Csepel.hu
Több ezer ember jelenlétében a sportpályán megválasztották a Nemzeti Bizottságot. Az esemény majdnem botrányba fulladt, miután többen a pályára rontottak, hogy így szerezzenek érvényt ellenvéleményüknek. A választás után a Nemzeti Bizottság tagjai bevonultak a korábbi Tanácsházára, megválasztották a tisztségviselőket és a 13 tagú elnökséget.
A testület vezetője Ivanics István és Bali Vendel lett, a közigazgatás irányításával Szalai Károly jegyzőt bízták meg, a nemzetőrség parancsnokának pedig Major Ernő gyári munkást választották meg. Időközben a gyári kommunista őrség tagjai a gyár korábbi vezetőivel együtt fegyvereiket hátrahagyva elmenekültek.
Maléter ezredes a Kilián laktanyába rendelte a gyár őrzését támogató katonaságot. Késő éjszaka a csepeli Nemzeti Bizottság küldöttségét fogadta Nagy Imre, és meghallgatta a csepeliek 12 pontos követelését. Amint Bolla Dezső, Csepel helytörténésze írja, október 30-ára „a Vörös Csepelről mesterségesen kialakított kép helyrehozhatatlanul szertefoszlott.
A helyi forradalmi erők a kommunista vezetőket menekülésre, bujkálásra kényszerítették, az országban kialakult közhangulat, valamint legfeljebb nyolcvan-száz csepeli fegyveres felkelő és esetenként a forradalmárokkal szimpatizáló néhány száz tüntető távolította el őket a hatalomból. A kerület lakosságának nagy része visszahúzódott otthonába – napi megélhetési gondok foglalták le – és nem gyakorolt hatást az események alakulására. Az ellenforradalmi szervek közül a tanács egy-két nap alatt működésképtelenné vált, a rendőrség ereje is rövid idő alatt felmorzsolódott. Az MDP tagjai közül csak a kommunisták egy része próbálkozott ellenállással, közben emberek ezrei nyilvánították ki a pártból való kilépési szándékukat.”
Csepel.hu
