Origo
Ha most rendeznék a parlamenti választásokat, akkor a mandátumok több mint 70 százalékát szerezné meg a Fidesz–KDNP – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből, amelyhez a szeptemberi felméréseket vettük alapul. A kormánypártokról egyébként 2006 júniusában jelent meg az utolsó olyan felmérés, amelyben a második helyen álltak.
A szeptemberi felmérések alapján elsöprő többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. E havi becslésünkhöz négy intézet (a Nézőpont Intézet, a ZRI Závecz, a Publicus Intézet és a Medián) számait használtuk föl. A mandátumszámok meghatározásához a feltételezett listás eredményeket vettük figyelembe. A kormánypártokról egyébként legutóbb 2006 júniusában jelent meg olyan kutatás, amely szerint a második helyen álltak.
A négy intézetnél a biztos szavazók körében a Fidesz–KDNP összevont támogatottsága 50 százalék volt. Második helyen a Jobbik állt 18,25 százalékkal, a harmadik helyen az MSZP végzett 15 százalékkal. A Demokratikus Koalíció 6,5, az LMP 4, az Együtt 2,25, míg a Párbeszéd Magyarországért 0,25 százalékot ért volna el. A becslésünket úgy készítettük el, hogy a baloldali pártok (MSZP, DK, Együtt, PM) eredményeit összeadtuk (24 százalék).
Ezen pártok a jelenlegi támogatottságuk alapján nem valószínű, hogy a 2018-as választásnak külön-külön futnának neki. Bár az Együtt szeptemberben jelezte külön listaállítási szándékát. A külön indulás egyébként szintebiztos politikai öngyilkosság lenne a részükről,mivel a mostani népszerűségük alapján így semmi esélyük sem lenne arra, hogy legalább egy választókerületet is megnyerjenek.
Csak egy mandátumot nyerne a baloldal
Mindezek alapján a Fidesz–KDNP 140, a közös baloldal 34, a Jobbik 25 mandátumot szerezne az új parlamentben. A baloldal összesen egy egyéni körzetet nyerne meg: a XIII. kerület egy részét lefedő választókerületet.
Az eredmények ugyanakkor azért is csalókák, mert Budapesten és a nagyvárosokban több választókerületben csak pár százalékpontnyi különbség lenne a pártok között a becslés szerint. Ilyen kis különbségnél pedig lehetetlen megjósolni, mi lenne éles helyzetben a végkimenetel. Nagyon szoros verseny lenne például a szegedi, a pesterzsébeti, a csepeli-soroksári, a zuglói és az óbudai-békásmegyeri választókerületben.
A kormánypártok a csornai választókörzetben érnék ela legnagyobb sikert, több mint 67 százalékos támogatottsággal.A baloldal a XIII. kerületben több mint 41 százalékkal érné el országosan a legjobb eredményét, de a III., IV. és XIV. kerületben is 35 százalék fölött szerepelne. A Jobbik a tiszaújvárosi, mezőkövesdi, gyöngyösi és a hatvani választókerületben szerepelne a legjobban, több mint 27 százalékos eredménnyel, de ez is kevés lenne a körzet megnyeréséhez.
Szoros verseny
Persze egy ilyen modellezésnél érdemes óvatosan bánni a számokkal. Egyebek között azért is, mert nem tudjuk figyelembe venni az egyéni jelöltek befolyásoló szerepét, pedig az döntő jelentőségű is lehet. Nem ritka, hogy az egyéni jelöltek helyi népszerűségük miatt lényegesen jobban szerepelnek, mint a pártjuk. Szegeden például Botka László 2010-ben 10-12 százalékponttal szerepelt jobban, mint az MSZP listája.
A 2018-as választáshoz közeledve érdemes a közvélemény-kutatók eredményeit összehasonlítani a korábbi évek adataival is. Adja magát, hogy a mostani számokat összehasonlítsuk a négy évvel ezelőtti adatokkal. Megkönnyíti az elemzést, hogy akkor is az Orbán-kormány vezette az országot, és ugyanazok a pártok voltak a politikai arénában, mint napjainkban.
2012 szeptemberében az Ipsos, a Századvég, a Tárki és a Nézőpont Intézet átlaga alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 41,25, az MSZP 25,75, a Jobbik 19,25, az LMP 6,5, a DK pedig 25,25 százalékon állt. Jól látszik, hogy akkor az MSZP-nek és a DK-nak együttesen 31 százalékpontos támogatottsága volt,ami 7 százalékponttal több,mint a baloldal napjainkban látható népszerűsége. Ha ehhez még hozzáadjuk az LMP 6,5 százalékát, akkor 37,5 százalékot kapunk, ami már nagyjából a Fidesszel egy szinten lévő támogatottságot jelentett akkor.
Persze óriási hiba lenne ezekből az adatokból azt a következtetést levonni, hogy a 2018-as választás már eldőlt. Ami most látszik, az az, hogy a harmadik Orbán-kormány lényegesen kedvezőbb pozícióból fut neki a következő időszaknak, mint elődje. Bár a baloldali ellenzék 2012-ben sem volt kirobbanó formában, delényegesen nagyobb támogatottsága volt, mint a most.Akkor nem tudtak fordítani, a kérdés, hogy a következő bő másfél évben sikerül-e változtatniuk a mostani trendeken.
Forrás: Origo
