Csepel történelme – Csepeli kórház

Csepel.info, Mr.Gabee, v39endre

Foto: V39endre olvasónk

A mai bejegyzés elkészüléséhez nagy segítségünkre volt Vezér Endre olvasónk, aki a hatalmas gyűjteményét átnézve rendelkezésünkre bocsájtotta azokat a fotókat, melyek az egykori kórházban készültek.

2 hozzászólás “Csepel történelme – Csepeli kórház” bejegyzésre

  1. Letiltatni szerint:

    MOK: Ne az egészségügyön spóroljon a kormány

    A Magyar Orvosi Kamara közelmúltban közzétett deklarációjában kifejtik, 700 milliárd forinttal költ kevesebbet az állam az egészségügyre, mint amennyi a minimum ellátáshoz szükséges lenne. Véleményük szerint rengetegen halnak meg olyan okból, amely megelőzhető lenne.
    Június végén átmenetileg bezárták az egyik osztályt a szegedi orvosi egyetem klinikai központjában. Szeptemberben nyitják meg újra. Olyan kevés a nővér és az ápoló, hogy a jelenlegi létszámmal nem lehetett volna kihúzni a nyarat.

    „A szakdolgozókat nem tudták volna elengedni szabadságra, ha az osztályrész nem zárt volna be, olyan kevés létszámban dolgoznak a belgyógyászat geriátriai osztályán” – mondja Irinyi Tamás, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád megyei elnöke.

    A létszámhiány országos gond a magyar egészségügyben. Korábban az orvosok elvándorlása okozott zavart az ellátásban, ma már a szakdolgozóké, véli az államtitkár. „Magyarország problémája alapvetően nemcsak az orvoshiányból származhat, hanem inkább a szakdolgozó hiányból, hiszen máshol egy orvosra több szakdolgozó jut. És a mi dolgunk, hogy ezen változtassunk” – fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán.

    Az államtitkár főnöke, Balog Zoltán miniszter a hónap elején a közelgő választásokat, az ellenzéket és a sajtót okolta a magyar egészségügyről kialakult közvélekedésért. „Ma sajnos a politikának, a médiának az eszköze a hamis hírek gyártása. Mindenhol lehetne olyan egészségügyet találni, amellyel aztán manipulálható a közvélemény” – jelentette múlt héten a Semmelweis-napi beszédében.

    A miniszter annak ismeretében hárította másokra a felelősséget, hogy a Magyar Orvosi Kamara hetekkel korábban közzétett egy kemény hangvételű deklarációt. A nyilatkozat első mondata úgy hangzik, hogy Magyarországon az egészségügyi ellátás a II. világháború óta maradék elven történik.

    A 20 oldalas kamarai dokumentum szerint az egészségügyre azért nincs pénz, mert a politika „számos más dolgot finanszíroz, ami nem tartozik az elsődlegesen fontos dolgok közé”. Arra, hogy konkrétan mire gondoltak, a köztestület alelnöke nem tért ki a mostani sajtótájékoztatón. Az orvosi kamara a deklarációt azzal zárta, hogy a helyzetet haladéktalanul rendezni kell. A haladéktalanul a köztestületnél több hónapot jelent.

    „Bizonyos jelzéseket kaptunk, ezekből még számottevő következtetéseket nem tudunk levonni. Azt gondoljuk, hogy a nyári szünet ideje alatt ezt bele is kalkuláltuk, hogy augusztus végére lesz annyi információ, hogy bizonyos következtetéseket le tudunk vonni” – nyilatkozta Hollós Gábor, a MOK alenöke.

    A kamara, egyebek mellett alkotmányos garanciát követel arra, hogy a mindenkori kormány a GDP 6,5 százalékát költség minden évben az egészségügyre.

  2. csapajev szerint:

    Akkor,bármennyire is hihetetlen,az EMBER volt a fontos.
    A GYEREKEK,akikre a ZÖLDKERESZT felügyelt,kaptak kvarc-kezeléseket,amikor télen nem volt napsütés,kaptak vitaminokat,felügyelték az egészségüket!
    Lehetne sorolni…..
    És lehetne most is!!!!

Itt lehet hozzászólni !