Megdőlt a sörhas mítosza

Inforadio.hu

A sörimádók annyit ihatnak a nedűből, amennyit csak akarnak, anélkül, hogy aggódniuk kellene a sörhas miatt. Egy kutatás kimutatta: a sörhasért a genetika a felelős.

Egy nyolc éven át zajló, több mint 20 ezer ember bevonásával készített felmérés szerint az, aki rendszeresen sört iszik, valóban hízni kezd, de a plusz súly nem feltétlenül a hasán rakódik le.

A kutatók a vizsgálat végén megmérték a résztvevők csípő- és derékméretét, és nemcsak azoknál alakult ki sörhas, akik a legtöbb sört fogyasztották; valamennyi vizsgált csoportban voltak olyanok, akiknek a hasa megnőtt. Ebből a svéd és német kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a genetika jobban befolyásolja, hogy az emberek hízásnak indulnak-e, mint csak a sörivás.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem az ivászatra bátorítanak megállapításaikkal, sőt, aki leteszi a poharat, az nem hízik el.

A kutatás szerint azok hízták a legtöbbet, akik naponta egy liternél több sört ittak meg a vizsgált időszak során.

A sörben nincs zsír, és fele annyi kalóriát tartalmaz, mint a bor – fél literben mindössze 200 kalória van.

Forrás: Inforadio.hu

6 hozzászólás “Megdőlt a sörhas mítosza” bejegyzésre

  1. admin szerint:

    Ha már az olvasóink között szóba került a sör, nem árt, ha egy rossz, és a jóízű kortyokat akadályozó mítoszt lerombolunk… 😉

  2. Prendick szerint:

    Alkoholos egy délután van itt ma a csepel.infon. 🙂

    De megerősítem az információt a saját kutatásom eredményével. Én is épp elég dagadt vagyok, pedig nem szeretem a sört. A málnaszörp feltétlen híve vagyok.
    /Na, még egy rossz pont. Már nincs hova behúznom, úgy tele van a káderlapom. 😉 /

  3. lolka szerint:

    A málnaszőrpben “sok” a cukor, eleve szerintem az tud sok sőrt inni akinek nagy a hasa. A gyomrot tejjel lehet nagyon tágitani. Egy jó kaja után nincs is jóbb egy jó kori hideg sőrnél. De az igazi egy adag hidegviz mondjuk tíz-tízenőt sárgabarackos gombóc után.

  4. Prendick szerint:

    “A málnaszőrpben “sok” a cukor”

    Na jó, de nekem kell a cukor. Ugyebár azzal működik az agy. Úgyhogy inkább hízzon a hasam, mint hogy pusztuljon a velőm.
    Úgyhogy NO alkohol, NO cukormentes lónyál. Se gyilkolni, se éheztetni nem vagyok hajlandó a legjobb barátaimat, a kis szürke agysejteket. 🙂

    /Ez a sárgabarackos gombóc ez tetszik. Épp érnek a barackok, lehet, hogy a héten fel is veszem a menübe. Még sosem ettem. Ki fogom próbálni. Kösz!/

  5. lolka szerint:

    Hát ez hihetetlen, illyet kihagyni nagyon finom még szilvával, de a legfinomabb öszibarackkal. Félbe vágom megszorom még egy kis cukorral és egy kevés fahéjjal. Ettöl még a tőltöttkáposzta sem finomabb.

  6. Prendick szerint:

    A szilvásgombócot mindig utáltam. Gondolom kajszival jobb lesz.
    Azt lekvárban is megeszem, a szilvát csak fáról szedve. Őszibarackkal kissé túl édes lehet. A szörpöktől eltekintve nem vagyok túl édesszájú.

    /Eszembe jutott még egy apró adalék a mentális defektjeimről: nekem gyerekkoromban a spenót volt a kedvenc ételem. Tükörtojással. Halál komoly. Igaz, akkor sem tartottak különösebben százasnak a kortársaim. 🙂 /

Itt lehet hozzászólni !