Index
Az idei év végén – 295 forintos euróárfolyammal számolva – 80 százalék körül alakulhat az adósságráta – derül ki a pénzügyminisztérium legfrissebb összeállításából.
Az első negyedéves előzetes pénzügyi számlák alapján a maastrichti módszertan szerinti államadósság 21789 milliárd forintot tett ki, a GDP 82,7 százalékát, tavaly év végéhez képest 2470 milliárd forinttal emelkedett.
Az idei év első három hónapjában az államháztartás finanszírozási igénye 286 milliárd forint volt. A finanszírozási igényt meghaladó adósságnövekmény hátterében az árfolyam leértékelődéséből adódó átértékelődési hatás (több, mint 1300 milliárd forint) és az állam betétállományának jelentős emelkedése áll.
Az ez évi első negyedév végén az állam jegybanknál elhelyezett devizabetétje 2081 milliárd forintot tett ki, a betétállománnyal nettó módon számított adósság 19707 milliárd forint volt, amely az előzetes GDP becslést felhasználva 74,8 százalékos nettó adósságrátát eredményez.
Az áprilisi adatok alapján az Államadósság Kezelő Központ által publikált GFS módszertanú (azaz pénzforgalmi) államadósság 19206 milliárd forint volt, az év elejétől 1102 milliárd forinttal nőtt az így számított államadósság. Az emelkedés a központi költségvetés 604 milliárd forintos hiánya mellett következett be. A nemzetközi intézményektől – IMF, EU – felvett, de finanszírozási céllal fel nem használt, a Magyar Nemzeti Banknál devizabetétként elhelyezett eszközzel nettósított adósság 17667 milliárd forintot tett ki.
Áprilisban csökkent az MNB-nél elhelyezett betétek mennyisége. Az ÁKK államkötvény visszavásárlási programjára a nemzetközi intézményektől felvett hitelek egy része nyújtott fedezetet. Az MNB-nél képzett devizabetéttel nettósított adósságállományon belül a deviza részarány 33,3 százalék volt 2009. április végén. Az ÁKK által publikált adósságon belül a devizás tételek aránya, így az árfolyamkockázati kitettség azért nem nőtt meg jelentősen, mert az ÁKK deviza csere ügylet (swap) keretében a hitelek egy részét forintra váltotta.
Az adósság külföldi-belföldi piaci finanszírozását tekintve kiemeli a PM, hogy a külföldiek forint állampapír állománya az időszakot jellemző, nagymértékű negatív nettó kötvénykibocsátás mellett áprilisra tovább csökkent, február közepéhez képest a csökkenés több mint 320 milliárdot tett ki.
Az állampapírpiacon két periódus különíthető el. Idén március közepéig alacsony likviditás mellett jelentős hozamemelkedés következett be a másodpiacon. Ebben az időszakban az adósságkezelő csak diszkont kincstárjegyeket tudott értékesíteni. Március közepétől egy jelentősebb hozamesés következett be, amit két folyamat vezérelt. Egyrészt a nemzetközi kockázatvállalási kedv megnőtt, másrészt az ÁKK jelentős kötvény-visszavásárlási programja keretében 2009-2012 között lejáró állampapírokat vett vissza a piaci szereplőktől, ezzel tehermentesítette a piacot.
A folyamatok lehetővé tették kisebb mennyiségű rendszeres államkötvény aukciók megtartását. A recesszió következtében a nominális GDP minden bizonnyal csökkenni fog – emlékeztet a PM. Az emelkedő nominális adósság mellett ez a hatás tovább emeli az adósságráta értékét. A nominális GDP 1 százalékpontos változása 0,8 százalékponttal módosítja az adósságráta értékét – összegzi az PM összeállítása.
Forrás: Index
Szinte hihetetlen!
HOL a LÓvé?
Űzleti világ Magyarországon: a nyereség a milliárdos honfitársaké, a veszteség az adófizetőké.
Még ma is több százezren játszanak Csekonicsot, ha közpénzről van szó.
A megszorítás okairól meg majd hazudunk egy jóíűzűt, van sok hülye, aki úgy is beveszi (olvassunk csak el némely lapban, olvasói hozzászólásokat).
Ezt is! ELQRTAD!
Kedves csepeliek!
Hogy pontosan láthassátok a helyzetet, fontos a kiindulási alap ismerete is!
Gyurcsány puccsa évében (2004. végén) 11.592 milliárd volt az államadósság.
Ehhez képest a 21.789 milliárdos teljesítmény kiváló eredmény, hiszen a kádár rendszer negyven éve alatt is csak 1.386 milliárdos adósságot tudott felhalmozni!
Több mint 10.000 milliárdot vajon mire költöttek a megkérdezésünk nélkül?
(Az adatok az Álamadósság kezelő hivatalos közlései!)
Gyurcsány és Bajnai tehát annyi adósságot rak a nyakunkba, amennyit a szocializmus 300 év alatt lett volna képes!
Gyurcsány szakértelmét még az unokáink is fizetni fogják!
Üdv menyus
Minden magyar lakosra, gyermek, idős ~2,2 millió adósság jut.
Atléta, Red bulldog hová lett a pénz?
Ugye, hogy elszámoltatást kell végezni?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
“(2004. végén) 11. 592 milliárd volt az államadósság.
21. 789 milliárdos teljesítmény kiváló eredmény
Kádár rendszer negyven éve alatt is csak 1. 386 milliárdos adósságot tudott felhalmozni!
10. 000 milliárdot vajon mire költöttek”
“Gyurcsány és Bajnai tehát annyi adósságot rak a nyakunkba, amennyit a szocializmus 300 év alatt lett volna képes!”
Nem mellékes!
Fiatalok ingyen tanulhattak, Lakáshoz jutottak családot alapíthattak, mindenki meglátogathatta a rothadó kapitalizmust – időnként.
A fiatalok Amerikai, Angol, Moszkvai egyetemeken tanulhattak.(Lásd a mai politikusok elit táborát)
Büntették, ha valaki nem dolgozott, mert ugye mindenkinek volt munkája,
Lakása, ha máshol nem de a felszerelt munkásszállókban mindenkinek volt,
A napi MUNKA után nyugvóra hajtania a fejét!
Mindenki nyugodtan kiköphette a 3.60-as kenyeret, és volt közbiztonság!
A demokráciában a mostani helyzetet, muszáj tűrni?
Azt hiszem, tudom hová lett a pénz!
Kimentek a ruszkik, de jöttek a multik és természetesen a bankok.
Ezek a nagyok nem adóznak. A szegény bankokat meg a nyugdíjasoktól elorozott pénzeikkel segítették meg,
Holott minden baj okozói a virtuális és a nem virtuális bankok.
Bekebeleztek felfaltak mindent.
Minden talpalatnyi magyar földet és javat eladósítottak – hálából!
Mit kaptunk Európától szolgálatainkért, – igát, kiszolgáltatottságot.
Igaza volt nyikitának. Valamelyik kongresszuson mondta valahogy így a “szocik nem mások, mint egy rablókból álló banda”
Igaz szabadságot kaptunk, ill. helyesbítek, mert azt nem kaptuk, hanem bátor tetteinkkel kivívtuk magunknak.
Mehetünk világot látni korgó gyomorral, hamuba sült pogácsával.
De ne keseregjünk!
Szebb jövőt!
Büdös rabló banda!
És emellett még privatizáltak is!
Vidékfejelsztésre szánt pénzeket költ propagandára az MSZP?
A fideszes Font Sándor szerint akár szocialista káderek gyűjtőhelyének is lehetne nevezni a LEADER Közhasznú Egyesületet, amely 2006 óta összesen 1,2 milliárd forint állami támogatáshoz jutott. A szervezetet Molnár Katalin, a Nógrád megyei Kazár település MSZP-SZDSZ-es polgármestere alapította.
Székhelyének pedig ugyanaz a kazári cím van bejegyezve, amelyre korábban a Balegyenes Munkacsoportot is bejelentette Ficsor Ádám, a földművelésügyi minisztérium akkori szakállamtitkára – mondta az ellenzéki politikus.
Az egyesületet 2005-ben alapította Molnár Katalin, a legutóbbi hónapig az elnöke is volt. Ficsor Ádám a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkáraként az uniós LEADER programhoz kötődő munkacsoportok kiválasztását és a pályázatok kiírását felügyelte. A LEADER egyébként egy vidékfejlesztési program. Ficsor Ádám most a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter.
A LEADER Közhasznú Egyesület egy állami pályázaton 2006-ben 500 millió forintot nyert el, 2007-ben 200 millió forintot, majd 2008-ban újabb 500 millió forintot. Utóbbi támogatásról most jelentek meg információk az FVM honlapján, “egyéb kifizetés” címszó alatt – sorolta Font Sándor.
A Fidesz nem ért egyet azzal, hogy az egyesület ilyen nagyságú és intenzitású állami támogatást kapott, Font Sándor ezért írásban fordult az ügyben a földművelésügyi miniszterhez május 15-én. Összesen 13 kérdést tett fel az ellenzéki politikus, 15 napja van válaszolni Gráf Józsefnek, de eddig még jött tőle válasz.
Font Sándor “belső információra” hivatkozva azt mondta: úgy tudják, hogy a legutóbbi 500 millió forint nagy részét a LEADER Hírmondó című újság terjesztésére szeretnék fordítani. Ebből állítólag 1, 7 millió példányt akarnak szétküldeni minden vidéki lakásba, még a június 7-i európai parlamenti választások előtt.
A Fidesz korábban takarékos EP-kampányt javasolt a pártoknak, de Font Sándor szerint az MSZP ezt elutasította, majd “hazug, silány” kampányba kezdett. Nem fogadják el, hogy állami pénzekből, bujtatott szervezeteken keresztül folytassanak pártpropagandát, még akkor sem, ha az uniós programok végrehajtásával kapcsolatban egyébként vannak bizonyos tájékoztatási kötelezettségek – tette hozzá.
(FH)
Csalás a gyanú a zöld szocialista ellen.
Csalással gyanúsítják az MSZP környezetvédelmi tagozatának elnökségi tagját, Nyékes Bélát, akit a napokban előzetes letartóztatásba helyeztek.
Nyékes Béla szocialista politikus ellen a Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet feljelentése alapján indult nyomozás – a kárérték mintegy 300 millió forint.
Nyékesen kívül még három ember van előzetes letartóztatásban. Az ügyről a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árult el részleteket a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság.
(hírTV)
Egyre mélyebben a szakadékban: rossz irány az áfaemelés
2009. május 28. 15:53
Konopás Noémi
Az áfaemelés árt a gazdaságnak, csökken a reálkereset, kevesebb pénze lesz az embereknek, így kevesebbet is tudnak majd vásárolni, ami drasztikusan veszélyezteti a munkahelyeket – jelentette ki a Magyar Nemzet Online-nak csütörtökön Varga Mihály. A Fidesz alelnöke szerint Magyarország teljesen rossz irányba megy az áfa- és adóemeléssel. A lapunknak nyilatkozó szakértők egybehangzóan megállapították: erőteljesen visszaesik majd a fogyasztás, amely még tovább mélyíti majd a recessziót.
Magyarország teljesen rossz irányba megy az áfa- és adóemeléssel – jelentette ki az MNO-nak Varga Mihály. A fideszes országgyűlési képviselő úgy véli: ugyanazt a hibát követi el a kormány, amit 2006-ban, amikor 15-ről 20 százalékra emelték az áfát, most 20-ról 25 százalékra növelik. Ez biztosan nem fog segíteni az egyébként is gyenge fogyasztásnak – véli a politikus. Az áfa emelése miatt magasabb lehet az inflációs feszültség a rendszerben, ami veszélyezteti többek között a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, nem beszélve arról, hogy növekedni fog a munkanélküliség is – fejtette ki Varga Mihály. Az áfaemelés árt a gazdaságnak, csökken a reálkereset, kevesebb pénze lesz az embereknek, így kevesebbet is tudnak majd vásárolni, ami drasztikusan veszélyezteti a munkahelyeket.
A csökkenő fogyasztás még inkább mélyíti a recessziót
Nehéz bármit is mondani arról, hogy milyen hatásai lesznek a 20 százalékról 25 százalékra növekvő áfának – mondta az MNO-nak Barcza György. Az mindenesetre biztos, hogy növekedni fog az infláció, melynek következtében csökken majd a fogyasztás – tette hozzá a K&H Bank vezető szakértője.
Mint mondta: az áfaemelésnek vannak azonban pozitív hatásai is, azzal ugyanis, hogy a fogyasztás csökkenni fog, az import is ez irányba mozdul majd el, melynek hatására nagyobb lesz a többlet a külkereskedelmi mérlegben. Barcza szerint ez azért fontos, mert Magyarországnak óriási devizaadóssága miatt szüksége van a hitel törlesztése miatt euróra, ezt pedig az importot meghaladó exportból állítjuk elő. A másik pozitívum lehet, hogy azok, akik nettó 200 ezer forint körüli jövedelemmel rendelkeznek, 10-15 ezer forinttal vihetnek haza több pénzt havonta a személyi jövedelemadó és a tb-járulék csökkentése miatt – mondta Barcza. A tb-járulék tervezett csökkentése a vállalatoknak is segítségére lehet, ugyanis valamivel olcsóbb lesz a foglalkoztatás, de ennek hatásait csak akkor érezhetjük majd, ha összeszedi magát a gazdaságunk.
Persze ott van az áfaemelés negatív oldala is, ami nem más, mint hogy erőteljesen visszaesik majd a fogyasztás, amely még tovább mélyíti majd a recessziót, akár egy százalékponttal is – magyarázta a vezető elemző.
Drasztikusan zuhan a lakáspiac is
Suppán Gergely úgy véli, az áfaemelés mindenképpen növelni fogja az árakat, melynek hatására a fogyasztás vissza fog esni. A TakarékBank szakértője úgy gondolja, azok az ágazatok, ahol egyébként is már nagyon csökkent a fogyasztás, nem tehetik meg, hogy tovább drágítják termékeiket, a kereskedőknek kell csökkenteniük az árrést. Növekedni fog mindenképpen a benzin ára, a budapesti közüzemi díjak – tette hozzá. Vannak azonban ágazatok, ahol korábban lefixált árakkal dolgoznak, ilyen például a szállodaipar, ezek esetében máshonnan kell majd lefaragni, nem emelhetik a szolgáltatási díjakat. Suppán a lakáspiac drasztikus zuhanásával számol. Mint mondta: mindenképpen szükség van a munkabér jellegű terhek csökkentésére, csökkenteni kell a járulékokat is.
Hiába a kedvezményes áfa, ősztől várhatóan a kenyérért is többet kell majd fizetni
Az áfaemelés technikai kérdés – mondta el az MNO-nak Varga László. A Magyar Pékszövetség elnöke kifejtette: a 25 százalékos áfa a péktermékekre nem vonatkozik, ugyanis a kormány ott a 18 százalékos kedvezményes áfát fogja érvényesíteni júliustól. Varga szerint ez alig fogja érinteni az árakat, ugyanis mindössze körülbelül 4 forinttal lesz olcsóbb a kenyér. Ha viszont 25 százalékos áfával kellene számolni, akkor a kenyér ára 10-12 százalékkal is drágább lenne – fogalmazott Varga. „A pékszövetség arra törekszik, hogy az alapárak ne növekedjenek, de elképzelhető, hogy ősszel mégis többet kell fizetniük majd a kenyérért, függően a búza és a gáz árának növekedésétől.” Hozzátette: „Nem akarunk még nagyobb terhet rakni a lakosságra, maradnak az alapárak, és azt reméljük, hogy a 18 százalékos áfából származó hasznot nem a kereskedők fölözik le.”