Kiterjesztett visszaélési technikák a 4-es metrónál

Folytatja, sőt gyarapíthatja is tevékenységi körét a fővárosi vizsgálóbizottság a testület elnöke szerint

Magyar Hírlap

„Megkockáztatom, nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió történetének legnagyobb korrupciós botránya a 4-es metróberuházás ügye” – közölte a lapunknak adott interjúban Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere, a fővárosi ideiglenes Alstom-vizsgálóbizottság elnöke. Szerinte az államnak küzdenie kell azért, hogy a hazánkra kirótt büntetés összege csökkenjen.

– A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén megszavazta, hogy az OLAF, azaz az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése tükrében az ideiglenes Alstom-vizsgálóbizottság folytassa munkáját. Pontosan mi a teendőjük?

– A 4-es metróberuházás visszaéléseit illetően a legutóbbi közgyűlés óta napról napra változnak a dolgok, például azóta az OLAF-jelentést már nyilvánosságra is hozták. A vizsgálóbizottsági munka folytatására szükség van, hiszen Magyarországnak minél hamarabb reagálnia kell a dokumentum tartalmára. A határidő rövid, bár a munka egy részét már elvégeztük, hiszen az öt legnagyobb kárt okozó szerződés egyike az Alstommal kötött, járművásárlásra vonatkozó megállapodás volt, amely szerint a kettes vonalra huszonkettő, a négyes vonalra tizenöt, opcionálisan pedig további hét metrószerelvényt vásárolt a főváros. Bár teljes terjedelmében még nem ismerem az OLAF jelentését, az látható, hogy az abban is szereplő Eurometro Kft.-nek meghatározó szerepe volt a metróbeszerzésben, mivel szakmai tanácsadóként is tevékenykedett a beruházásért felelős BKV Zrt. irányában. A vizsgálóbizottság megállapította, a rendelkezésünkre álló információk alapján úgy tűnik, a metrókocsitender kiírásakor már kódolva volt a győztes, ám azt még vizsgálni kell, pontosan mekkora szerepe és felelőssége volt ebben az Eurometrónak, illetve milyen kapcsolatban állt a cég a győztes Alstommal.

– Az OLAF-jelentés szerint az Alstom-szerződéseknél belső információk kiszivárogtatására és jogosulatlan versenyelőnyre hivatkozva követelheti vissza az uniós támogatás teljes összegét, 22,9 milliárd forintot Brüsszel. Mire jutott a fővárosi bizottság ennek kapcsán?

– Arra a következtetésre jutottunk, hogy nem belső információkat szivárogtattak ki az Alstomnak, hanem egyenesen nekik kedvezően írták ki a tendert. Kiderült ráadásul az is, hogy a későbbi szerződést sem a kiírásnak megfelelően kötötték meg, de észleltünk további két alapvető problémát is. Az egyik, hogy a beérkezett ajánlatok pontozásakor egyes objektív szempontokat szubjektívra változtattak, a végső értékelésnél pedig duplán súlyozták a pontokat. Mindez annyit jelent, hogy nem volt egyértelmű, milyen szempontok mentén értékelik a jelentkezőket. Ez azok közé az „apró stiklik” közé sorolható, amelyek végül az OLAF jelentésében megfogalmazott visszaélésekhez vezettek. Egyébként az a visszaélési mechanizmus, ami az Alstommal kötött megállapodásokban látszik, a 4-es metróberuházás egészére jellemző.

– A Fidesz fővárosi eljárást vár el az ügyben. Vizsgálhatja a bizottság a többi szerződést is?

– Amennyiben a közgyűlés így dönt, és felkérnek rá, természetesen állunk elébe. Ennél azonban jóval fontosabb kihangsúlyozni a büntetőjogi felelősséget, hiszen megkockáztatom, nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió történetének legnagyobb korrupciós botrányáról beszélünk, ami teljes egészében a korábbi MSZP–SZDSZ-kormányhoz és városvezetéshez köthető.

– A magyar emberek számára nyilván az a legfőbb kérdés, hogy kézzelfoghatóan mikor veszik elő a bűnösöket, mikor történhet meg a tényleges felelősségrevonás. Ön szerint?

– Az OLAF-jelentést a fővárosnak február végéig kell véleményeznie a kormány felé, amin már dolgoznak is az illetékesek. Az ügyészség pedig csak a metróbeszerzések ügyében április 3-án zárja le a nyomozást, ami után már konkrét gyanúsításra is sor kerülhet akár.

– Az unió felé a magyar államnak büntetést kell fizetnie, az egyelőre kérdéses, hogy mennyit, becslések szerint körülbelül hatvanmilliárd forintot. Hogyan látja, behajtható ez a felelősökön?

– Úgy tűnik, nemcsak hazai, de akár nemzetközi peres eljárás elé is nézhetünk a botrányos beruházással összefüggésben. Nehéz lenne megjósolni, hogy ezeknek mi lesz a kimenetelük, és vissza lehet-e követelni a felelősöktől az okozott kár teljes összegét. Ami biztos, hogy a kormánynak védenie kell a közpénzt, tehát küzdeni kell azért, hogy a büntetés összege csökkenjen. A cél pedig az, hogy polgári peres úton az állam visszaszerezze a felelősöktől, amit csak lehet, ennek érdekében azonban pontosan meg kell vizsgálni az egyes cégek, pártok és személyek felelősségét. Ha kevésbé vagyok optimista, úgy reális esélyt látok sajnos arra, hogy a szocialista–szabaddemokrata kormányok és városvezetés elcsalt pénzeit a magyar adófizetők pénzéből kell majd az unió-nak visszafizetnünk.

Forrás: Magyar Hírlap

3 hozzászólás “Kiterjesztett visszaélési technikák a 4-es metrónál” bejegyzésre

  1. Billog szerint:

    És? Elvittek már valakit bilincsben? Gyerünk Polt Peti csipkedd magad!!! Ne csak a pofátok járjon, meg vizsgálóbizottság meg apámfasza. Tessék cselekedni!

  2. Letiltatni szerint:

    Ugyan már, korrupt a főügyészség is, lásd, polt péter lányát adta a questor értesülésekért cserébe.

  3. Hajrá Csepel szerint:

    Sittre az illetékes szarkákkal! De azzal a zsenivel is, aki a minisztériumok pénzeit a questorba rakatta, majd teljesen véletlenül egy nappal az összeomlás előtt kivetette!

Itt lehet hozzászólni !