A főváros nem korlátozhatja azokat, akik leválnának a távfűtésről
Népszabadság
Alkotmányellenesen korlátozza a Fővárosi Önkormányzat a fogyasztók elválását a távhőszolgáltatásról – ezt mondta ki az Alkotmánybíróság szerdán kihirdetett határozatában.
Az Alkotmánybíróság (Ab) május 19-én hozott, szerdán közzé tett határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek a Távhőszolgáltatásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendeletének 3. paragrafusának második bekezdése alkotmányellenes, ezért azt a Magyar Közlönyben kihirdetésének napjával megsemmisíti.
Az Ab február 26-án Miskolc és Tiszaújváros, április 3-án Kazincbarcika önkormányzatának távhőszolgáltatásról szóló rendeletének leválást tiltó rendelkezését semmisítette meg.
A Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője tavaly januárban támadta meg az Alkotmánybíróságnál – miután törvényességi észrevételének a képviselőtestület nem adott helyt – a Fővárosi Közgyűlés rendeletének 3. paragrafusának 2 bekezdése bekezdése alkotmányosságát.
A megtámadott rendelkezés kimondta: az „új létesítmények kialakításakor vagy a meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló kormányrendelet előírásai szerint a helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, napenergiát hasznosító berendezéseket) kell alkalmazni.” Az indítványozó szerint a távhőszolgáltatási törvény nem ad ugyanis lehetőséget a helyi önkormányzat képviselőtestületének arra, hogy előírja, milyen fűtési rendszerrel váltható fel a távhőszolgáltatás.
Az Ab megalapozottnak találta az indítványt. A testület felhívta a figyelmet arra, hogy a távhőszolgáltatás – különösen a lakossági felhasználók tekintetében – természetes monopolhelyzetet élvező szolgáltatás, ezért a távhőszolgáltatás szabályozásában kitüntetett szerepe van a fogyasztók védelmének.
A távhőszolgáltatásról szóló törvény a felhasználó jogaként szabályozza az általános közüzemi szerződés felmondását azzal, hogy részletesen szabályozza a felmondás feltételeit, ezzel biztosítva azt, hogy a szerződés felmondása más felhasználók jogait ne korlátozza, azok tulajdonában kárt ne okozzon, illetőleg ne veszélyeztesse a szolgáltatói és a felhasználói rendszer zavartalan működését.
Az Ab a határozat indokolásában rámutatott: a helyi képviselőtestület rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, nincs felhatalmazása arra sem, hogy rendeletében a hőellátó rendszerek kialakítását, átalakítását korlátozza, és az érintettek számára távhőszolgáltatás igénybevételét tegye kötelezővé.
Bár a megtámadott rendelkezés más, helyi emisszióval nem járó energiaellátó rendszerek, mint például villamos energia, napenergiát hasznosító berendezések alkalmazását is kötelezővé teszi, elsősorban a távhőszolgáltatás igénybevételére kötelez, hiszen a legtöbb esetben feltehetően csak távhőszolgáltatással váltható fel a helyi emisszióval járó
A fővárosi távhőrendeletet korábban többször kifogásolta a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal is, kérve az önkormányzattól a leválást tiltó passzusok megsemmisítést. Először törvényességi észrevételt tett, s miután ezt az a főváros elutasította, 2007 végén az AB-hez fordult. A hi-vatal álláspontja az volt, hogy az önkormányzat rendeletben nem lehet korlátozhatja a háztartások vagy az épületek leválását. Ezt környezetvé-delmi okokra hivatkozva sem teheti meg.
Az elmúlt években a fővárosban elindult egy leválási hullám, amit a Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Zrt. eddig a Fővárosi Közgyűlés vonatkozó rendelete alapján akadályozott. A tiltást megszegőket peres úton próbálta jobb belátásra bírni, a „kieső” fogyasztók után fennmaradó alapdíjat pedig általában szétosztotta a társasház többi fogyasztója közt. Magyarán, a rendszerben maradók egyre többet fizetnek a Főtávnak. Annak ellenére, hogy a társaság az elmúlt másfél évben számos – az alap- és a hődíjak mérséklésében is jelentkező – költségkímélő intézkedést vezetett be. Ez még mindig kevés a valódi versenyképességhez.
Szakértők szerint az Alkotmánybíróság újabb precedensértékű döntése alkotmányos utat nyit az egyedi fűtést választóknak szerte az ország-ban. Képtelenség ugyanis, hogy jogállami keretek között rendeletekkel korlátozzák a szabad energiavásárlás jogát, különösen az egyre inkább liberalizált piacon. Budapesten mintegy 240 ezer háztartást fűtenek távhővel, a mostani döntésre a már folyamatban lévő perekben is lehet hivatkozni.
Forrás: Népszabadság
Az is jelzi, hogy milyen szutyok demokráciában élünk, hogy egy ilyen szemét rendelet évekig élhet és a legfelsőbb bírói testület kell a megszüntetéséhez.
A leválási hullám riadalmat keltett mindazokban, akik nagy pénzeket vettek ki a távhőszolgáltatásból.
A zseniálisan kitalált ÖKO programba belefutók hűségnyilatkozatot írtak alá.
Nem is gondolták végig, hogy ezzel a függőségüket tartják fenn.
Mindezek mellett eltörpül a legnagyobb dobás: az önkormányzatok a tulajdonukban lévő, távhővel fűtött bérlakásaikra készfizető kezes szerződést írtak alá a szolgáltatóval.
Ha nem fizet a bérlő, fizet helyette az önkormányzat.
Az adófizetők pénzéből. Öröm lehet így szolgáltatni!
Olyan rossz minőségű a távfűtő csövek szigetelése, hogy télen a hó, a csövek mentén megolvad még nagyobb hideg esetében is!
Ezt a nagy veszteséget is a fogyasztóval fizeteti meg a távfűtő. (Olcsó orosz gáznál ez nem volt számottevő tétel)
Kötelezni kellene az államnak, hogy tegyék rendbe a mai elvárásoknak megfelelően a szigetelést.
Ez több mint pocsékolás a panel lakok zsebére!
Nem tudom, hogy csepelen mennyire látványos, de amikor vagy húsz éve Békásmegyerek laktam, ott a ritkább házak miatt nagy terek vannak és rendkívül látványos volt, ahogy a fehér mezőkön vonultak a fekete sávok.
Gondolom azóta sem szigeteltek rajtuk semmit.
Valamikor jó technológia volt, most így elég gyér.
Persze lehet jól csinálni, mint pl. Győrben. Ott valahogy fele a díj, az önkorié az erőmű, áramot is termelnek rendesen vele és érdekes módon, nyereséges üzemel.
Igaz, ott nem kaszálni akarnak vele, mint Pesten.
Vajon kapnák engedélyt, hogy a csővezeték fölé fólia sátrat emeljek?
Enyém, lehetne az első távfűtő hulladék hő hasznosító fólia sátor a közterületen!
🙂 Remek ötlet.
Ez az egész rendszer alkotmányellenes!
Prendick, DIKTATÚRA!
Jeniszej erről ne is álmodj! Akkor is pénzt szednének tőled. Vagy megbüntetnének, mert lopod a meleget! A TV ügyvédjében volt egy történet még régebben. Egy úr leszreltette a radiátorokat és az átmenő vezetékeket leszigetelte polifoam hőszigetelő csövekkel. Ki akart szálni a távfűtésből. a menyezetre villany infra panel sugárzókat szereltetett. Azt mondta a távfűtő művek, hogy akkor is kell távhődijat fizetnie, mert a szomszéd lakásokbol átszökik a meleg a lakásába! MARGIT NÓÓÓÓÓÓÓRMÁLIS?
1, Ő is fűtött!
2, Az Ő melege meg a szomszédokhoz szökik.
3, Az a meleg ami a szomszédoktól az ő lakásába szökik, azt a szomszédok fizetik.
4, tegát a távfűtő műveknek SEMMI KÁRA NEM KELETKEZIK. 😉
És mint mindíg én vagyok a hülye. 🙂
Vagy benneteket néznek hülyének? 😉
Na nem a távfűtés érdekében írom alábbi soraimat, de azért van pár sületlenség is, amit honfitársaim ide írogatnak.
– A törvény megalkotásakor a jelenleg törölt bekezdés ténylegesen a környezetvédelemhez kapcsolódó kitétel volt és nem a monopolista helyzet diktatórikus megvalósításának előfeltétele.
– A világon mindenhol, akár Bécsben is annyira szigetelik a távhővezetékeket, amennyire az megtérül, vagy technológiai szempontból még ildomos. Képzeljétek el, még ott is olvad a hó 0 Celsius fok felett! 🙂
– Mi a mai Budapesti Távfűtés egyetlen baja? Az ára! Ha sokkal olcsóbb lenne, senkit sem érdekelné a Törvényi módosítás! Hogy miért ilyen magas az ár? Elmagyarázom:
– A politikai palettán jobboldalra sorolt, volt Francia közjogi méltóság, Jacques Chirac, érdem-kereszttel tüntette ki a politikai palettán baloldalra sorolt, volt magyar közjogi méltóságot, Medgyesi Pétert…
Aki eme előbb vázolt szösszenet megfejti rájön az érdemi lényegre!
Üdv.
ui.: egy kis segítség: Franciaországban tilos közüzemű cégeket privatizálni!
Egyetértek “honfi társammal”, hogy 0 fok felett olvad a hó!
De mi van akkor mikor mínusz 10 fok alatt, van a hőmérséklet, és lám – lám mégis megolvad a hó, a másfél két méter mélyen futó távvezeték felett.
Sületlenség?
Lehet számolni!
Rá lehet jönni milyen nagy baromság ilyen mennyiségű hőt csak úgy a természet fűtésére használni fel!
A hó alatt a föld hőmérséklete, ha csak 1 fokkal is melegszik illetve, hogy elérje a nagy mínuszokban is az olvadási pontot mekkora az a hő mennyiség, ami a korszerűtlen rossz szigetelés miatt következik be.
Állítom ha, Bécs környékén futó föld alatti vezetékek felett is, megolvad a jég nagy mínuszokban az ott is korszerűtlen elavult szigetelésre, vall!
De hát csak hasonlítsuk össze egy nyugdíjas jövedelmét sógorokéval.
Engem sem túlzottan érdekelne a távfűtés ára!
Bár az igaz a veszteségek után a levegőbe kikerülő káros anyag súlyosan veszélyezteti az emberiség létét.
Vagy talán ez nem?
Kedves “hofitársam” ha a számolás mégse menne, nagyon szívesen kérhetsz segítséget. Biztos segíteni fog VALAKI
Juzzie, tudjuk a történetet. Ha valaki mégsem, annak segítek.
A Főtávnak néhány kisebb fűtőmű kivételével nincs semmiféle kapacitása. A hőt a nagy, budapesti erőművektől veszi, amivel mellesleg az erőművek áramot termelnek. Nagyon jó biznisz ez nekik, mert ún. kapcsolt termelésben dolgozhatnak, vagyis együtt termelik a hőt az árammal. Ennek a hatásfoka kicsit alacsonyabb, mint a direkt hőfűtésé, de jóval magasabb /kétszerese/ az áramtermelésének. A biznisz ebben az, hogy Magyarországon az együttes hatásfok alapján számolják el a nyereséget.
Ezáltal az áramon nagy profit könyvelhető, a fűtésen meg szinte semmi. Na és ez alapján számláznak a Főtávnak és nem mellékesen ez alapján könyvelhetik a kibocsátási kvótákat, amin nagyon sok pénz van.
A következő trükk: Gyakorlatilag az összes fővárosi erőmű tulajdonosa a francia Electricite de France /EDF/. Nagyjából 2002-re lettek nálunk egyeduralkodóak.
Érdekes módon, még a csepeli erőmű is francia, bár kívülről nem úgy néz ki. 2002-ben vette meg az ATEL a(z) (amerikai) luxemburgi NRG-től. Az ATEL ránézésre svájci cég, azonban tudni kell, hogy az UBS bank volt a főrészvényes, mint tőkebefektető, a szakmai befektetést és az irányítást a német RWE és a francia EDF végezte.
Időközben a németeket kiszorították, a bank kiszállt, az ATEL és a szintén EDF tulajdonú EOS összevonásával megcsinálták a svájci bejegyzésű Alpiq Holding AG-t, ami a fő cég. Teljes mértékben az EDF irányításával persze.
Ez mondjuk csak adalék.
A lényeg az, hogy ezért kapott Megyó becsületrendet Franciaországban és ezért fizetik a budapestiek a brutális távhődíjat.
Pl. Győrben a saját tulajdonú erőmű eladhatja a termelt áramot is, elég nyereséget produkál a fejlesztésekhez és jóval olcsóbb távhőt tud szolgáltatni, mint mások. De Kecskeméten is így van.
Milyen kár, hogy a Visontai erőmű Kondenzátor hűtővizének a hője a Heller – Forgó félé hűtőtornyokban távozik a légbe. Ingyen fűthetnénk vele egész Csepelt. Még fizetnének is a lakosságnak a víz hűtésének fejében!
Tényleg – tudható, hogy milyen típusú erőmű a Csepeli?
Kombinált ciklusú?
A Csepel II. kombinált ciklusú. A Csepel I-et nem tudom.
A költségmegosztók és a megosztási módszerek is ki lettek találva! Megszabadulni meg nem lehet tőle, “infósferi” ÖKO programja miatt,
ugyanis belecsempézték a felújítási programba és bármilyen kevés, de mégis állami támogatás van a rendszeren, 12-év futamidővel!
Országosan sok a probléma a költségosztós rendszerrel, hangsúlyozom a most elterjedt berendezésekkel és elszámolási módokkal.