Csepel.info, Bernicske, zoobudapest.com, manoprogram.hu
Fotó: Bagosi Zoltán
A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik legrégebbi állatkertje: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg először a kapuit a nagyközönség előtt. Ez azt jelenti, hogy 2016-ban az intézmény fennállásának 150. évfordulóját ünnepeljük.
Az idei esztendő tehát jubileumi emlékéve az Állatkert életében, sokféle programmal, rendezvénnyel, eseménnyel.
Az állatkertbe látogatóknál a cukiság-mutató is kiakadhat: kengurukölykök barátkoznak az erszényen kívüli világgal, valamint vombatkölyök, orángutángyerekek, gyűrűsfarkú makikölykök, cebui kismalacok, koronásdaru- és sörényes galambfiókák bűbájától olvadozhat a nagyérdemű.
Zenés állatkerti esték keretében még lehetőség lesz meghallgatni Kern András éneklős-sztorizós estjét, Geszti Péter új albumának bemutatkozását, és a Budapest Bár koncertjére is még kaphatók állójegyek.
http://zoobudapest.com/tervezz-velunk/programtervezo/koncertek
Érdekességek az Állatkert múltjából:
150 éves a Fővárosi Állat- és Növénykert Az Állatkertről, de nem az Állatkertből. Az Állatkert alapításakor a környékbeli intézmények és létesítmények közül csak a vasút és a Városligeti-tó létezett, a Fővárosi Nagycirkusz, a Gundel (egykori Wampetics) étterem, a Bagolyvár étterem, a Széchenyi Gyógyfürdő, valamint a Hősök tere és a környező épületek, így a Szépművészeti Múzeum is csak később létesültek;
Az Állatkert első medvéjét Kristófnak hívták: ő volt Deák Ferenc kedvence;
Az 1866-os útmutató szerint a rétisas korabeli neve „csonttörő harács”,a fakókeselyűé pedig „fakó dögöncz” volt; a papagájokat „kajdácsoknak” nevezték;
Az első zsiráfot 1868-ban Ferenc József adományozta az Állatkertnek, Erzsébet királyné közbenjárására;
Az 1870-es és 1880-as években az Állatkert területe még városszéli övezetnek számított, így telente megesett, hogy rókák szabadultak be a kertbe, megtizedelve a kert szárnyasait;
A XIX. század végén és a XX. század elején embereket is bemutattak az Állatkertben, az úgynevezett „néprajzi mutatványok” keretében; különösen népszerűek voltak a szamojédek és a lappok, a sziúk, valamint az akkoriban „singhaliaknak” nevezett szingalézek;
Jónás, az első víziló 1893-ban érkezett Budapestre: azóta megszakítás nélkül éltek vízilovak a magyar főváros állatkertjében.
Forrás: Csepel.info, Bernicske, zoobudapest.com, manoprogram.hu
