Csepel.info

Egy lány elájult, utána a többiek

Csepel.info lapszemle

„Tizenkét gyerek elájult az iskolában” — adta hírül az újvidéki és a belgrádi tévé. Vezető hír volt az, ami Šajkašon, azaz a sajkásszentiváni általános iskolában történt. Másnap az írott sajtó tényszerűen vagy egészen drámai hangon („Dőltek a diákok, akár a kévék”) számolt be a történtekről: összesen 44 diákot vittek be az újvidéki gyermekkórházba, közülük 20-at éjszakára bent is tartottak megfigyelésre.

A csepeli Kazinczy Ferenc Általános Iskolában történtek után sokan állították: lehetetlen, hogy tömeges fizikai rosszullétet okozzon egy pánik, amit iskolai tanárnők, tanárok keltenek hirtelen ijedtségtől. Más esetek alapján azonban úgy tűnik, hogy se mérges gázok, se mérgező anyagok, de még hisztérikus tanárok sem kellenek hozzá. A sajkásszentiváni általános iskolában történtekről később már azt jegyezték fel: a tömeghisztéria iskolapéldája volt a tömeges rosszullét.

A vajdasági iskola bejárata a pánik idején

A sajkásszentiváni tünetekből (homályos látás, gyors légzés) gázmérgezésre gyanakodtak a szakemberek: arra, hogy szivárgás következhetett be az iskola fűtőrendszerében. Ám a toxikológiai tesztek negatívak lettek. Szerencsére. De az is bebizonyosodott, hogy nem ételmérgezés és nem is vírusfertőzés okozta a tömeges ájulást. Akkor mi?

A sajkásszentiváni általános iskola kórházba szállított diákjai esetében a toxikológiai vizsgálatok mind negatívak lettek – közölte az újvidéki igazságügyi orvostani intézet. Mint kifejtik: a metán, a szén-monoxid és még egyéb gázok jelenlétére vonatkozó vizsgálatok negatív eredményeket adnak, de majd még további elemzéseket végeznek.

Zoran Radovanović epidemiológus egyébként azt mondta, szerinte a sajkásszentiváni tömeges ájulás, illetve „mérgezés”, a „tömeghisztéria iskolapéldája”. „Életem legnagyobb meglepetése lenne, ha ez az eset nem tömeghisztéria lenne. Nincs egyetlen olyan toxin vagy méreg, amely olyan szimptómákat váltana ki, amilyenekről a napokban hallottunk. Az egyik kislány elájult, ezért további 17 gyermek is elveszítette az eszméletét, a segítségükre siető pedagógusoknak pedig semmilyen tünete vagy panasza nem volt” – magyarázta Radovanović. Az eset 2015 februárjában történt.

Forrás: Házipatika.com, Vajdaság ma

Tömeghisztéria Bangladesben

Rejtélyes betegség miatt kellett átmenetileg bezárni négy iskolát a héten Bangladesben. A “tömeghisztériaként” leírt jelenség futótűzként terjed, főleg a lányok között – mondják a szakértők.

A kór leginkább a tizenéves lányokat érinti – mondta az érintett körzet vezető tisztiorvosa. Az AFP francia hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy még sosem találkozott hasonló betegséggel. Azzal kezdődött, hogy egy lány elájult az iskolában. Perceken belül több tucat diák panaszkodott fejfájásról és egyéb testi fájdalmakról – magyarázta a doktor. Eddig négy iskola 81 diákjánál jelentkeztek a tünetek – mondta a tisztiorvos. A fiatalok több mint fele elvesztette eszméletét és kórházba került. Az iskolákat átmenetileg bezárták – tette hozzá.

A bangladesi médiában több elmélet is megjelent az üggyel kapcsolatban. A BTV állami televíziónak egy katonaorvos azt mondta, szerinte mérgező gázzal támadtak az országra, ez okozta a betegséget.

Júniusban egy délkelet-bangladesi ruhagyárban fel kellett függeszteni a munkát, mert egyszerre 700 dolgozó panaszkodott hasonló tünetekről. Ők azután lettek rosszul, hogy egyik társuk szellemet vélt látni a gyárban.

Az elszegényedett ország járványtani intézete vizsgálja az eseteket. Az intézmény adatai szerint a “tömeghisztéria” először 2005 augusztusában bukkant fel Bangladesben, azóta kétezer diákot érintett. A vizsgálat vezetője azt mondta, a jelenség nem pszichiátriai betegség, és nem okozhatta mérgező gáztámadás sem. “Ez nem más, mint tömeghisztéria” – mondta. A szakember szerint a jelenség gyakori volt a lányok között a tizenkilencedik századi Nagy-Britanniában is.

Forrás: Lhp.hu

Tömeghisztéria okozhatta a rosszulléteket az afgán iskolákban

Afganisztánban több ezer diáklány került kórházba tömeges rosszullétek miatt. Az eseteket a tálibok támadásainak tudta be az afgán rendőrség, a tálibok azonban többször is cáfolták ezt. Az afganisztáni biztonsági erők ugyanakkor több feltételezett támadót letartóztattak, és azt állították, hogy valódi mérgezések történtek. Az incidensek miatt a szomszédos Pakisztánt is felelőssé tették, azt állítva, hogy destabilizálni akarja Afganisztánt.

A WHO szerint ugyanakkor feltehetően tömeges hisztéria okozhatta az incidenseket. A WHO 32 incidenst vizsgált meg, kettő kivételével mindegyik lányiskolában történt, és az eredmények alapján komoly kétségek vetődtek fel a mérgezéses elméletet illetően. Több mint kétszáz vér-, vizelet- és vízmintát vizsgáltak meg, és nem találtak meggyőző bizonyítékot a szándékos mérgezésre. Szerintük a mérgezés ellen szól az is, hogy több tanárt is kórházba kellett szállítani. Az esetek kivizsgálására egy gyerekpszichológust is felkértek.

Korábban a NATO is vizsgálta a mérgezéses eseteket, és arra a következtetésre jutott, hogy a rosszulléteket baktériumokkal szennyezett víz okozhatta.

Tömeges hisztériára több példa is akadt a háborús zónákban, ahol nagy a feszültség és a bizonytalanság. Hasonló eseteket jelentettek a palesztin területekről és Koszovóból is a nyolcvanas-kilencvenes években.

Forrás: Origo

A szennyezett kóla és a tömeghisztéria

1999 nyarán a belgiumi Gornem városában negyvenkét kólaivó gyerek különös betegségtüneteket produkált, és kórházba kellett őket szállítani. Az esetet követően országos hisztéria tört ki, a Coca-Cola története legnagyobb termékvisszahívására kényszerült.

Két nappal a gornemi eset után Brugge városában újabb nyolc iskolás betegedett meg, 13 harelbeke-i az azt követő napon, újabb nappal később pedig 42 lochristi gyereken jelentkeztek a tünetek – és így tovább, egyre növekvő spirálban, úgyhogy a végén már több mint száz gyerek volt kórházban, mindannyian émelygésre, szédülésre, fejfájásra panaszkodtak. Ezért kényszerült rá a Coca-Cola, hogy 113 éves történetének legnagyobb termékvisszahívását rendelje el – olvasható Malcolm GladwellFordulópont című könyvében.

Fertőzött széndioxid okozta?

Az alapos vizsgálat látszólag feltárta az okot: az antwerpeni Coca-Cola üzemben fertőzött széndioxidot használtak fel a gyártás egyik műszakjában. Egy még alaposabb második vizsgálat azonban kiderítette, hogy a széndioxid szennyező eleme egy bizonyos kénvegyület volt, 5-7 milliomod részben. Ezek a szulfidok azonban csak ennél ezerszer nagyobb dózisban okoznak megbetegedést. 17 részecske/millió koncentrációban egyszerűen büdösek – mint a poshadt tojás –, ami azt jelenti, hogy Belgiumban legfeljebb fintorgási járvány törhetett volna ki. Ennél is meglepőbb az a tény, hogy az öt iskola közül, ahova a rossz kólát szállították, négyben tört ki ilyen „járvány”, de a megbetegedetteknek fele aznap nem is ivott kólát. Bármi is történt Belgiumban tehát, az nem Coca-Cola-mérgezés volt.

De hát akkor mi?

Olyanféle tömeghisztéria, ami egyáltalán nem szokatlan jelenség az iskolás gyerekek között. Simon Wessely pszichiáter, a londoni King’s College of Medicine kutatója már vagy tíz éve gyűjti a tömeghisztériákról szóló adatokat. Legrégebbi előfordulási adata 1787-ből való, amikor a lanchaschire-i gyapotmalom munkásai hirtelen megbetegedtek, miután meggyőzték őket, hogy mérgezett gyapottal kerültek érintkezésbe. Wessely szerint szinte minden esete beleillik a mintába.

Valaki meglátogatja beteg szomszédját, és az a meggyőződés alakult ki benne, hogy a felebarát valami láthatatlan gonosztól betegedett meg – régen az ilyesmit démonoknak és szellemeknek tulajdonították, ma toxinoknak és gázoknak –, és félelme nyugtalanná teszi. Nyugtalansága miatt szédül és émelyeg. Légzése nehezedik, elájul. Mások is megismerik a feltételezését, látják, hogy az áldozat elájult, és ők is nyugtalanok lesznek. Elájulnak, a helyiségben szinte mindenki levegő után kapkod és eljárul. (Vajon itt miről lehetett szó?)

Iskolai hisztéria

Ami Belgiumban történt, az a ragályos nyugtalanság tipikus példája, amit valószínűleg csak súlyosbított a nem sokkal korábban történt belgiumi dioxinos állateledel-mérgezés. „Az ilyen események nagy többségét egy szokatlan vagy kellemetlen, de ártalmatlan szag váltja ki” – idézi Wessely-t Gladwell. – „Valami furcsa dolog, például, ha büdösség árad a légkondicionálóból. Az, hogy az esetek iskolákban törtek ki, szintén a hisztéria klasszikus példája. A tipikus esetekben mindig szerepelnek iskolás gyerekek – folytatta Wessely. – Híres eset volt az 1980-as Nottinghamshire-i Jazzfesztiválon, amikor több száz lány elájult. Arra gyanakodtak, hogy egy helyi farmer rovarirtó szerrel permetezte le őket”.

Az elmúlt 300 évben átlagban minden második évre esik egy dokumentált iskolai hisztéria. Hiba lenne tehát túl komolyan venni az ilyen hisztérikus kitöréseket, mint a belga kólapánik? – teszi fel a kérdést Gladwell. Egyáltalán nem, hiszen részben valami mélyebben gyökerező alapnyugtalanság tünetei. Sőt a gyerekek, akik rosszul lettek, nem szimuláltak: valóban betegek lettek. Csak arról van szó, hogy fontos felismernünk: a gyerekek között a járványos viselkedésnek néha nincs pontosan azonosítható és racionális oka: a gyerekek azért betegszenek meg, mert mások is megbetegedtek – írja Gladwell.

Forrás: Urbanlegends

This entry was posted on 2016. május 6. péntek at 10:15 and is filed under Érdekes, Csepel, Krimi. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.