Csepel.info

Mindenki bemérte magának Surányit

Index, Origo

A szocialista frakcióban egyre többen beszélnek arról a javaslatcsomagról, amelyet a PM az utolsó Gyurcsány-csomag „eredetijének” készített. Akkor, alig másfél hónappal ezelőtt a kormány nem vállalta egyebek között a nyugdíjkorrekciós program megakasztását, a szocpol eltörlését, a gyed egy évvel való lerövidítését, a gáz- és távhőkompenzáció megszüntetését, pedig minderre kész tervek voltak.

A bő egy hónappal ezelőtt bejelentett legeslegújabb, a jelek szerint egyben utolsó Gyurcsány-csomagról gyorsan kimondták a piacok az ítéletet. A befektetők a nyilvánosságra hozatal után tovább folytatták a magyar értékpapírok eladását. Az elemzők azzal magyarázták csalódottságukat, hogy az akcióterv nagyon erőtlen. Csupán maszatolás, mondták, nem visz ki minket az egyre mélyülő gödörből, nem állítja meg a térségbeli országoktól való, az elmúlt néhány évben beindult leszakadásunkat, nem ad reményt, hogy valahogy kikecmeregjünk az adósságspirálból.

Az Index információi szerint lehetett volna más is az utolsó Gyurcsány-csomag. A PM-ben elkészült egy, a kormány által elfogadottnál lényegesen szigorúbb intézkedéseket, a szociális támogatásokat sokkal komolyabb mértékben visszavágó csomag. Ennek a költségvetés kiadási oldalára gyakorolt hatásai százmillárdokban mérhetők, idén 200, 2010-ben 600 milliárd forintot spórolhatott volna a büdzsé.

De a kormány, alighanem párton belüli, illetve a nyilvánvaló társadalmi ellenállástól, saját szavazóbázisának szétzilálásától tartva, nem vállalta a terveket. Úgy tudjuk, most az új kormányra várva a pakk ismét előkerült: a szocialista frakcióban egyre másra köszönnek vissza a PM számai és javaslatai, amiket most „próbálnak lenyomni a képviselők torkán”.

Tálcán kínálták a lehetőséget, de a kormány berezelt

Értesüléseink szerint a Pénzügyminisztérium durván másfél hónappal korábban kormányzati megrendelésre egy étlapot kínált fel a kabinetnek. A kormány az adóintézkedéseken nem sokat változtatott (erről lásd keretes írásunkat), de a kiadásoldali lépéseket lényegesen felpuhította, többet közülük egyszerűen lesöpört az asztalról. A felkínált kiadásoldali lépések azokra a kormányzaton kívülről jött szakértői anyagokban (Cemi-tanulmány, Oriens-programjavaslat, Reformszövetség csomagja) foglaltakra hasonlítottak, amelyek egytől egyig azt célozták, hogy a fejlettségünkhöz és térségbeli versenytársainkhoz képest is túlzottan nagyra hízott szociális, jóléti kiadásokat célzottan és jelentősen megkurtítsák, ezáltal egyrészt forrást teremtsenek a nagymértékű adócsökkentésre, másrészt a rossz ösztönzők kiiktatásával igyekezzenek a munkaerőpiac felé terelni a lakosságot, emeljék az európai összevetésben kirívóan alacsony foglalkoztatottsági szintet.

Vége lett volna a szocpolnak és a gázkompenzációnak

A kormányülésre beterjesztett lépések nem egyszerűen mérsékelték volna a szociális jellegű támogatásokat, több támogatási forma meg is szűnt volna. A forinthiteles lakásvásárláshoz igényelhető kamattámogatást, az új és használt lakás vásárlásakor a gyermekek után járó lakásvásárlási kedvezményt (közismertebb nevén a szocpolt és a félszocpolt) már júliusban megszűntették volna. A javaslattal szemben a kormány meghagyta a kamattámogatást, a szocpol és félszocpol összegéből pedig – a támogatásoknak az adórendszer alá való bevitelével – csak lecsípett az átlag feletti jövedelműeknél.

A Pénzügyminisztérium által készített csomag szerint 2010-től teljesen megszűnt volna a távhő- és gázkompenzáció. Ezzel szemben kabinet idén csupán olyan kisebb szigorításokat kíván életbe léptetni, amelyekkel a kompenzáció teljes eltörlésével járó megtakarításnak csupán töredéke jöhet össze.

Faragtak volna a családtámogatásból is

Más szociális juttatásoknál csökkentésben merült volna ki a takarékossági szándék. A családi pótlékot a következő két évben befagyasztották volna, a rendszeres szociális segélyt visszavágták volna a PM csomagja szerint. Ehelyett végül a szocpolnál és félszocpolnál alkalmazott megoldás született, vagyis az adórendszer közbeiktatásával az átlag feletti jövedelműek kénytelenek lesznek visszacsorgatni a témogatásból a büdzsébe.

A gyed csak a gyerek egy éves koráig járt volna a mostani kettő helyett, és már ott váltotta volna fel a gyes. Ezzel szemben inkább azt választotta a szocialista kormány, hogy hosszabb munkaviszonyhoz (a mai legalább fél év helyett egy évnyi biztosítási jogviszonyhoz) kötik a gyedre való jogosultságot. (Míg a gyed az előző évi bruttó jövedelem, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, így akár nagyjából százezer forint is lehet, a gyes fix összegű támogatás, mely nem éri el a 30 ezer forintot sem.)

Nem lett volna olyan vonzó nyugdíjasnak lenni

Jóval tovább mehetett volna a kormányülésre bevitt javaslat alapján a kabinet a nyugdíjterületen is annál, mint amit végül is elhatározott. A mai svájci indexálásáról (amelynél a nyugdíjemelés a reálbérnövekedés felével haladja meg az infláció mértékét) a szimplán inflációkövető indexálásra térhetett volna át, elhalaszthatta volna a 2010-es nyugdíjkorrekciós programot, befagyaszthatta volna a nyugdíjminimumot, és ezen keresztül a hozzá kötött szociális juttatásokat is.

A kész tervek szerint a rokkantnyugdíjazásnál szigorították volna a felülvizsgálatot, a fegyveres testületeknél a nyugdíjazási feltételeket. A fiatal, súlyos rokkantnyugdíjasok járadékát azonban a javaslat emelte volna, közelítette volna a kisebb munkaképesség-csökkenéssel nyugdíjazottak járandóságához. A kormány asztalán volt a bonus-malus rendszer 2013-ban tervezett átalakításának előbbre hozatala: az újonnan nyugdíjba menőknél a 13. havi nyugdíj elvétele és a nyugdíjkorhatár 6hatvanöt évre emelése is.

Az utóbbi három lépés a parlamentnek végül benyújtott utolsó Gyurcsány-csomagban is benne van, igaz, a nyugdíjkorhatár emelése a tervezettnél lassabb ütemben fog megvalósulni. Ugyanakkor a nyugdíjemelésnél öszvérmegoldás született, szó sincs a jövő évi nyugdíjkorrekciós program megakasztásáról. A rokkantnyugdíjazásnál kilátásba helyezett felülvizsgálat csupán pár milliárd forintot hozhat, az eredeti koncenpció ennél lényegesen többet eredményezhetett volna, és nem nyúltak a fegyveres testületek enyhe nyugdíjba meneteli feltételeihez sem.

A csomagot egyedi, csak rövid távú spórolási célzatú intézkedések is kiegészítették. De nem mert nekimenni a kormány a MÁV-nak, holott a PM által kínált étlapon volt egy harmincmilliárdos támogatásmegvonás a személyszállítási üzletágtól. A minisztériumi pénzek pár tízmilliárdos zárolására, az egészségügyi kasszánál a lefaragásra, az agrártámogatásoknál pár tízmilliárdos lecsípésre vonatkozó javaslatokat azonban megfogadta a kormány.

Nincs más út

A fentiekből kitűnhet, hogy a kormány elé vitt akcióterv az inaktivitásra sarkalló bőkezű szociális és nyugdíjrendszer elemeihez nyúlt volna hozzá azért, hogy – az adóátrendezést takaró adócsomaggal kiegészülve – jobban ösztönözze a munkavállalást. A kormány döntése alapján elhatározott intézkedésekben azonban ez az irány egyáltalán nem kapott hangsúlyt. Sokkal inkább az domborodik ki, hogy a kormány igyekezett a minél kisebb politikai áldozatot hozni.

A spórolást leginkább az állami intézmények, hivatalok kasszájának megfaragásával és úgy képzelte el, hogy innen-onnan összeszed még pár tízmilliárd forintot a jelenlegi struktúrák változatlanul hagyása mellett. (Például nagy tettként hangoztatták, hogy a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből befolyó húszmilliárd forintot nem költik el idén, vagy hogy a kamatkiadásoknál 24 milliárd forintot meg tudnak takarítani. A nagyságrendek érzékeltetéséhez fontos tudni: a GDP egyetlen százaléka ma nagyjából 260 milliárd forintot tesz ki, tehát amikor egyszázalékos költségvetési hiánytöbbletről beszélünk, az ekkora összeget jelent.)

Mint említettük, piaci reakciók és elemzői vélemények, no meg Gyurcsány lemondásának kilátásba helyezésével látszik, hogy a szerkezeti átalakítások nélküli próbálkozás kudarcba fulladt. Ez alighanem azt is jelenti, hogy a gazdasági kilábalás szempontjából nem lehet megúszni a fent ismertetett étlapon szereplő, vagy azokra nagyban hasonlító, az elmúlt három évben született külsős szakértői anyagok közös halmazát képező intézkedéseket.

Az adócsomag csak puhult

Az adócsomag közel sem ment keresztül a kiadásoldali intézkedési tervre jellemző változáson. Az adópakk fő csapásiránya az eredetileg elgondoltnak megfelelő maradt, csak a mértékek módosultak, bár a poltikai megfontolás itt is szerepet játszott.

Mint beszámoltunk róla [2], 6 helyett 5 százalékos járulékcsökkentést vállalt be a Gyurcsány-kormány, cserébe viszont nem emelte a havi 1950 forintos tételes ehót. Viszont kikerült a tervekből az egységes 19 százalékos tőkeadó és az ingatlanadó 2010-es bevezetése.

Forrás: Index

Mindenki bemérte magának Surányit

Gyurcsány Ferenc, Fodor Gábor és Orbán Viktor is találkozott az elmúlt két napban Surányi György egykori jegybankelnökkel, ami tovább erősíti a feltételezést, hogy ő esélyes lehet a miniszterelnöki posztra. Szóba került Mészáros Tamás, a Közgáz rektora is, aki azonban nem akar Gyurcsány Ferenc utódja lenni – állította az [origo]-nak több MSZP-s forrás.

Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora valóban felmerült mint lehetséges jelölt a miniszterelnöki posztra, ő azonban visszautasította a megkeresést – állította az [origo]-nak az MSZP elnökségének egyik névtelenséget kérő tagja. Egy szocialista képviselő hétfőn azt mondta, tudomása szerint a párt gondolkodott Mészárosban is, de ő nem vállalta volna, hogy Gyurcsány Ferenc utódja legyen a kormányfői székben. “Mondjuk úgy, hogy azt válaszolta, köszöni szépen, de nem” – fogalmazott az elnökségi tag. Hozzátette, egy-két napon belül eldőlhet a kormányfőjelölt személye, de a kedd délelőtti elnökségi ülés inkább csak tájékoztató jellegű volt arról, hogy hol tartanak a tárgyalások.

Mészáros Tamás rektor a titkárságán keresztül annyit közölt, hogy ebben a kérdésben nem kíván nyilatkozni.

Ezúttal nem csak gazdaságról beszélt Fodor Surányival

A sajtóinformációk szerint szintén esélyes korábbi jegybankelnök, Surányi György kedden az SZDSZ elnökével, Fodor Gáborral találkozott. Fodor a találkozó tényét megerősítette a Magyar Rádiónak. Az SZDSZ elnöke semmi meglepőt nem lát abban, hogy délelőtt Surányi Györggyel találkozott az SZDSZ székházában – a pártelnök erről a szabad demokraták ügyvivő testületének és frakciójának közös megbeszélését követően beszélt. Mint mondta, viszonylag rendszeresen találkoznak, mert a gazdasági kérdésekben mindig kikéri Surányi György véleményét. Ezúttal más témákban is kikérte a véleményét a kialakult helyzet miatt – mondta Fodor, aki azonban erről nem árult el részleteket, mert mint mondta, nincs rá felhatalmazva.

Hozzátette, készek megkeresni és megtalálni egy hiteles miniszterelnököt, aki képes kivezetni a társadalmat a nehéz helyzetből, ehhez viszont változásokra van szükség a kormányban, és megfelelő kormányprogram is kell. Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy látnak olyan jelölteket, akiknek a személyében meg tudnak egyezni, azonban nevekről azért nem szeretne beszélni, mert szerinte ha valakinek a nevét megemlítik, abból biztosan nem lesz jelölt.

Orbán beszélt Surányival, de továbbra is választást akar

Kedden kiderült, hogy hétfőn Orbán Viktor Fidesz-elnök is találkozott Surányi Györggyel. A párt szóvivője, Szijjártó Péter egy sajtótájékoztatón közölte, hogy Orbán személyesen is közölte Surányival a Fidesz álláspontját, amely szerint a párt nem támogat háttérmutyik nyomán létrejövő kormányt, vezesse azt Surányi György, vagy bárki más.

A párt és az egykori jegybankelnök viszonya sem felhőtlen, legalábbis egy névtelenséget kérő fideszes képviselő az [origo]-nak nyilatkozva emlékeztett rá, hogy Surányi a Fidesz-kormány idején távozott a jegybank éléről, és “azóta sincs semmi köze” a párthoz.

Gyurcsány is egyeztetett Surányival

Az Orbánnal való találkozó híre mindenesetre tovább erősítette azt a feltételezést, hogy az egykori jegybankelnök jelölt lehet a miniszterelnöki székre. Az [origo]-nak az MSZP elnökségének egy névtelenséget kérő tagja azt mondta: Gyurcsány Ferenc is túl van az első, “tapogatózó” megbeszélésen Surányival. Szerinte az elnökségben valóban felmerült a bankár neve, aki “szóba is jöhet”, azonban bizonytalanságot okozott, hogy Surányi éreztette, akkor vállalja a feladatot, ha a Fideszre is számíthat. “Az, hogy nem elég neki az MSZP, illetve az SZDSZ támogatja, hanem kikacsingat Orbán Viktor felé, nem biztos, hogy szerencsés” – jegyezte meg a szocialista vezető. Ezért szerinte Surányira egyelőre érdemesebb úgy tekinteni, mint akit az SZDSZ biztos támogatna, de a szocialistáknak még kell idő, hogy körbejárják a kérdést.

Megoldóembert, nem bölcsészt

“Hiteles megoldóembert keresünk, és egy bölcsészről vagy történészről a londoni pénzpiacok nem valószínű, hogy elhinnék, hogy tudja kezelni a válságot” – fogalmazott egy, az SZDSZ stratégiáját ismerő forrásunk arra utalva, hogy Glatz Ferenc akadémikus történészt is esélyes jelöltként emlegették. Nem kívánt állást foglalni egyik jelölt mellett sem, Surányira viszont azt mondta, hogy “az a karakter, akire szükség lenne”, és “pillanatok alatt meglátszana a forint árfolyamán” a bankár nemzetközi hírneve.

Az SZDSZ-es politikus ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy egyelőre óvatosan kell kezelni a kérdést, mert előfordulhat, hogy az MSZP “hagyja, hogy valaki előremenjen”, aztán előáll valami olyan feltétellel, ami alapján mégis másvalaki lesz a befutó.

Az [origo]-nak hétfőn több MSZP-s képviselő azt mondta, hogy az SZDSZ-hez közel álló Békesi László egykori pénzügyminisztert nem szívesen látnák kormányfőként. Kedden a névtelenséget kérő SZDSZ-es politikus is azon a véleményen volt, hogy nem sok esélye van Békesinek annak ellenére, hogy sajtóinformációk szerint felmerült a neve az egyeztetéseken. Ő ezt azzal indokolta, hogy Békesi – akárcsak Bokros – túl erős egyéniség a szocialistáknak, aki “befeszít, ha kell, és nem hagyja magát letéríteni a pályáról”. Másrészt szerinte az MSZP-ben még jól emlékeznek arra, hogy Békesi egyszer már ott hagyta a szocialista kormányt, miután megromlott a viszonya Horn Gyulával.

Erdeit nem keresték, és nem is vállalná

Az MR1-Kossuth Rádió kedden a lehetséges jelöltek közt említette Erdei Tamást, az MKB Bank elnök-vezérigazgatóját. Erdei azonban kedd délután az MTI-nek azt mondta: nem keresték meg, de ha megkeresnék, nem vállalná. Hozzátette, hogy szakértői kormány megalakulására nem lát esélyt, “politikai kormányról van szó, szakértő miniszterelnökkel”.

Forrás: Origo

This entry was posted on 2009. március 24. kedd at 15:28 and is filed under Gazdaság, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.