Csepel.info

 Nem sikerült összegyűjtenie az MSZP-nek a földtörvénnyel kapcsolatos népszavazásához szükséges 200 ezer aláírást. A Gőgös Zoltán szocialista elnökhelyettes által benyújtott ívek első körös ellenőrzése után mindösszesen 180 650 érvényes aláírást találtak, az érvénytelenek száma 45 130 volt. Olyan állampolgár is akadt, aki tizenkétszer írta alá a földtörvénnyel kapcsolatos kezdeményezést.

A negyedik bukás

A szocialisták népszavazási buktája azt jelenti, hogy a 2010-es kormányváltás óta már a negyedik nagyobb kezdeményezés bukott el amiatt, hogy nem sikerült az ellenzéki erőknek összegyűjteniük a 200 ezer érvényes aláírást. 2012-ben az LMP négy kérdésben akart referendumot, de végül csak 130 ezer érvényes aláírást sikerült szerezniük. 2015-ben a magát rendszerbontó civileknek nevező kezdeményezés négy témában akart népszavazást, de végül saját bevallásuk szerint kevesebb mint 90 ezer aláírást gyűjtöttek. 

Kész Zoltán független országgyűlési képviselő az állami vezetők kétmillió forintos bérplafonjáról rendezett volna referendumot, de végül neki sem sikerült a 200 ezer érvényes szignót összegyűjtenie. Végül pedig az MSZP ált a legközelebb ahhoz, hogy az állami földek jövőjéről legyen népszavazás, de még 20 ezer aláírás kellett volna ahhoz, hogy a parlament kötelezően kiírja a referendumot. Miért nem sikerült az ellenzéknek hat év alatt egyetlen népszavazást sem kiíratnia?

Mesterházy is aláírta

Az egyik legfőbb ok, ami az összes aláírásgyűjtési kudarc mögött meghúzódik, az az ellenzéki pártok közötti mély ellentétekből fakad. 2012-ben Mesterházy Attila, a szocialisták akkori elnöke látványosan aláírta az LMP íveit, de ez nem jelentette azt, hogy a pártját is mozgósította volna az aláírásgyűjtésben. Ha akkor az ökopártnak sikerült volna egy népszavazást kieszközölne, akkor hosszú hónapokra kommunikációs előnybe került volna az MSZP-vel szemben.

2015 tavaszán a civilek által kezdeményezett népszavazásjelentett kihívást a nagyobb baloldali pártok számára. Persze kiderült, hogy a Vajda Zoltán által indított kezdeményezés sem volt teljesen független a pártoktól, mivel Vajda egyébként a XVI. kerületben az Együtt képviselője. A forgatókönyv hasonló volt a 2012-eshez. Az MSZP és a DK-is jelezte, hogy támogatják a referendumot, de aláírásokat már nem szállítottak, így a kezdeményezés teljes kudarcba fulladt.

Kész Zoltán és az MSZP legutóbbi kezdeményezése gyakorlatilag egyszerre futott, és ígéretekből most sem voltak híján a szervezők a többi szervezet részéről. Mindezek ellenére egyik kérdésben sem lesz népszavazás. A szocialisták sikerében sem a Demokratikus Koalíció, sem az Együtt, sem a PM nem volt érdekelt, így inkább távol maradtak az aláírások gyűjtésétől. Így, ha valami nagy csoda nem történik, akkor a 2018-as országgyűlési választásig már biztosan nem lesz olyan referendum Magyarországon, amit az ellenzék kezdeményezett volna.

A szocik nem bánkódnak

Pedig a hazai baloldali pártoknak legalább 1,2-1,4 millió szavazójuk biztosan van a közvélemény-kutatások adatai szerint. Ennek alapján nem lenne nagy feladat 200 ezer érvényes aláírás összegyűjtése, de mivel valamelyik ellenzéki párt sikere egyben a többiek kudarcát jelentené, ezért mindegyik szereplő inkább abban érdekelt, hogy senki se tudjon egy népszavazási kérdést sikeresen végigvinni. Pedig a 106 egyéni választókerületben elegendő lenne egyenként 2500 érvényes aláírást összegyűjteni. Ez egyébként átlagosan a választókerületi szavazónépesség 2,5-3 százaléka.

Egyébként az MSZP-nek annyira nem jött rosszul, hogy nem lesz népszavazás az állami földekről. A párt nehéz anyagi helyzete miatt másfél évvel az országgyűlési választások előtt végigvinni egy népszavazási kampányt mindent bizonnyal még jobban kimerítette volna a kasszát. Ráadásul szinte biztosra lehetett venni, hogy a földügyes referendumon jóval 50 százalék alatti részvétel lett volna, ami szintén nem jött volna jól az MSZP-nek. Így most csak az aláírásgyűjtés kudarcát kell lenyelniük.

Forrás: Origo