Hirado.hu
Nemzeti konzultáció kezdődik annak az öt veszélyforrásnak a kérdésében, amelyekkel Magyarországnak az idén szembe kell néznie – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlament tavaszi ülésszakát megnyitó napirend előtti felszólalásában.
Az öt veszélyforrás közé sorolta a rezsicsökkentés brüsszeli betiltását, az illegális bevándorlást, a külföldi befolyásolási kísérleteket, valamint a magyar adócsökkentést és munkahelyteremtő programokat célzó brüsszeli támadásokat. Ennek az öt támadásnak az elhárítására kidolgozott lépéseket nevezi a kormány új nemzeti politikának, amely megvédi az országot, a nemzeti érdekeket, az elért eredményeket – mondta. A sikeres védekezéshez először egyetértésre van szükség, “minél szélesebb és teljesebb egyetértésre, annál jobb”, ezért ezekben a kérdésekben nemzeti konzultáció indul – közölte.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatban kijelentette: Magyarország ragaszkodik az energiaár-meghatározás jogához, ez nem “költöztethető” Brüsszelbe.
Nem csökken a nyomás
Az illegális bevándorlásra rátérve a miniszterelnök arról beszélt, hogy azt Brüsszelben még mindig sokan támogatják, de “a migrációt támogató országokat és a brüsszelieket lépésről lépésre feltartóztatjuk”, Németország és Olaszország, ha lassan is, de fordul. Szerinte most az önvédelem egy újabb kérdésével, az idegenrendészeti őrizettel kell foglalkozni, amelynek lényege a kormány terve szerint, hogy a kérelmet benyújtó migránsokat ügyük jogerős elbírálásáig őrizetben kell tartani.
A migrációról külön is beszélt Orbán Viktor, aki szerint Európában egyre többen osztják a magyarok véleményét a témában. Elmondta: a legutóbbi uniós miniszterelnöki csúcson a korábbihoz képest már egyre többen támogatták az EU-n kívüli menekülttáborok létrehozását, amely magyar javaslat volt, és a brüsszeliek korábban hallani sem akartak róla. “Nekünk, magyaroknak nem igazunk van, hanem igazunk lesz”, migránsügyben megfigyelhető, hogy “a korábbi feketebárányok átminősülnek a higgadt előrelátás embereivé” – fogalmazott.
Szólt arról is, hogy a magyar határra nehezedő nyomás nem fog megszűnni a következő években, ezért a határvédelem továbbra is kiemelt fontosságú nemzetbiztonsági ügy.
Újabb támadások jönnek Brüsszelből
Az ország előtt álló harmadik veszélyforrást – folytatta – az ország politikáját rejtetten, külföldi pénzekkel, szervezetten befolyásolni próbáló hálózatok jelentik. Ezeknek semmi közük a civilekhez, “ezek nemzetközi szervezetek magyarországi lerakatai” – fogalmazott, kijelentve: a kormány átláthatóságot akar, ezért nem fogja hagyni, hogy “a globális tőke” döntsön a magyarok helyett.
Szerinte Brüsszel idén kísérletet tesz arra is, hogy újabb gazdaságszervezési, -irányítási jogosítványokat vonjon magához, ami a magyar adószabályokat sem fogja kímélni. Ezért meg kell védeni “a sikeres magyar adórendszert” – mondta.
Végül kifejtette: a különböző munkahelyvédelmi támogatások – ilyen például a közmunka, a munkahelyvédelmi akcióterv és a munkahelyteremtő beruházások támogatása – szintén uniós támadás alatt állnak, pedig nem szabad elvenni a nemzetektől ezek biztosítását.
Működik a magyar modell
Orbán Viktor hosszan értékelte a gazdasági adatokat is, amelyek szerinte azt mutatják: a magyar modell működőképes, az ország a 2016-ra kitűzött gazdaságpolitikai céljait elérte. Úgy fogalmazott: a magyar emberek megdolgoztak az eredményekért, és “pártállásra való tekintet nélkül” jó érzés látni, hogy fokozatosan beérik a munka gyümölcse.
Az adatokat felsorolva kiemelte, hogy a múlt év végén 74 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság, ahogyan azt is, hogy a januári államháztartási egyenleg az elmúlt 17 év legkedvezőbb első havi eredménye. Az idén egyértelműen teljesíthető a 2,4 százalékos hiánycél – jelentette ki.
A növekedésről szólva kifejtette: tavaly 2 százalékkal bővült a magyar nemzeti össztermék, a kormány az idén 4,1 százalékos, jövőre pedig 4,3 százalékos bővüléssel számol. A miniszterelnök megjegyezte, hogy a magyar külkereskedelem rekordévet zárt tavaly, egy év alatt 10 milliárd eurónyi külkereskedelmi többlet keletkezett.
Kitért továbbá arra, hogy 2016 utolsó negyedévben a munkanélküliség rekord alacsony szinten, 4,4 százalékon állt, amitől “karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság”. A foglalkoztatottak száma a 2010-es kormányváltás óta több mint 700 ezerrel nőtt, időarányosan tehát jól áll a tíz évre vállalt egymillió új munkahely terve – közölte, megemlítve a turizmus jó teljesítményét is.
Az idei évtől hatályos intézkedések közül megemlítette például a családi adókedvezmény mértékének növelését, az adócsökkentéseket, a minimálbér-emelést, a felsőoktatásban, a megyei kormányhivatalokban dolgozók, a katonák, a rendőrök bérének növelését. Hozzátette: a felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozók is csatlakoztak a pedagógus-életpályához, és rendezik a bérét a szociális ágazatban felsőfokú végzettséggel dolgozóknak. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyben is tovább nőttek a bérek, az orvosok után az ápolók helyzete is javult.
Rég nem látott esély
A gazdasági mutatókat történelmi távlatba helyezve a kormányfő gazdasági áttörést helyezett kilátásba. Mint mondta, az elmúlt bő 120 évben hasonló fejlődési korszakok váltották egymást Magyarországon. 1900-2010 között évente csak 1,5 százalékkal nőtt az egy főre jutó nemzeti össztermék, ez elmaradt a fejlett országok fejlődési ütemétől, a felzárkózási kísérletek rendre sikertelennek bizonyultak – mutatott rá.
Orbán Viktor kiemelte, hogy 2010 óta a GDP és a fogyasztás üteme is meghaladja az eurózónáét, a foglalkoztatási ráta pedig magasabb az EU-átlagnál. “Magyarország rég nem látott esélyt harcolt ki magának 2010 és 2016 között, ne játsszuk el, inkább váltsuk valóra” – fogalmazta meg kérését a parlamenti pártok felé, arra kérve őket: a történelmi dimenziókat is figyelembe véve alakítsák politikájukat.
Forrás: Hirado.hu
Egységben az erő !
Egység nem kétség !
Ennyi !!!
Focimeccsre vénaszkenner, magyar állampolgársághoz fénykép se kell – ez ma Magyarország
http://index.hu/belfold/2017/02/21/terrorista_ukrajna_magyar_allampolgarsag_karpatalja_honositas/
TERRORISTÁK ÉS BŰNÖZŐK VESZIK KILÓRA A MAGYAR ÚTLEVELET KÁRPÁTALJÁN
Nem, hogy nyelvtudás, de még fényképes igazolvány sem kell ahhoz, hogy ukrán bűnözők, vagy terroristák magyar állampolgárságot szerezzenek – derül ki az Index mai cikkéből.
A portál újságírója Kárpátalján járt utána annak, mire van szüksége egy egyetlen magyar felmenővel sem rendelkező, magyarul pár szót, vagy még annyit se tudó echte ukránnak, hogy hazánk útleveléhez hozzájusson. Arra jutott, hogy
a pénzen kívül nagyjából semmire.
A módszert a kettős állampolgárság 2010-es bevezetése után a románok dolgozták ki, a know how-t tőlük vették át Ukrajnában. A rendszer gyökere a Kárpátalja-szerte egyre nyomasztóbb szegénység. Sok magyar, vagy magyar anyanyelvű cigány 200 és 500 ezer forintnyi összegért hajlandó eladni a személyazonosságát. A romákat sokszor saját helyi vezetőik, a “vajdák”, a “bírók” (akik legtöbbször egyben uzsorások is) kényszerítik, hogy részt vegyenek a csalásban. A cigánybűnözők az üzleten sok ezer dollárt kaszálnak, amelyből sokszor egy vasat se osztanak le a svindlihez nevüket adó talpasoknak.
Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy a honosítási kérelmet még a valóban állampolgárságra jogosult magyar adja le. Ehhez fényképet is kell csatolni, ám ennek nem sok értelme van. A fotó ugyanis
sem a honosító okiratra, sem az azzal járó személyi azonosítóra nem kerül fel.
Így aztán ezeket az okiratokat a kilátástalan helyzetben levő emberek pár százezerért
tovább adhatják a bűnözőknek.
Ők ezt akár másfél millió forintért is átpasszolhatják az útlevélre vágyó csalóknak. Nekik pedig már nincs más dolguk, mint átruccanni Magyarországra a fénykép nélküli papírokkal megigényelni az úti okmányt. Ha eddig nem szédültek, most mindenképp kapcsolják be a biztonsági övet!
A kamu személyazonossággal fellépő igénylőről ugyanis az eljárás során a helyszínen külön fotó készül, és leveszik az ujjlenyomatát is, így ezek kerülnek be az útlevélbe. Ily módon a magyar kormányhivatalok tehát
futószalagon gyártják a tökéletes hamis papírokat.
A határmenti megyékben az utóbbi időben már rájöhettek a svindlire, mert mostanában már legalább egy ukrán útlevelet elkérnek, ám a budapesti kormányablakokban dolgozó kollégákkal a jelek szerint elfelejtették megosztani az információt. A fővárosban ugyanis állítólag a mai napig a régi, fényképes okmány nélküli ügyintézés folyik.
A nyelvtudás, vagy a magyar származás ellenőrzése pedig
még véletlenül se kerül szóba végig az egész eljárás során.
S, hogy kik élnek az új személyazonossággal, az Unión belül, illetve a világ 150 országában élvezhető szabad utazás lehetőségével. Egy helyi rendőr szerint elsősorban azok,
“akiknek nincs veszítenivalójuk: bűnözők, terroristák, menekültek.”
Az abszurd helyzetre és a virágzó állampolgárság-bizniszre a Jobbik már 2014 elején felhívta a figyelmet. Az üzlet egyébként annyira a hatóságok szeme előtt történik, hogy élelmes helyi “vállalkozók” Ungváron ukrán nyelven hirdetik, hogy némi hálapénzért cserébe bárkinek segítenek olajozottá tenni az uniós útlevél megszerzéséhez vezető eljárást.