ATV
Amióta eldőlt, kik lesznek a nyári tisztújításon Tóbiás József kihívói, azon megy a bruszt, hogy mivel/kivel lehet a tagságot elidegeníteni vagy éppen felsorakoztatni egy-egy jelölt mögött. Az aktuális rém megint Gyurcsány Ferenc, mivel az ő elutasítottsága még mindig akkora az MSZP táborán belül, hogy akire sikerül rábizonyítani a DK-val való összefogás szándékát, annak minimalizálódnak az esélyei.
„Meg kell hirdetni a nyitás politikáját a politikai családunk felé. Hiszen mi egy nagy család voltunk, de 2006-ban elkezdtünk veszekedni egymással, és 2010-ben szét is váltunk. Azt szeretném, ha legalább a vasárnapi ebédekre összejönnénk újra, és elkezdenénk beszélgetni” – nyilatkozta nemrég Molnár Gyula szocialista elnökjelölt, és ez máris elég volt ahhoz, hogy házon belül beinduljon a „Gyurcsány-frász”.
Kakaskodás helyett új alternatíva
Újbuda korábbi polgármestere az ATV Start című műsorában jelentette be, hogy ringbe száll a szocialisták elnöki székéért. Az ellenzék egy akolba terelésének szándéka már akkor kifigyelt mondataiból, hiszen a
„belső kakaskodás” helyetti „új alternatíváról” beszélt, és az ellenzék hatalmas felelősségéről abban, hogy 2018-ban Orbán Viktor meg tudja-e szerezni újabb négy évre a hatalmat.
Miután Szanyi Tibor uniós képviselő és a párt frakcióvezető-helyettese, Harangozó Tamás is bejelentkeztek az elnöki székért, Molnár Gyulát egy 20-30 fős „tanácsadói kör” (pl. Hiller István, Molnár Zsolt, Tóth Bertalan, Varga László, Lukács Zoltán stb.) és a párt „nagy öregjeiből” szerveződött Deák Ferenc kör találta meg, és beszélte rá az indulásra.
A DK-nak nem fontos Molnár
A DK-val elköltött „vasárnapi ebéd” szorgalmazása állítólag néhány megyei elnöknél egyből felszakította a 2014-es csúfos összefogás sebeit, és meg is üzenték Molnárnak, rájuk ne számítson elnöki ambíciói felkarolásában.
Még ha elméleti szinten meg is engednék a felvetést, Molnár szerintük túl korán, két évvel az országgyűlési választások előtt beszélt a békülés lehetőségről.
De ne higgyük, hogy a DK-ban tapsikoltak az örömtől: a párt szóvivője elég félreérthetetlenül hozta Molnár tudomására: nekik egyáltalán nem fontos, hogy ő legyen az elnök. „Mi azzal fogunk együttműködni, aki elnyeri az elnöki posztot” – mondta Gréczy Zsolt.
Gyurcsány bocsánatkéréssel tartozik Molnárnak?
A párt belső ügyeire rálátó egyik forrásunk szerint két hete még szinte a teljes szocialista párt elit felsorakozott Molnár Gyula mögött, a DK irányába tett gesztusok azonban sokakat megriasztottak. A tagság egy része alappal hiheti – mondta informátorunk –, hogy ha Molnár lesz az elnök, Gyurcsány már másnap bejelentkezik egyeztetésre, és a beígért fúzióra hivatkozva ultimátumokban kezd el kommunikálni.
„Félreértették a Gyulát, ő nyitott MSZP-ben gondolkodik. Tóbiék tolják bele ebbe a DK-s összefogás dologba, mert így akarják elidegeníteni a tagságtól és a megyei vezetőktől”
– magyarázta egy másik szocialista forrásunk, aki szerint ezt a taktikát az a felismerés szülte, hogy belső méréseik szerint az MSZP-n belül 80 százalékos a DK-val való együttműködés elutasítottsága. Ennek jelei elsősorban vidéken mutatkoznak, és így nem elképzelhetetlen, hogy néhány megye tényleg behúzta a féket.
Vannak ugyan olyan vélekedések, hogy Gyurcsány és Molnár régi harcostársak – hiszen utóbbi az őszödi beszéd után és a DK párttá válása környékén is bevállalta „Fletót”, míg előbbi egy Molnárral kapcsolatos hűtlen kezelés gyanú során kérdőjelezte meg a nyomozó hatóságok jóhiszeműségét –, ám úgy tudjuk, a két politikus kapcsolatára árnyékot vet egy be nem tartott ígéret miatti személyes konfliktus.
Tóbiás mondana egy miniszterelnök-jelöltet
Egy Tóbiás-hívő forrásunk szerint az MSZP előtt most három út van: a Szanyi és Harangozó által képviselt „egy erős MSZP-vel egyedül forduljunk rá a választásokra” irány; a Molnár Gyula-féle összefogáspárti verzió, és az, amit a regnáló elnök képvisel, jelesül, hogy „ne alkuk döntsenek, hanem azokkal építkezzünk, akiket a tagság támogati”. Informátorunk úgy vélte, hogy ha június végén ismét Tóbiást választja elnökéül a párt, akkor ezzel a legitimációval már ő tehet majd javaslatot a választási győzelemre készülő demokratikus ellenzék kulcspozícióira, például a miniszterelnök-jelölt személyére.
A másfél éve alakult, ma két tucat, főleg korábbi potentátokat tömörítő belső műhely, a Deák Ferenc Kör egyik tagja, Lendvai Ildikó annyit mondott megkeresésünkre, hogy nincs egységes álláspontjuk az elnökjelöltek támogatásáról: vannak, kik a folytonosságban hisznek, míg mások Molnár Gyulában látják a pozitív változás lehetőségét. A párt korábbi elnöke is úgy értelmezi Molnár „vasárnapi ebédes” kijelentését, hogy az a DK-nál szélesebb körre vonatkozott, és szűk perspektívának gondolja, ha abból kimaradnának a civilek, a szakszervezetek, vagy éppen a szakmai műhelyek.
Vétó híján csak célozgatni lehet
A szocialisták tisztújítási forgatókönyve szerint május végéig kell bejelentkezni az elnökségi pozíciókra és összegyűjteni a kvalifikációhoz szükséges megfelelő számú támogató aláírást. Miként a Jobbiknál, az MSZP-ben is először az elnök személyét választja meg a kongresszus, és csak utána jönnek az alelnökök.
Itt azonban nincs vétójoga az elnöknek, még ha azt meg is teheti, hogy a küldöttek tudomására hozza, kiket látna szívesen a helyettesi és az alelnöki székekben.
Úgy tudjuk, hogy a szocialisták kongresszus-előkészítő bizottsága mérlegeli a Deák Ferenc Kör javaslatát, amelynek lényege, hogy az elnökjelöltek országos turnén versenyeztessék meg programjaikat. Az biztos, hogy a megyei tagságnak szimpatikus a gondolat, mert miután a Deák Ferenc Kör egyik tagja a megyei elnökök értekezletén ismertette a társaság elképzelését, több megye is úgy határozott, hogy egyszerre hívja meg a tagsághoz az összes jelöltet.
Forrás: ATV
