval alacsonyabb értéket mért a Publicus Intézet, e cégnél csupán 23 százalékos a Fidesz–KDNP tábora – írta a Kozvelemenykutatok.hu.

Felemás eredmények

A Jobbik és az MSZP közti erőviszony tekintetében továbbra is megosztottak a közvélemény-kutatások. Míg az Iránytű Intézet 6 százalékpontos Jobbik-előnyt mért a teljes felnőtt népességen belül, addig a Publicus Intézet februári mérése 3 százalékpontos MSZP-fölényt mutatott a Jobbikkal szemben. A másik négy kutatócég mérési adatai e két szélső érték között helyezkednek el, a Republikon Intézet és a Századvég Alapítvány kutatása szerint mindkét párt ugyanakkora táborral bír.

A Demokratikus Koalíció tekintetében konszenzus van a kutatócégek között, Gyurcsány Ferenc pártja hasonlóan az LMP-hez, nagyjából300-350 ezres szimpatizánsi bázissal rendelkezik.A februári mérések alapján az Együtt 1-2 százalékos, míg a Párbeszéd, a Liberálisok és a Kétfarkú Kutyapárt 0-1 százalékos táborral bírnak a teljes felnőtt népességen belül.

Így áll a Fidesz

A februárban publikáló cégek közül a legvalószínűbb listás eredményeket nézve a Republikon Intézet mérte a legjobb eredményt a Fidesz–KDNP-nek. A cég szerint, ha most vasárnap tartanának választásokat, akkor a Fidesz–KDNP 52 százalékos eredményre számíthatna. Hasonlóan jól szerepelnének a kormánypártok az Iránytű Intézetnél, amely 50 százalékot mért a pártot választani tudó, biztos szavazók körében. A Publicus Intézet és a Századvég Alapítvány mérése alapján a legvalószínűbb listás eredményt tekintve a Fidesz–KDNP 49 százalékon áll, míg a ZRI-Závecz Research szerint 48, a Nézőpont Intézet szerint 46 százalékon.

Ők nem jutnának be a parlamentbe

Az MSZP a legvalószínűbb listás eredmények átlaga alapján csupán 2 százalékponttal van lemaradva a Jobbiktól, míg az egykori baloldali összefogás pártjaiösszesítve 7 százalékpontos előnyben vannak Vona Gábor pártjával szemben.Az MSZP ebben a csoportban a legjobban – 20 százalékkal – a Publicus Intézetnél áll, míg a legrosszabb értéket – 11 százalékkal – az Iránytű Intézet mérte a szocialistáknak. A Jobbik támogatottságát ebben a csoportban a Nézőpont Intézet és az Iránytű Intézet 21 százalékon mérte, míg a Republikon Intézet szerint csupán 14 százalékra számíthatna a párt egy most vasárnapi választáson.

A Demokratikus Koalíció átlagosan 6 százalékos szavazótáborral rendelkezik, és mindegyik mérés alapján magabiztosan bejutna akár önállóan is az Országgyűlésbe, az LMP ugyanakkor a Nézőpont Intézet és a ZRI-Závecz mérései alapján nem érné el a bejutási küszöböt. Az Együtt, a Párbeszéd, a Liberálisok és a Kétfarkú Kutyapárt valamennyi kutatócég szerint parlamenten kívüli párt maradna.

Ez öngyilkosság lenne

A hat intézetnél a biztos szavazók körében a Fidesz–KDNP összevont támogatottsága 49 százalék volt. A második helyen a Jobbik állt 18 százalékkal, a harmadik helyen az MSZP végzett 16 százalékkal. A Demokratikus Koalíció 6, az LMP 5, az Együtt 2, míg a Párbeszéd 1 százalékot ért volna el. A becslésünket úgy készítettük el, hogy a baloldali pártok (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd) eredményeit összeadtuk (25 százalék).

A jelenlegi támogatottságuk alapján nem valószínű, hogy a kis baloldali pártok a 2018-as választásnak külön-külön futnának neki, bár az Együtt 2016 szeptemberében jelezte külön listaállítási szándékát, a Liberálisokat pedig kizárták a baloldali együttműködési tárgyalásokból, és egyelőre az MSZP és a DK közös listája sem formálódott ki. A külön indulás egyébkéntszinte biztos politikai öngyilkosság lenne a fenti pártok részéről,mivel a mostani népszerűségük alapján semmi esélyük sem lenne arra, hogy legalább egy választókerületet is megnyerjenek, vagy elérjék az ötszázalékos bejutási küszöböt.

Budapesten jól szerepelne a baloldal

A mostani mandátumbecslésünket úgy készítettük el, hogy azokban a nagyvárosi körzetekben, ahol a Fidesz és a baloldal közötti különbség a kormánypártok javára öt százalékponton belül volt, ott a mandátumot a baloldalnak adtuk. Mindezek alapján a Fidesz–KDNP 129, a közös baloldal 40, a Jobbik 24, az LMP pedig hat mandátumot szerezne az új parlamentben.A baloldal hét egyéni kerületet nyerne Budapesten,valamint egy szegedi választókerületet hódítana el a számításaink szerint.

Ez volt négy éve

2013 februárjában a Századvég, a Tárki, a Medián, az Ipsos és a Nézőpont Intézet átlaga alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 47,2, az MSZP 22, a Jobbik 16, az Együtt 2014 9,5, az LMP 4,2, a DK pedig 1,75 százalékon állt. Jól látszik, hogy akkor az MSZP-nek, az Együtt 2014-nek és a DK-nak együttesen 33,25 százalékpontos támogatottsága volt, ami több mint 8 százalékponttal több, mint a baloldal napjainkban látható népszerűsége.

Persze óriási hiba lenne ezekből az adatokból azt a következtetést levonni, hogy a 2018-as választás már eldőlt. Ami most látszik, az az, hogy a harmadik Orbán-kormány lényegesen kedvezőbb pozícióból fut neki a következő időszaknak, mint a második. A baloldali ellenzék 2013 elején sem volt kirobbanó formában, de lényegesen nagyobb támogatottsága volt, mint most.Akkor nem tudtak fordítani,a kérdés, hogy a következő bő egy évben sikerül-e valamennyit változtatniuk a mostani trendeken.