Világgazdaság
CSM képekben (fotók: Szalai István)
A válság nyertesei közé tartozhat Csepel, pontosabban a sziget fővároshoz tartozó része. Az egykori Csepel Művek hatalmas, mintegy egymillió négyzetméteres ipari területén mind többen keresik az olcsóbb, kiváló infrastruktúrával rendelkező ingatlanokat.
Az itt működő vállalkozások jelenleg 12 ezer embert foglalkoztatnak. Úgy tudjuk, hogy a spanyol Fadesa a közelmúltban sokat haladt a sziget északi részére tervezett vegyes funkciójú nagyberuházásával, ami gyökeresen átalakíthatja a helyi ingatlanpiacot. Egy komplett városrész épülhet több ezer lakással, szolgáltató létesítményekkel, üzletházakkal és irodákkal.
További lendületet ad a fejlődésnek a közeljövőben megépülő csepeli gerincút, amely közvetlenül köti majd össze a fővárosból induló autópályákat a csepeli ipari körzettel. Ez utóbbi az m0-tól indul majd, csatlakozik a II. Rákóczi Ferenc főútba, majd a Mag utcánál jobbra terelve a forgalmat el fogja kerülni Csepel belvárosát és egyesül a Szabadkikötő úttal.
A válság miatt számtalan cég gondolja újra gazdálkodását, mely azzal is jár, hogy székhelyüket, raktárukat kedvezőbb ár/érték arányú helyszínekre költöztetik. A területen a hazai kis- és középvállalkozások mellett olyan multinacionális vállalatok is megjelentek, mint a Xerox, vagy a Marks&Spencer – mondta el a Csepel Művek területén 220 ezer m2 érdekeltséggel rendelkező In-Management Ingatlan-üzemeltető Kft. ingatlangazdálkodási igazgatója. Sajgál Gábor hozzátette, a térségben a termelő üzemek, raktárak után az ott dolgozókat kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó-ipari létesítmények is kiépülnek. A térség azért vonzó a kisebb és nagyobb vállalkozások számára is, mert irodák esetén 10-20 m2-től több ezer négyzetméterig, míg raktárak esetén 200-tól több tízezer négyzetméterig áll rendelkezésre ingatlan. Az egykori Weiss Manfréd művek területe újra a főváros legfontosabb ipari központja lesz – jósolja a szakértő.
Bővültek az ipari terület funkciói is. A korábban elsősorban acél-, fémkereskedelemmel foglalkozó cégek mellett a nagy üzemcsarnokok adta lehetőséget kihasználva raktározással, szállítmányozással foglalkozó cégek is megjelentek. Bár elvben bontásra, új építés céljára is vásárolható terület, a régi üzemcsarnokok, irodák értéke, állapota ezt nem indokolja.
A budapesti önkormányzatok mindent megtesznek a környezetterhelő tevékenységek és a kamionok kiszorításáért, mára a főváros teljes területén 12 tonnás, vagy ennél szigorúbb korlátozás van érvényben, ami alól csak néhány kiemelt útvonal a kivétel. Az ipari létesítmények, raktárak ezért mind kijjebb kényszerülnek. Ugyanakkor Budapest, azaz a munkaerő és a piac közelsége arra ösztönzi a cégeket, hogy a városhoz minél közelebb telepedjenek meg. Csepel pont e két törekvés metszéspontjában van – mutat rá Sajgál Gábor.
Csak azt nem tudom, kik fognak lakni abban a több ezer lakásban??? Mindenhol csak fejlesztik ezeket a lakásokat, de kiknek? Már így is több ezer áll üresen, és a magyar családoknak jellemzõen nem lesz pénzük ilyen ingatlanokra. Szóval: KIKNEK, MIRE épülnek???
A drága távfűtéses lakásból, majd ide költöznek a “panel prolik”!
“a közeljövőben megépülő csepeli gerincút, amely közvetlenül köti majd össze a fővárosból induló autópályákat a csepeli ipari körzettel. ”
És ezt hogy? Közvetlenül? Az azt jelentené, hogy az autópályáról egybôl a csepel Mûveknél lehetne lejönni… ez még csak tervben sincs.
És még valami: ha tényleg megépül végre a Gerincút, akkor az amúgy is forgalmas Szabadkikötô úton még több nehézgépjármûvel kell számolni. Kerékpárral közlekedni most is életveszélyes. Mi lesz majd akkor? Az illetékeseknek már régen meg kellett volna építeni a Szabadkikötô út melletti kerékpárutat.
Nyugalom, uraim… Nem épül itt a közeljövőben semmi. Ez egy PR-cikk, ami csak azt hivatott elérni, hogy egy kicsit felverje a CSM területén üresen álló ingatlanok értékét. Másrészt meg elhitesse az emberekkel, hogy tényleg milyen jó is lesz. Azért ha jól megnézzük, ezek a fejlesztések nem fognak egyik pillanatról a másikra megvalósulni. Az ingatlanpiac áll, minden még tervezési fázisban lévő projektet elnapolnak. Miért építene pont a nemrég csődközelben lévő Fadesa épp ilyenkor egy komplett városrészt? A Gerincútról meg kár is volna értekezni. Olyan az, mint a 4-es metró.
A Rákóczi lakópark is majdnem üres és milyen nagy, sok lakással.
Álmodik a nyomor, -“További lendületet ad a fejlődésnek a közeljövőben megépülő csepeli gerincút”-ne etessük már egymást a hülyék a másik oldalon vannak, mit akar a cikkiro a Mag útcával, itt ott hall valamit és azt csokorba füzi. Majd amikor ott tartunk, hogy egy féldisznoért odaadunk bármit akkor majd jőnnek a pénzes emberek és felvásárolnak mindent! (Argentina) -itt husz éve nincs fejlődés, csak a pénz vállik semmivé….
Lexon-ne agodalmaskodj, nem fog itt épülni semmi, igaza van munkásököl-nek!
Egyetértek Munkásököllel. nem lesz itt semmi.
A cikk ezer sebből vérzik.
-Ki hiszi el a lufit, hogy ma a gyárban 12 ezer fő dolgozik?
-A gerincút kezdésétől is még odébb vagyunk, mikor lesz kész az álmodott szakasz?
-eddig a kutya sem kereste az elavult, szennyezett talajra épült csarnokokat, inkább zöldmezős beruházásba kezdett.
– A kiváló infrastruktúrát tán gúnyból említette a cikk írója? Csúcsforgalomban még nem akart a szigetre bejönni az illető!
12.000 fantom? 🙂
Hogy valami elkezdődött az biztos.
Az is biztos hogy valakinek nagyon kell a Csepel művek területe.
Most a válság kellős közepén a COWI kft kapott megbízást a Csepel művek területének szennyezettsége felmérésére és a kármentesítés stratégiai projektje ekészítésére.
Mit jelent ez!
Azt hogy a kármentesítést el is kell végezni valakinek .
Ráadásul ezt a vizsgálatot 1996 és 1998 között a középduna völgyi Vízügyi igazgatóság elvégezte , és a korabeli vállalatokat kármentesítési kötelezéssel terhelte meg .
Az azóta eladott területek jelenlegi tulajdonosai általában nem is tudnak arról hogy vásárolt területük sokszor becsértékükön felül terhelt kármentesítési kötelezéssel!
Amellett hogy egy több százmilliós vizsgálat készül ami egyébként már megvan,tehát egy kamu dologról van szó!
EZ az igazi legális és törvényes pénzmosás !
Mi a valóság!
Az hogy 1892 óta innen semmilyen ipari hulladékot nem vittek el többek közt ebből készült csepel árvízvédelmi védőgátja és a gyári partfal a Nagy dunai vonalon.
A Magyar állam a háborús olaj és egyéb szennyezéseket soha nem számolta fel .
Ezért itt az kapja majd Csepel 240 hektárját ami 2 400 000m2 aki ezt legalább kamuból bevállalja .
Lehet hogy ez a Fadesa mozgolódásának oka
Mert azt a kb 400 vállalkozást csak igy lehet elüldözni törvényesen és pénz nélkül.
Ráadásul értelme sincs a kármentesítésnek mert azt a szennyezett talajmennyiséget ami itt van kb 25 millió m3 nincs hova vinni.
kedves szkipper!
Kiegészíteném egy aprósággal, lényegre törő soraidat.
Csepel dúsgazda lakossága felvállalta ennek a csődtömegnek egy nem csekély részét: imádott önkormányzatunk átvette saját magától (mármint több kis magántulajdonostól) azt a rendkívül költséges, ellenben semmi előnyt nem jelentő kötelezettséget, amit a Csepel Művek úthálózata jelent!
Mi, kisnyugdíjasok, és csóró melósok sok-sok milliót fogunk az elkövetkezendő években egy olyan úthálózatra, mely valós közútnak nem alkalmas; a csepeli lakosoknak semmilyen előnyt nem nyújt, de lepusztult állapota miatt igen sokba kerül majd.
Önkormányzatunk bölcs, felelős döntése, szerinted is Csepel érdekét szolgálja?
Üdv menyus