A Kádár-rezsim utódpártjának két állócsillaga, Draskovics és Kiss bekerül a Bajnai-kormányba
Inforadio.hu, Magyar Hírlap
Kedden dönt az Országgyűlés a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványról és az új miniszterelnök, Bajnai Gordon megválasztásáról. Gyurcsány Ferenc március 21-én jelentette be, hogy lemond a miniszterelnöki posztról, ha az MSZP talál egy másik személyt, aki elvállalja az ország vezetését. Kilenc napba telt, míg az MSZP és az SZDSZ megállapodott egy közös miniszterelnök-jelöltről. Közben több mint húsz név merült fel köztük szakértők, és vezető szocialista pártpolitikusok.
A miniszterelnök váratlan bejelentését követően számtalan név merült fel – komolyan és komolytalanul. Gyurcsány Ferenc a március 21-i MSZP-kongresszuson új kormányfő jelölését javasolta, és azt mondta: a pártelnök, a választmány elnöke és a frakcióvezető válassza ki és nevezze meg az új jelöltet.
Csaknem kilenc napig kereste az MSZP Gyurcsány Ferenc utódját. Pedig a váratlan bejelentés után nagyon magabiztosan nyilatkoztak a szocialista politikusok, sőt a pártelnök maga is úgy fogalmazott: nem árul el nevet, de van jelöltje a posztra.
Karsai József szocialista országgyűlési képviselő dobott be először két nevet, akiket esélyeseknek tartott arra, hogy elfoglalják Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki székét: Gráf József agrárminiszter, valamint Kiss Péter kancelláriaminiszter – mind a két politikus népszerű az MSZP-sek berkein belül. De még aznap felröppent Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési tárcavezető neve, sőt Bokros Lajos személye is. A volt pénzügyminiszterről Lendvai Ildikó már az elején azt mondta: szóba sem jöhet. Akkor még az SZDSZ is így nyilatkozott Bokros Lajosról.
Másnap újabb nevekkel bővült a szóba jöhető jelöltek listája: Surányi György korábbi kétszeres jegybankelnök, Simor András, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi vezetője, valamint Békesi László egykori pénzügyminiszter, aki részt vett a Reformszövetség programjának kidolgozásában. A szocialista párt azonban hivatalosan akkor még nem nevezett meg senkit, csak tovább fokozták a bizonytalanságot és a találgatások körét, Kiss Péter például azt mondta, nem valószínű, hogy pártpolitikus lesz az új kormányfő.
Simor András hamar kiszállt a “versenyből”, mivel bejelentette: ha az MSZP részéről felkérés érkezne, nemet mondana.
Aztán felbukkant egy újabb volt jegybankelnök neve, Bod Péter Ákosé, sőt, a Corvinus Egyetem rektoráé, Mészáros Tamásé is szerepelt a percről-percre változó hírek között mint lehetséges kormányfő-jelölt, de először merült fel Glatz Ferenc akadémikus és Kovács László adóügyi uniós biztos neve is.
Három nappal a kongresszus után úgy tűnt, három névre szűkült a jelöltek köre, róluk a távozó kormányfő beszélt. “Surányi Györggyel, Glatz Ferenccel, valamint a GKI vezérigazgatójával, Vértes Andrással állunk az SZDSZ elé” – mondta akkor.
Sokáig úgy tűnt, Surányi György lehet a befutó (az SZDSZ is őt támogatta), ám a volt jegybankelnök feltétele, miszerint a Fidesz támogatására is szükség van, nem teljesült, így visszamondta a jelöltséget.
Minden kezdődött elölről: az MSZP zárt ajtók mögött tárgyalt, az SZDSZ várta a telefonokat az új nevekkel, a kiszivárgott nevek pedig pörögtek a sajtóban. Surányi nemje után így került a képbe Balázs Péter, az Európai Bizottság első magyar tagja, Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnöke, Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. vezetője, Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnöke, Pongrácz Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese, valamint Patai Mihály, a Budapesti Értéktőzsde elnöke – ők azonban még a hivatalos felkérés előtt kikosarazták a kormányt.
Az MSZP ekkor azt ígérte: van jelöltjük, akiről komolyan tudnak tárgyalni a szabad demokratákkal, ám később kiderült, hogy Takács János, az Electrolux Magyarország vezetője nem nyerte el az SZDSZ tetszését.
Egy hét, húsz név
Egy héttel azután, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette, az MSZP új, széles körben támogatott kormányfő keresésébe kezd, felmerült még Molnár Csaba energiaügyi miniszter jelölése is.
Összességében tehát egy hét alatt húsz névről lehetett hallani, de közülük öt volt hivatalos.
Március 29-én merült fel komolyan Bajnai Gordon neve, aki már részt is vett az MSZP frakció vasárnapi ülésén. Kiss Péter kancelláriaminiszter hivatalosan is bejelentette: az MSZP a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert jelöli kormányfőnek.
Miután Bajnai Gordon programjával még késő este járt az SZDSZ-nél is, hajnalban Fodor Gábor bejelentette: a liberális párt támogatja a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter jelölését a miniszterelnöki posztra. Bajnai Gordon másnap nyilatkozott először a sajtónak. “Válságkezelő kormány vezetését vállaltam, meghatározott időre” – fogalmazott.
A jelölt programjának vázlata három nappal később került nyilvánosságra.
Forrás: Inforadio.hu
Szocialista örökzöldek
Az MSZP “minden poszton bevethető” figurája, Draskovics Tibor a várományosa a Gyurcsány-kormány által megszüntetett, majd ismét “feltalált” belügyminiszteri tisztségnek, bár az sem kizárt, hogy ő marad az igazságügyi miniszter. Ahogyan az eddigi szocialista kormányokban, úgy a Bajnai-kabinetben is felbukkan Kiss Péter egykori KISZ-vezér. A Baloldali Ifjúsági Társaság volt elnöke, jelenlegi kancelláriaminiszter Bajnai politikai helyettese lehet a kormányban.
Ma reggel – a parlament 13 órakor kezdődő ülése előtt – találkozik Bajnai Gordon a “mérleg nyelvével”, az SZDSZ-frakcióval, majd ismerteti programját és kormányának névsorát. A húsvéti ünnepek alatt kis híján megbukott a meg sem alakult új kormány, mivel a kormányfőjelölt a gazdasági tárca korábbi vezetőjét, Kákosy Csabát akarta jelölni. Hiába volt Kóka János Bajnai egykori üzlettársa sajtóhírek szerint megzsarolta a kormányfőjelöltet: ha Kákosy jön, kilenc szabad demokrata nem adja rá szavazatát.
Az MSZP rendíthetetlen bástyái – Szekeres Imre és Hiller István – mellett Kiss Péter is szerepet vállalhat a “szakértői válságkormányban” a társadalompolitikáért felelős tárca nélküli miniszterként és Bajnai politikai helyetteseként. A kormányfőjelölt másik hivatali helyettese, a kancelláriaminiszteri poszt várományosa egy másik Gyurcsány-klón, Molnár Csaba közlekedési miniszter lehet, az új pénzügyér pedig a Reformszövetség trójai falovából előbukkanó Oszkó Péter. A külügyi tárcát Balázs Péter volt uniós biztos kaphatja meg.
Bajnainak tehát nem sikerült akaratát érvényesítenie a miniszterek kiválasztásakor, hiszen el kellett fogadnia a miniszterelnökké válásához támogatást nyújtó MSZP és SZDSZ követeléseit. Így egy liberálisokhoz közel álló ember, az informatika üzleti világából érkező Vahl Tamás irányíthatja majd a gazdasági tárcát.
Forrás: Magyar Hírlap
Ki legyen a kövezkező miniszterelnök?
Egy libatolvaj! 😉