Vezér Endre
Az 1712-ben alapított Csepel (Csepelye) falut 1748-ban pecsétadományozással nyilvánította községgé az uralkodó, Mária Terézia királynő. A községnek ettől fogva volt jegyzője. Az 1838-as nagy árvíz által elpusztított faluban a jegyzői hivatal a kántortanító háza volt.
Az árvíz után, még abban az évben, 1838-ban Mathias Stulmiler bécsi mérnök megtervezte Csepel ma is ismert úthálózatát.
A bemutatott térkép 1927-ben készült, viszonylag friss, de jól látszik rajta Csepel úthálózata és az utak elnevezése. Leginkább érdekes a „Fő út” és a „Templom tér”.
Az árvíz után a jegyző a Fő út 1-ben nyert elhelyezést. De ez a hivatal hamar kicsinek bizonyult. Ezt követően a Fő út 11-ben új községházat építettek. Ez egyúttal a jegyző lakása is volt. De amikor Weiss Manfréd és Berthold Csepelre telepítette a gyárat, a lakosság rohamosan növekedni kezdett. Az intézendő ügyek mennyisége annyira megnövekedett, hogy az intézők számának növekedésével már ez a községház is kicsinek bizonyult.
Ezért a község egy újabb, lényegesen nagyobb községház építését határozta el. 1897-ben elindult az építkezés. Scheffer Nándor kőműves vállalkozó és csapata építette fel az új épületet. Elkészülte után itt lakott Kaszap Kálmán jegyző. Képünk az új házat mutatja.
Az új községház földúttal és csenevész fákkal
A következő képen – amely egy akkoriban divatosan színezett levelezőlap, már rendezett körülményeket láthatunk.
De 1935-re ezt a szép épületet is kinőtte a község. Az 1936-os költségvetésben elhatározták lebontását és helyére egy még nagyobb, korszerűbb új Községháza építését, amelyet 1937-ben adtak át rendeltelésének. Ez azért is fontos volt, mert közeledett 1938, Csepel újjáépítésének 100. évfordulója, a Csepeli Ünnepi hét.
Ezt a képet Vezér Béla fényképezte 1938.06.16-án a Csepeli Országzászló felavatási ünnepségén. Erről később fogok tudósítani.
Egyébként bővebben Csepeli helytörténeti honlapomon többet lehet találni.
A honlap címe : www.v39endre.hu
Az első okleveles emlék 1138. szeptember 3-án keletkezett, mely Csepelt jobbágyközségként említi.
1686.-ban Buda visszafoglalásakor a török védők saját asszonyaikat a gyerekekkel (300 főt) már korábban a Csepel szigeti dereglyékhez küldik. Védelmükre rendel Abdi basa 4 századnyi szpáhit. Felfigyelnek a mozgásra a zsákmányra éhes győri és komáromi hajdúk és huszárok, s lekaszabolják a török őrséget. Kezükre jut 20 nagy uszály, megrakva 500 000 real értékű ezüsttel és a török tisztek háremeivel és gyerekeivel.
A szigeten 4000 keresztény lakott, ők hívták be a magyarokat. A férfiakat a huszárok felkoncolják. A civil lakosságból mindössze 5 férfit és 180 asszonyt hagynak életben! (Buda ostroma, 1686 – spanyol szemmel GALÁNTAY ERVIN )
Ezután történt Mária Terézia királynő általi újratelepítés
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Ez a beszéd Nagyapó !
Köszi.