Fidesz.hu
Abszolút mértékben szükséges az új különleges jogrend bevezetése az alaptörvénybe, hogy minden jelentkező veszélyt el tudjunk hárítani – jelentette ki Kósa Lajos Németh Szilárddal tartott sajtótájékoztatóján az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti, valamint nemzetbiztonsági bizottságának együttes ülése után.
A pénteki zárt ülésen a két testület azt az alaptörvényt módosító javaslatot tárgyalta, amelynek nyomán az alkotmány új különleges jogrenddel, a terrorveszélyhelyzettel egészülne ki. Ennek elrendelése esetén a Magyar Honvédség erőit is igénybe lehetne venni az ország biztonságának garantálása érdekében.
Abszolút mértékben szükséges az új különleges jogrend bevezetése az alaptörvénybe, hogy minden jelentkező veszélyt el tudjunk hárítani – jelentette ki Kósa Lajos.
A honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke aláhúzta, a honvédelmi törvény világosan megmondja, hogy a honvédséget csak akkor lehet bevetni, ha arról az alaptörvény különleges jogrendi helyzetben rendelkezik.
Hozzátette: öt ilyen különleges jogrendi helyzet van, egyik sem alkalmas terrorveszély-fenyegetettség kezelésére. Ha nincs az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet mint különleges jogrend, akkor terrorveszély-fenyegetettség esetén nem lehet használni a honvédséget – hívta fel a figyelmet.
A politikus kiemelte, a honvédség több olyan különleges képességgel rendelkezik, amivel a rendőrség nem. A terrorszervezetek is speciális képzettségű katonákat használnak – jegyezte meg.
Leszögezte, óriási felelőtlenség lenne, ha nem fogalmaznánk be az alaptörvénybe a terrorveszélyhelyzetet, mint különleges jogrendi helyzetet, lemondva a honvédség különleges képességeiről.
Németh Szilárd fontosnak nevezte, hogy egy olyan helyzetben, amikor jelentős és közvetlen a terrorveszély-fenyegetettség, vagy már terrortámadás érte az országot, akkor legyen a kormány kezében egy olyan, az alaptörvényen alapuló lehetőség, hogy a különleges jogrend kihirdetésével különleges eszközöket alkalmazhat.
A nemzetbiztonsági bizottság alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a parlament hirdeti ki a különleges jogrendi helyzetet, nem pedig az államtitkár, a miniszter, a kormány, vagy a miniszterelnök.
Forrás: Fidesz.hu
