Mandiner
Megvizsgáltuk Németh Szilárd fülét! Mindkettőt. Hogy miért volt erre szükség? A rezsibiztosként elhíresült, ma Fidesz-alelnökként és a Magyar Birkózó Szövetség vezetőjeként is vitézkedő politikus birkózó múltja miatt. Azt firtattuk először, hogy aztán mélyre ássunk 9 négyzetméteres albérletben indult életének részleteiben. Csepelen beszélgettünk, oda köti minden: ott alapította meg a helyi SZDSZ-t is 1989-ben. Most a Fidesz jó katonája, nem is kíméli Soros Györgyöt, az ellenzéket, az „álcivileket”. Nem akarja tudni, mi az a snüssz, de szerinte snassz. Nagyinterjúnk.
-Mutassa a fülét, legyen kedves!
-Tessék.
-A másikat is, ha szabad.
-Itt van. Kitakarítottam reggel direkt…
-Nem tisztasági ellenőrzés. Azt vizslatjuk, el van-e törve…
-Nincs.
-A nagy birkózóké általában el van. Ezek szerint nem vitte túl sokra a sportágban.
-Magyar bajnok voltam és Budapest-bajnok, igaz, nem felnőtt: utánpótlás. Jól látható törés is azért nincs, mert viszonylag korán abbahagytam.
-Azt azért tudja, mi az a snüssz?
-Mert?
-Csak hogy tudja-e.
-Mi az?
-A birkózók körében elég elterjedt: átitatott dohány, szívják is, ínyre is ragasztják, aztán elszédülnek… Tényleg nem tudja?
-Nem akarom tudni, maradjunk annyiban. Nem tartom a birkózáshoz méltónak. Ki is tiltottam mindenhonnan, amikor a szövetség elnöke lettem. Nem tudom egyébként pontosan az összetételét. Annyit tudok, hogy eszméletlen gusztustalan. Összegyűrik gomolyagba, beteszik a szájukba, köpködnek tőle barnát – engem leginkább a birkatrágyára emlékeztet. Elképesztőnek tartom ezt a baromságot. Semmi haszna nincs.
-De hagyomány.
-Igen, de aki engedte, vagy nem vette észre, annak a felelőssége, hogy az lett belőle. Nem az enyém.
-Ön tehát nem próbálta.
-Nem, nem is fogom, aki pedig megpróbálja, azzal nem állok szóba. Sokan le is szoktak mára, úgy láttam. De ne haragudjanak, én jobban szeretem a komoly interjúkat. Témának azért snassz a snüssz…
-Azért kiderül belőle, mennyire van benne a birkózóvilágban. Hogyan került bele? Úgy gondolta, ez lesz a kitörési pont a szegénységből?
-Nem gondoltam én semmit. 1972-ben apámmal néztük az olimpiát – egyetlen háromajtós szekrényben volt mind a négyünk összes ruhája, annak a tetején volt egy Tavasz tévé. 300 forintért vette apám valakitől. Azon néztük. Ő egyébként bunyózott Kiskunfélegyházán, úgyhogy leginkább a bokszmeccseket nézte. Volt akkor egy vita, hogy ki nyerte a századik magyar olimpiai aranyat: az ökölvívó Gedó Gyuri bácsi, vagy Hegedűs Csaba, a birkózó. Hivatalosan egyébként utóbbi, aki a szófiai VB-n tuskirály lett egy évvel korábban. Már azt is néztem, de ott, az olimpián teljesen elvarázsolt. Nem is a sportág. Hegedűs személye. A fater meg a közvetítés után közölte, hogy most már nekem is kell valamit csinálnom, döntsek, hogy bunyó vagy birkózás. Utóbbit választottam.
-Mit szeretett benne?
-Amikor elmondtam az osztálytársaimnak, hogy birkózom, és meg is izmosodtam, kezdtek tőlem tartani. Testnevelés órán nem volt semmi gondom, ráadásul sok helyre eljutottam. Étterembe, például. A szüleimnek nem volt rá pénze, meg igénye sem, hogy étterembe járjunk – munkáscsaládban ilyesmire nem nagyon gondoltak.
-Kilenc négyzetméteren laktak négyen. Hogy lehet ekkora helyen főzni, élni, aludni?
-Hogy? Nem úgy, ahogy az indexesek képzelték, akik mindenféle összeganézott, lelakott nyolcadik kerületi sufnikat mutogattak, hogy biztos olyanban éltem én is gyerekként. Menjenek a fenébe! Kilenc négyzetméter is lehet takaros. Kell egy olyan anya hozzá, amilyen az én édesanyám. Én ugyanis öltönyben voltam elsőáldozó. Senki máson nem volt öltöny, csak rajtam. A szüleim minden tőlük telhetőt megadtak a húgomnak és nekem, tanítottak, taníttattak, ameddig lehetett. Ezt nem engedem senkinek kigúnyolni. Se párttagok, se KISZ-tagok, se szakszervezeti tagok nem voltak. ’61-ben házasodtak és tizenhárom évig 9 négyzetméteres albérletben éltek.
-Aztán lett nagyobb lakás?
-1974-ben 48 négyzetméteresbe költöztünk, ott már folyt a csapból a meleg víz, külön konyha is volt: mi viszont nem kaphattunk tanácsi lakást. Szövetkezetit csak, amit meg kellett venni. 20 500 forintot kellett egy összegben, előre befizetni a 146 ezer forintos árból, a többit tíz év alatt részletre. Apám ekkor 2000 forintot keresett.
-Mit utált akkor a kommunistákban?
-Semmit. Gyerekként mással vagyunk elfoglalva: leckét írunk, csajozunk, ilyesmi. Úttörő sem azért voltam, mert hittem a szovjetrendszerben, hanem egyrészt muszáj volt, másrészt közösséget azért építettek ott. Jó volt. Volt olyan úttörővezető tanárom, aki semmilyen kommunista szöveget nem nyomott. Demjén Zsuzsa néni, aki egyébként Demjén Rózsi sógornője. Kirándulni vitt, táborokba, klubot alapított, hallgattuk ott a Dschinghis Khan-t…
-A Dschinghis Khan-t? Az utóbbi időben találkozhatott is az abban ugrabugráló Mándokival?
-Persze, a Parlamentben.
-Őszintén: meg bírja még hallgatni a Dschinghis Khan-t?
-Nem. Az ember fejlődik. De akkoriban jó volt az. Nem hallgattam régen komolyzenét sem. A szüleim magyar nótát hallgattak, én meg mindent, ami a Sokol 601-ből kijött.
-Szóval a komcsikat később utálta csak meg.
-Polgármesterként már nem is álltam velük szóba. Javíthatatlanok. Vagy ellopnak, vagy tönkretesznek mindent. A nyolcvanas évek végére már nagyon elegem volt abból a rendszerből, ahol csak kivételezett elvtársak juthattak hozzá például valóban érdekes könyvekhez. Gyilasznak A tökéletlen társadalom című könyvét én például csak úgy tudtam megszerezni, hogy annak idején volt egy barátnőm a Tudományos Akadémián, ő csempészte ki nekem. Ebből már nagyon elegem volt.
-Miért pont az SZDSZ-be szállt be?
-Az volt a legradikálisabb párt akkor. 1989-ben alapítottuk itt a csepeli SZDSZ-t. A kék könyvet, ha ma elolvassák, azt fogják látni, hogy nagy része ma is vállalható. Temesvárra, Aradra vittünk ruhát a romániai forradalom alatt SZDSZ-esként. Március 15., Cserhalmi György a tévénél, aztán Nagy Imre-újratemetés… Csodálatos időszak volt.
-Ha már újratemetés: Orbán Viktor nem volt önre akkora hatással, hogy fideszes legyen?
-Csepelen ekkor még nem jelent meg a Fidesz, én meg addigra már benne voltam az SZDSZ-ben. De Orbáné volt ott a legjobb beszéd, ezt akkor is éreztem. Nem kertelt, elmondta, mi a pálya. Azt mondjuk nem szerettem, hogy amikor Antall Józsefet megválasztották, brutális támadás érte a Fidesz és az SZDSZ részéről is. Azzal nem tudtam egyetérteni. A taxis blokád is kifejezetten zavart. Ne blokádoljanak egy szabadon választott kormányt!
-Akkor sem, ha össze-vissza kommunikál a kormány, ha azt mondja, nem lesz benzináremelés, majd másnap megemeli duplájára?
-Az baromság volt, de a kamikáze-kormány meghatározás elég találó volt Antall József részéről. Az SZDSZ-ben nekem Tölgyessy volt a legrokonszenvesebb, Tellér Gyula bácsi is jókat mondott, az oktatásban is az a vonal tetszett, amelyet aztán kiszorítottak Horn Gáborék. Azzal sem tudtam mit kezdeni, amikor a magyar miniszterelnököt nem akarták beengedni a közszolgálati tévébe.
-A meghívás a szerkesztőktől szokott érkezni.
-Na de a miniszterelnök nem mehet be? Ez micsoda tempó?
-A Fidesznek is baja volt azzal, amikor Gyurcsány Ferenc kért hat percet 2006-ban a közszolgálati tévében és meg is kapta.
-Egy miniszterelnöknek joga van beszédet intézni a nemzethez, ha mondandója van. Ez a véleményem.
-Ott is hagyta az SZDSZ-t vagy tűrt még egy darabig?
-Amikor kinyíltak az esernyők és elindult a bagázs, kiléptem. Az első választásokon Lotz Károly javára visszaléptem a jelöltségtől, tehát nem lettem parlamenti képviselő. Gyakorlatilag csak 1990-ig politizáltam. Aztán tanítottam, és csak ’96-ban léptem be a Fideszbe.
-Imént említette, hogy azt szerette a birkózásban, amikor félni kezdtek öntől. Politikusként is ez motiválja?
-Hú, miket mondok… A félelem cseppet sem jó kifejezés. Az volt jó a birkózásban, hogy kiemelkedhettem, hogy előbbre kerülhettem.
-A politikában is ezt szereti?
-Persze. Ki ne szeretné? Fontos motiváció, hogy az ember ismerje a saját képességeit, és azokkal élni is tudjon. Pablo Casals mondta egyszer, hogy csak arra lehetünk büszkék, amiért megdolgoztunk, a talentum önmagában semmit sem ér. De a politika első sorban nem az egyéni ambíciókról szól. Leginkább a közösségről. Ezért tisztelem nagyon a miniszterelnököt.
-Orbán találta ki az előző ciklusban, hogy ön legyen a rezsicsökkentés arca?
-Ő a rezsicsökkentést találta ki, nem az annak az „arcát”. Ez nem így jött, hogy keresnek egy arcot, aztán ott ez a csepeli polgármester, a Németh Szilárd, ő majd jó lesz.
-Kommunikációs szempontból jöhetett volna így is.
-Mindenki tudja, hogy nem egy kommunikációs blöff volt a rezsicsökkentés, mert ön erre céloz, nem? A rezsicsökkentés megvalósult és folyamatos. Egyébként olyan embert kerestek, aki végig tudja vinni az egészet. Nagy tolongás nem is volt a rezsibiztosságra. 2012 decemberében beszéltem róla először a miniszterelnökkel, de még egy évvel később sem volt kapós a pozíció. Nekem nem volt egyszerű feladvány sok ezer e-mailt, levelet, sms-t végigböngészni, eljárni az emberek közé, meghallgatni őket, megoldásokat keresni, csatázni az ellenérdekelt szolgáltatókkal, bürokratákkal, birkózni a baloldali kijárókkal… A miniszterelnök részéről pedig nemcsak tudás, akarat, hanem bátorság is kellett hozzá.
-Tudjuk, merjük, tesszük.
-1990-ben az szuper jelmondat volt! Csak aztán kiderült, hogy ők mást tudtak, mást mertek és mást tettek.
-Nem ütötte meg nagyon, hogy a rezsibiztossággal járó országos ismertség és kiemelt szerep ellenére Csepel végül hűtlen lett önhöz?
-Nem lett hűtlen hozzám.
-Nem választották újra.
-Sikeres polgármester voltam, mindenkivel jót tettem. Sok mindent, amit a komcsik lenyúltak, visszaadtam a csepelieknek. Utakat építettem, negyven év után teljesen le van csatornázva Csepel. Megfogtam a korábban ellopott pénzeket: évente kétmilliárddal kevesebbet költött Csepel. Vajon mennyit loptak akkor a szocik évente? 3,8 milliárdos költségvetési hiánnyal vettem át Csepelt és másfél milliárdos többlettel adtam át. 10,1 milliárd volt a vagyonvesztés az én időmet megelőző öt évben. Én Csepelt hárommilliárdos vagyonnövekménnyel adtam át. A valós és virtuális tereket is megpróbáltam átpozicionálni, új mátrixot építeni. Még nem értünk a végére.
-Miért nem választották tehát újra?
-Ennyi idő alatt úgy látszik nem jöhetett össze.
-Miért nem?
-Mert ha két lehetőség közül kell választani, inkább azt választják, aki az ő régi világukat képviseli, aki „a mi kutyánk kölyke”. Az elért eredmények ebben a „magasságban” nem számítanak.
-Talán túltolta kicsit a Nyirő-esteket, Wass Albert-szoborállításokat.
-Nem toltam túl semmit. Bocsánat, én polgármesterként minden végzős diáknak egy Nyirő- és egy Radnóti-kötetet ajándékoztam. A Nyirő-est pedig a Radnóti Művelődési Házban volt. Engem jöttek oda aztán nácizni ezek a Vadai Ágnes-féle csapatok, elöl az agresszíven ordibáló rettegők, hátul a cinikusan röhögő felbujtók. Én őszinte voltam, nem hazudtam és azt csináltam, amit a kampányomban ígértem. Ennek egyelőre ez a következménye. De ez szerintem változóban van.
-Elindul tehát megint egyéni képviselőnek?
-Természetesen, ha a Fidesz-KDNP jelöl. De ma sem fogok bujkálni, hazudozni, sumákolni azért, hogy kapjak még három szavazatot. A stratégiát nem adom oda a taktikáért. Politikai krédóm, hogy Csepelt visszaadjam a régi munkás- és polgári hagyományoknak. Össze fog jönni. Ma már túlsúlyban vannak az események, üzenetek, amelyek ehhez kötődnek. Nincs már Tanácsköztársaság-ünneplés, nincs igazgató néni, aki azért kapott kitüntetést, még 2004-ben is, mert a Vörös Csepelt klimpírozta.
-Meddig tartott a Vörös Csepel-időszak?
-2010-ig. Addig volt támogatottsága. A Wass Albert-szobrot még csak a templomkertben tudtuk elhelyezni 2009-ben. A Trianon-emlékművet 2010 nyarán a másik templomkertben. 2012-ben aztán visszaadtam Csepelnek az ereklyés országzászlót. Azt, amit ’38-ban átadtak. Az összes emlékmű áll a helyén, soha nem érte támadás egyiket sem, nem fújták le egyiket sem. Teller Ede szobrát sem…
-Az övét miért fújnák le?
Az övét? Hát 1972-ben ellene tüntetett még Jane Fonda is! Egy konzervatív tudományos újságíró akkor azt mondta, vigyék már el ezt a Fondát, Teller ugyanis nem háborús bűnös, hanem csodálatos elme, hatalmas tudós. Mit mondott erre Teller Ede?
-Mit?
-Hogy ne nyúljanak Jane Fondához. Tudja ő is, hogy nem ért semmiféle tudományhoz, Jane Fonda egy buta liba. De ő, Teller Ede, aki a demokratikus jogokért mindig kiáll, akár barikádokra is menne a libák gágogásának szabadságáért.
-Egyetért Tellerrel?
-Tökéletesen.
-Na ne! Miközben földdel akarja egyenlővé tenni a civil szervezeteket, mert gágogni merészelnek?
-Nem igaz, amit mond.
-Ön mondta, hogy „ezeket a szervezeteket el kell innen takarítani”.
-A civil szervezeteket? Nem. Egy rakás civil szervezettel dolgozom együtt. Csepelen a Zöld Kis-Duna partért Egyesülettel közösen akadályoztuk meg, hogy az elvtársak eladják….
-Bizonyos civileket: Transparency, TASZ, Helsinki.
-Ezek nem civil szervezetek. Felszaladnak a választásokig, kormányzati ügyekben szólalnak meg, de nem méretik meg magukat, felelősséget nem vállalnak. Semmilyen politikai legitimációval sem rendelkeznek, külföldi érdekeket szolgálnak külföldi pénzen.
-Nem méretik meg magukat, ergo nincsenek is döntéshozó helyzetben. Mi is a gond?
-Idegen érdekek alapján akarják befolyásolni a kormányzati ügyeket, sőt a demokratikusan megválasztott nemzeti kormány megbuktatásán ügyködnek.
-Mint bárki, aki ellenzékiként véleményt formál közügyekben.
-Csakhogy ők olyan mátrixot teremtenek, amelyben már nem tudsz másképp megszólalni, csak ahogy ők akarják. Nem véleményt mondanak: föl van építve egy hálózat tudományosnak látszó háttérrel, médiával és a Soros-féle nemzetközi nagytőkések érdekeit képviselik. Számukra a nemzetállam elfogadhatatlan, mi meg azt mondjuk, hogy meg kell őrizni. És nem kell ideengedni, aki nem való ide. A népszavazás erről szólt. Amiről én beszélek, az a nyilvánosság: arra van szükség velük szemben. Amint átlátható lesz, kitől, mire kapnak ezek pénzeket, abban a percben foszlik semmivé az egész. Akkor már nem éri majd meg őket támogatni.
-A közhasznúsági jelentéseikben benne vannak az összegek.
-Nincsenek. Majtényiék intézetével kapcsolatban több szám is kering, hogy mennyit kaptak Sorostól. 57 millió, 138 millió és 145 millió.
-Hét év alatt, Majtényi pedig megírta, hogy ha nem hibásan, duplán adják össze, a kisebb összeg jön ki.
-A 145 millió az igaz. De meggyőződésem, hogy ennél is többet kaptak.
-Ezt mire alapozza?
-Amit a szolgálatoktól meghallgathattam a nemzetbiztonsági bizottságban, arra. Aki ott volt, és vannak ott ellenzékiek is, annak számára világos, hogy itt sokkal, de sokkal nagyobb lóvé van a háttérben.
-Ha megfelelnek a nyilvánosság követelményének, ugye azért „elgágoghatják”, amit akarnak?
-Ma is elgágoghatják. Nemrég voltam Baló Györgynél, ott volt a Helsinki egyik munkatársa is, vitatkoztunk.
-Ön az erősember-karakter a Fideszben, aki vitában, sajtótájékoztatón mondhat bármit? Akkor is, ha az nem igaz?
-Semmilyen karakternek, szerepnek nem felelek meg. Ilyen vagyok. Fidesz-alelnökként szerintem nekem jó katonaként kell dolgoznom.
-És azt jól csinálja, amikor még Lázár János is elnézést kér az ön szavaiért?
-Sokan vagyunk a Fideszben. Hogy Lázár János miért kér elnézést, az az ő dolga.
-Mondjon, amit akar?
-Már elnézést, de nekem ő nem főnököm. Elmondta a véleményét. Én is a sajátomat. Lehet, hogy én erősebben, karcosabban szoktam fogalmazni, de hogy őszintén, az egészen biztos.
-És amikor nem igaz, amit állít? Mondjuk, hogy a TASZ nem védte Orbán Viktort.
-Ha tévedek, bocsánatot kérek. És utánanézek egy-két dolognak.
-Orbán Viktor is úgy kezdte, hogy tízezer forintot kapott havonta Sorostól. A nyolcvanasokban havi tízezret. Az nem gond?
-Más világ volt. Ki kellett kanyarodni akkor a kommunizmusból.
-Ellenzékük szerint ma is, csak az új egypártrendszert-kommunizmust már önök építik: centralizált közbeszerzésekkel, bekebelezett médiával…
-Ez hülyeség. Magyarországon teljesen szabad a média, itt beszélgetünk most éppen. Ha a hetvenes években lennénk és én az MSZMP főtitkár-helyettese lennék, ön meg ilyeneket kérdezne, már szólnék is ki, hogy Jolika, hívja a tanár urat! Aztán jönne a fekete Volga és elvinné önt. Szabad a média, szabadok a választások, szabad a szervezkedés…
-Csak éppen néha kopaszok jelennek meg választási irodánál…
-És az kinek az érdeke volt?
-Az önöké. Önök nem akarták, hogy népszavazás legyen a vasárnapi nyitva tartásért.
-Polgárok akarták beadni a kezdeményezést?
-Az MSZP akarta. Azaz a szocik tervét meg szabad akadályozni kopaszokkal?
-Dehogy lehet! Csak azt mondom, provokáció történt. Az egy pártcsata volt, politikai csata, hát rászerveztek.
-A szocik?
-Ők vagy mások, nem tudom. Botrányt kelteni viszont nekik volt érdekük, nem nekünk. Mi aztán megváltoztattuk a szabályokat úgy, hogy ne lehessen visszaélni velük semmiféle kopaszok által. Ma már nem lehet.
-De még mindig nem szeretik a mások által gründolt népszavazásokat. Az olimpiásat is rögtön visszavonták, amikor összegyűltek az aláírások.
-Napnál világosabb volt mindkét esetben, hogy nem megy. Mindig meghajlunk az állampolgárok akarata előtt.
-Mégis, nem az a demokratikus, ha a nép dönt?
-Nem arra irányult az olimpiás kérdés, hogy népszavazás legyen. Hanem arra: egyetért-e az aláíró azzal, hogy a főváros visszavonja a pályázatot.
-De nem a fővárosiak többsége mondott erre igent, csak úgy húsz százalék. Csepeliként, ahol az olimpiai falu lett volna, sem érzi úgy, hogy meg kellett volna küzdeni a rendezésért?
-Közismert, milyen alapon dönt az a 98 ember a NOB-ban. Ha van két erőtől duzzadó város, ahol egyetértés van, meg egy olyan, ahol nincs, esélyünk nem lett volna.
-Haragszik a Momentumra?
-Első sorban nem rájuk. Felelőtlenül belevágták a baltát az egységbe, vállalták az álomgyilkosságot is, mert ismertséget akartak szerezni az olimpiabuktatáson keresztül. Be akartak lépni a politikai térbe. Megtették. A fő baj azokkal van, akik addig az olimpia mellett álltak nyilatkozatban és szavazattal. Az MSZP-ről, az Együttről, a baloldalról beszélek. Ők árulták el az olimpiát. Csak azért, hogy üssenek egyet a kormányon, lementek kutyába. Szégyelljék magukat!
-A kormány meg cserébe üt egyet Budapesten?
-Nem üt. A csepeli hév tanulmánya most készült el, lesz gyorsvillamos…
-Gyorsforgalmi út Ferihegyre viszont nem.
-Lehet, hogy később fog megépülni.
-Csakhogy önök korábban azt mondták: meg kell építeni amúgy is.
-Mert megtérül. Ezt mondtuk. Olimpia nélkül nem térül meg. Lehet egy-egy ügyet kiragadni, csak nem érdemes.1500 milliárdos bevételt hozhatott volna az olimpia, ezt még a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminisztere is leírta. Mivel nem lesz olimpia, bevétel sem lesz, tehát van olyan fejlesztés, amelyre csak később lesz lehetőség. Csepel mindenesetre óriásit veszített ezzel. Tíz-tizenöt évvel torpantották meg a városrész fejlődését.
-Még egyszer: önök álltak el a pályázattól.
-Még egyszer: mi akartuk az olimpiát! Nem mi gyűjtögettük aláírásokat ellene cinikus vigyorral, összehazudva mindent, hanem az egységbontó baloldali pártok.
-Ha már gyűjtögetés… 9 négyzetméterről indult, bevallásában most 539 négyzetméteres ingatlan szerepel…
-Meghamisították a vagyonbevallásomat az előző választások előtt, olyanokat mondtak, hogy azért vagyok rezsibiztos, mert 539 négyzetmétert akarok kifűteni, van bent biztos medence is… Mesterházy Attila oldalán jelent ez meg. Ott aztán a kommentelők felkoncoltak, leköptek, megaláztak. Miközben a kertem akkora. A ház 80, tetőtérrel együtt 140 négyzetméter. Miután -feljelentést tettem, Mesterházy bocsánatot is kért.
-Megbocsátott?
-Meg. Csak tessék belegondolni, milyen aljas dolog volt ez! Egyébként, ha lenne 500 négyzetméteres házam ötvenhárom évesen, és az benne is lenne a vagyonbevallásomban, mi lehetne vele a gond?
-Ha adózott pénzből lenne, semmi.
-De nincs ekkora házam. Nem telik rá.
-Nem is fog?
-Nem tudom. A feleségem lottózik.
-Nincs ebből feszültség párton belül? Mészáros Lőrincnek már 104 cége, jachtja van…
-Ő nem 9 négyzetméterből indult, amúgy is vállalkozó, én meg politikus vagyok.
-Az ő vagyonosodása nem jelent gondot politikailag?
-Ha úgy érzik, valami nem stimmel, akkor jelentsék föl, vizsgálják ki… NAV, ügyészség, rendőrség… Én adjam a tippeket? Most komolyan meg kellene vizsgálnunk minden vállalkozót? Amit a Jobbik meg az egész ellenzék csinál, na, az a valódi komcsi mentalitás. Valaki egy kicsit több, jobb, előrébb van, ráadásul stiklik nélkül, azt máris le akarják húzni a mocsárba.
-Nem valaki. Korábban Simicska, aztán a g-nap után Mészáros.
-Én ezt nem így látom. Azt látom, hogy Simicska fia már Vonát akarja kétharmados miniszterelnöknek.
-Mit nem lát?
-Azt, hogy gond lenne. Azért nem, mert nem rosszabb az országnak, hanem jobb. Akik eddig kényelmesen elvoltak a külföldi haverjaikkal és lenyúlták az országot, akik gajra vitték, azoknak ez persze nem jó. Akik ebből kimaradtak, mert a másik ügyet szolgálták, azok támadják.
-Túl idealista gondolat, hogy létezik közérdek, hogy a megbízást az kapja, aki kevesebbért a legjobban végzi el a munkát, nem pedig az, aki közel van a tűzhöz?
-Azt tudom mondani, hogy itt, Csepelen így, közérdekből készült el minden. Az utak, a csatornák. Úgy, hogy nem kellett településfejlesztési hozzájárulást fizetnie senkinek. Az egyetlen település vagyunk ezzel az országban. Kétszáz-háromszázezer forint portánként sok pénz és nem kellett befizetni. Az utakat is hibátlanul újítottuk fel. Lehet, hogy nem mindenki, de a többség így gondolkodik a Fideszben. Ez a zsinórmérték. Az emberek pedig jól jártak az elmúlt években, a nagy többség előbbre tudott lépni. A cél, hogy ez mindenkinek sikerüljön.
-Habony Árpád ott van a Fidesz-elnökség ülésein?
-Amióta én ott vagyok, egyszer sem volt.
-Magánban ismeri?
-A választások előtt futottunk össze utoljára, köszöntünk egymásnak, ennyi.
-Vajon Habony kitalál valamit, ami ’18-ban akkorát durran, mint a rezsibomba három éve?
-Nem használnám ezeket a szavakat, hogy rezsibomba, rezsifegyver, rezsipápa… A kulcsszó: az állam ármegállapítási joga. Ez kellett a rezsicsökkentéshez, az árak letöréséhez. Ezek valóban pozitívan érintették az embereket. A gáz, a távhő, a villany árát elengedtünk 25 százalékkal. Ezért ugye nem kell a küszöb alatt közlekednünk? Az európai 29-et nézzék meg gázárban. A 28-adikok vagyunk most, míg a második legdrágább ország voltunk korábban. Tehát: hol érvényesíti a piac az árcsökkenést? Sehol.
-Önök viszont olyan rendszert alakítottak ki, hogy bármikor csökkenthetnék tovább a rezsit. Megteszik?
-Ameddig a gazdaság teljesítőképessége engedi. Az elsőnél is ezt mondtuk. Megtettük. A folytatáshoz kell az ármegállapítási jogunk elvonását megvédeni az EU bürokratáitól. Amíg Fidesz kormány van, addig rezsicsökkentés is van.
-Most tehát nem enged újabb nagy rezsicsökkentést a gazdaság teljesítőképessége?
-Egyelőre eljutottunk a falig. A következő lépcső nem lehet ennyire látványos: a korszerűsítés következik. Múlt héten a kazánok cseréje el is indult és a lakások energiatakarékos átalakításával is sok pénz takarítható meg. Meg persze Paks 2-vel. Az sem lesz egyszerű menet.
-Mert?
-Mert annak már regionális hatásai is lesznek. Az osztrákok például azért fogják ellenezni, mert nem fogják tudni nekünk eladni az éjszakai áramukat. Vihetik majd máshova. Azaz: piacot veszítenek. Ezért fognak ütni-vágni minket. Persze nem ezt mondják majd, hanem jön majd a duma arról, hogy jaj, atom, atom, atom! Na, ilyenkor lenne jó egy Teller Ede…
Forrás:
Mandinder.hu
“Nem arra irányult az olimpiás kérdés, hogy népszavazás legyen. Hanem arra: egyetért-e az aláíró azzal, hogy a főváros visszavonja a pályázatot.”
Barom! Nézze már meg az aláíró ívet! Az volt rajta: “népszavazást kezdeményezünk azzal a kérdéssel, hogy…”
Most megint gyorsvillamos, mikor történt a beszélgetés?
SZDSZ-es Fideszes 😀 Persze,a sok MSZMP-s közt már igazán elfér ilyen is.
Ha már olimpiai stadion úgysem lesz Csepelen, idehozhatnánk helyette a paksi erőművet. Hogy még óccsóbb legyen az áram, mert ez a legeslegfontosabb szempont. Hiszen van itt hely, elfér még egy sz@rgyár. Vegye mindenki tudomásul, hogy az atomenergia nem veszélyes, akinek pedig eltérő az álláspontja, az csak gágog, nem érdemes rá figyelni. Teller professzor úr ért hozzá, ő egy nagyon okos ember, sokkal jobban tudja, hogy nincs mitől félni. Ézt a közmegbecsülést az is alátámasztja, hogy a szobra a helyén maradt.
A tény az, hogy még a háború előtt, 1939-ben Szilárd és Teller bujtották fel Einsteint, hogy írjon levelet Rooseveltnek, amely azzal riogatta az elnököt, hogy a németek valószínűleg már dolgoznak az atombomba előállításán és felhívta a figyelmét, hogy jó minőségű uránérc található Csehszlovákiában. Egyértelműen kiderül a katonai célú kutatás előmozdításának a szándéka. Az aggodalmak megfogalmazásának indítéka valószínűleg politikai jellegű volt, amelynek a hátterében a zsidó származás döntő szerepet játszhatott.