Hírszerző
Zaciba mindenki járt, jár és járni fog, a legszegényebbtől a leggazdagabbig. Még inkább így van ez válság idején: a nagy gazdasági válság, vagy az ázsiai válság, de még a Bokros-csomag időszakában is megugrott a zálogházak forgalma. Kezdhetünk hát aggódni most is: a szegényebbek pénzhiányára utaló karikagyűrűk mellett már szaporodnak a márkás karórák, a magyar társadalom tehát középütt fogyásnak, alul pedig “hízásnak” indult.
Az ügyfelek leggyakrabban a karikagyűrűt vágják be, ez inkább a szegényebb rétegekre jellemző. Az, hogy milyen tárgyakat találunk a zálogház raktárában, attól is függ, milyen környéken járunk, mást kínál ugyanis egy budai és mást egy kőbányai zaci.
Az utóbbi hónapokban viszont, talán a válság miatt, érezhető a középréteg erőteljesebb megjelenése is, ugyanis egyre több nagyobb értékű karóra jelenik meg a zálogtárgyak között, ami több olyan ember pénzhiányára utal, aki eddig megtehette vagy fontos volt neki, hogy márkás órát viseljen – osztotta meg velünk a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. tapasztalatát Hídvégi János, a cég szakirányítási menedzsere. Gyakran előfordul az is, hogy az örökösök a zálogházban teszik pénzzé a rájuk hagyott vagyontárgyakat.
A kézizálog egyébként hasonlóan működik, mint a jelzálog: egy banknál általában az ingatlanunkat “adjuk zálogba” jogi úton, a zálogházakban pedig az értéktárgyainkat. Utóbbiakat viszont nemcsak jogi értelemben, hanem valóban átadjuk a hitelezőnek a felvett pénzösszegért cserébe.
Egy zálogházban könnyen érheti meglepetés is a betérőt: egy lázas pillanatban kapott gyűrűről gyakran itt derül ki, hogy csak értéktelen bizsu, de olyan is megesett már, hogy a fényképezőgépnek tűnő tárgyról beizonyosodott, nem más, csak egy fából készült utánzat.
Jól megy a zálogházaknak a válságban
A válság következtében érezhetően több tárgyat adnak az emberek zálogba, a zálogházaknak jól megy az üzlet mostanában – mondta a BÁV menedzsere. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen válság idején, hasonlóan a Bokros-csomag, az ázsiai vagy a dotcom-válság időszakához, mindig megnő azoknak a száma, akiknek sürgősen pénzre van szüksége.
A visszaváltási arány egyelőre nem változott a válság miatt, az ügyfelek nagyon ragaszkodnak a beadott tárgyakhoz, hiszen legtöbbhöz személyes élményük, emlékük fűződik – közölte a BÁV képviselője. Mint mondta, a bennmaradt tárgyak újraértékesítésével nincs gondja a BÁV-nak, az évszázadok alatt kialakult értékesítési csatornák állják a sarat a válságban is.
Egy zálogház válságtól fügetlenül is jól jövedelmező tevékenységnek számít, amit ha jól menedzselnek, nem kiugró, de tisztességes profitot teremt – fejtette ki a menedzser.
Egyre több a hosszabbítás
Az ékszer- és autózáloggal foglalkozó Sasfiók Zálogház a BÁV-hoz hasonlóan, forgalma növekedését tapasztalja a válság tavaly őszi elharapózása óta. Érezhetően nehezebb anyagi helyzetbe került egyre több ember, hiszen egyre több tárgyat adnak be – közölte a cég, és megerősítette, hogy valóban a társadalom teljes spektruma megjelenik az ügyfélkörben. Erről tanúskodik az is, hogy a felvett összegek pár ezer forinttól több millióig terjednek.
Kérdésünkre, változott-e a visszaváltási arány, a cég képviselője közölte: pontos információkkal még nem tudnak szolgálni, ugyanis csak három-négy hónap múlva derül ki, milyen arányban váltják majd vissza az ügyfelek a most beadott tárgyakat. A régebben beadott tárgyak visszaváltásáról pedig annyit mondott, hogy sok hosszabbítást tapasztalnak, az ügyfelek gyakran nem tudják kiváltani az értéktárgyukat, ezért inkább 3 hónappal tovább tolják a kiváltást és kifizetik a hosszabbítás költségét.
Aki ide egyszer betérsz…
Akad azonban olyan zálogház is, amely nem érezte meg a válságot. Tévhit, hogy nőtt a zálogházak forgalma a válság hatására, ugyanis az embereknek egyre kevesebb elzálogosítani valójuk akad – válaszolt a Hírszerző kérdésére a budapesti Aczél Zálogház. Elmondták azt is, hogy nem változtak a beadott tárgytípusok sem: az emberek továbbra is arany ékszereket helyeznek zálogba a leggyakrabban. A beadott tárgyakat pedig 90-95 százalékban visszaváltják az emberek.
Nem változott az ügyfélkör sem, a betérők között mindenki megtalálható “a társadalom legaljától a legtetejéig”: az is zálogházba megy, akinek kenyérre kell, de az alvállalkozó is, akit átvert a fővállalkozó. Ez nem minden esetben azért van így, mert valóban nehéz helyzetbe kerülnek, hanem azért is, mert “a magyar ember tovább akar nyújtózkodni, mint ameddig a takarója ér”, ebből tudnak megélni a zálogházak – taglalta a zálogház képviselője. Hozzátette: aki egyszer elkezdte, legtöbb esetben már nem kerül ki a körből, mert a zálogba járás olyan, mint egy játékszenvedély.
Forrás: Hírszerző
Hajrá CSEPEL FC 🙂