Népszabadság
Két év múlva elektronikus jeggyel lehet utazni a metrókon, a földalattin és a HÉV-en – ígéri csaknem egy évvel egy korábbi sikertelen próbálkozás után ismét a BKV. A mintegy 20 milliárd forintos projektre egyelőre nincs pénz, pályázat útján keresnek finanszírozót.
A lehető legkorszerűbb, de máshol már működő elektronikus jegyrendszer – “e-ticketing” – bevezetésére készül a BKV. Az újítás nem először került terítékre, a korábbi cégvezetés idején évekig dolgoztak egy Elektra nevű projekt előkészítésén, s maga a pályáztatási eljárás is szokatlanul bonyolultra, hosszúra és költségesre sikeredett. Információink szerint csak magára az előkészítésre több tízmillió forintot költött el a cég. Végül a finisben maga a kiíró minősítette eredménytelennek a tendert. Akkoriban elismerték: mivel a csipkártyás jegyrendszer kiépítésében és üzemeltetésében a tömegközlekedési cég járatlan volt, menet közben “tanulták” annak csínját-bínját, ezért többször is változtatni kellett a kiírás szakmai részén. A cégnél akkor úgy képzelték, a telepítésen túl az üzemeltetést is külsős kézbe adnák, így a teljes projekt – a két versenyben maradt cég ajánlata – 57, illetve 62 milliárd forint lett volna. Bár állítások szerint nem ezért lépett vissza az utolsó pillanatban a BKV, a városházán utólag elismerték: senki nem hitt a bekerülési költség megtérülésében.
Most azonban – megint – úgy tűnik, mindenki hisz a sikerben, ezért, a BKV igazgatótanácsa tegnap jóváhagyta egy újabb pályázat kiírását – tudtuk meg Nemcsics Róberttől, a cég informatikai igazgatójától. Amennyiben a főváros gazdasági bizottsága is rábólint a tervezetre s a finanszírozással kapcsolatos elképzelésekre, akkor azonnal, vagyis még ebben a hónapban közzé lehet tenni a pályázatot. Most, első lépésben az infrastruktúra kiépítésére, a rendszer telepítésére s finanszírozására is kérnek ajánlatokat, magára az elektronikus kártyára viszont várhatóan jövő tavasszal írnak ki pályázatot. Akkorra eldől, hogy egészen pontosan milyen típusú elektronikus jegyet képzel el a cég, illetve mi illeszkedik majd a tervezett országos rendszerbe is – magyarázta a szakértő. Míg korábban, az előző tendernél még az is kérdés volt, hogy elektronikus pénztárcaként működő, feltölthető típus készüljön-e, az újratölthetőség ma is alapelvárás. Már szakmailag eldöntött kérdés, hogy érintés nélkül – akár zsebből is – működjön a korszerű utazási jegy.
Míg a korábbi eljárásban csak hosszas huzavona után tudta meghatározni az akkori kiíró, hogy pontosan mit is kérjen a pályázóktól, úgy tudjuk, a mostani felhívás minden részletre kiterjedő, határozott elvárásokat tartalmaz majd. Ezúttal nem akarnak például olyan rendszert, amelyet speciálisan a budapesti közlekedésre fejlesztenek ki, hanem egy máshol már jól működő technika hazai adaptációját várják. A megvalósításra összesen két éve van a BKV-nak, mert 2009 végén már utasokkal is tesztelnék a működést. Nemcsics elmondta, a korábbi elképzelésektől eltérően a BKV most az üzemeltetést is maga vállalja a projekt kezdetén, ezért az összköltség is ennek megfelelően több tízmilliárd forinttal kisebb lehet, mint az előző, sikertelen pályázatban. Bár a szakértő nem akart pontos számot megjelölni, annyit elárult, hogy reményeik szerint a rendszer kiépítése nem éri majd el a 20 milliárd forintot. Igaz, ennyi pénze sincs a cégnek, ezért a beruházót és a legjobb pénzügyi konstrukciót is pályázat útján keresik, a tendert még ebben a hónapban kiírják. A megtérülést az Elektrával ellentétben most hét évre tervezik. Az előkészítés azonban most kevesebb időt és pénzt emésztett fel, a korábbi tízmilliókkal szemben a mostani rákészülés nem éri el az ötmillió forintot – mondta Nemcsics. Ezúttal ugyanis “házon belül” dolgozták ki a részleteket, igaz, a pályázati kiírást végül majd külsős profikra fogják bízni.
A csipkártya bevezetése a mostaninál igazságosabb díjfizetést eredményez – mindenki csak az általa megtett távolságért fizet -, s a szolgáltató azt is elvárja a rendszertől, hogy pontosan rögzítse az utazási szokásokat, s így a menetrenddel és a járatok sűrűségével is jobban igazodhat az utasok igényeihez. A végső cél azonban mindenekelőtt a bliccelők számának csökkentése, a mostani 20-ról 10 százalék alá szorítása a teljes hálózaton.
A rendszerrel kapcsolatos elvárások meghatározásakor érdemes a külföldi példákat alapul venni, mondjuk a londoni gyakorlatot is tanulmányozni. A brit fővárosban a bevezetés után kiderült, egyes zónákban fele, vagy alig több mint fele áron lehet utazni csipkártyával, mint papírjeggyel – hívta fel a figyelmet a külföldi gyakorlatra Szálka Miklós közlekedési szakértő. Így aztán nem csoda, hogy az utasok 80 százaléka inkább elektronikus jegyet vált, és ezzel regisztráltatja magát a szolgáltatónál. Ez utóbbi azért fontos, mert ha elveszíti valaki a kártyáját, a nyilvántartás alapján gyorsan pótolható. Az elektronikus jegyrendszer kiépítését a külföldi városokban is a földalattivonalakon kezdik, mert ott a legegyszerűbb elektronikus kapukkal megakadályozni a bliccelést. A felszínen eltérő megoldásokat alkalmaznak, Isztambulban például a villamosmegállókba is kapukat állítottak, s csak érvényes jeggyel lehet átjutni.
Forrás: Népszabadság
Úgyse lesz belőle semmi!