Csepel.info

Hírszerző, Mno.hu

Pazarlásban viszont jók vagyunk

Jelentősen romlott hazánk versenyképessége régiós vetélytársainkhoz képest az utóbbi években – állapítja meg a GKI legújabb kiadványa. Az egy főre eső GDP bár nőtt az ezredfordulóhoz képest (mint tudjuk, a trend az idén fordul), a nemzetközi rangsorban egy hellyel sem kerültünk előrébb hét év alatt; a magyar kormány kifejezetten pazarló; az adóprés kimagasló és a vállalkozások csökkenő nyereségadóztatásának versenyében is lemaradtunk.

Az unió valójában félreértette a javaslataimat – fejtette ki Gyurcsány Ferenc tegnapi parlamenti meghallgatásán, ahol minden felelősséget elhárított brüsszeli tervezetének elutasítása és a régiós tagállamok pénzügyi felügyeleteinek hazánkat kihagyó fellépésének kapcsán. A forint újabb mélypontot ért el: az euróárfolyam csütörtökön már a 316 forintos küszöböt is átlépte, 18 órakor pedig a dollár árfolyama meghaladta a 251 forintot.

Romlott hazánk nemzetközi versenyképessége – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. Versenyképességi Évkönyv 2008 című kiadványa. A kutatók rámutatnak: a Magyarországot utolérni akaró országok (Bulgária, Románia) javítottak, a rangsorban közelebb kerültek hozzánk, míg a közvetlen versenytársak (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) jobb átlagos pozíciót szereztek és lehagyták hazánkat.

Az elemzés szerint a legnagyobb mértékű visszaesés a kormányzati hatékonyság területén történt. Ebben a magas államháztartási deficit és az ebből adódó megszorító intézkedések, a munkát terhelő adók magas szintje és az adóelkerülés mértéke játszott elsősorban szerepet.

Hét éve egy helyben toporgunk

2000-ben Magyarországon az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson 10700 euró volt, az EU-27 átlagának 56 százalékát érte el, míg 2007-ben a 15700 euróra növekedett érték az EU-27 átlagának 63 százalékát tette ki. Ezzel Magyarország a világ 177 országa között mind 2000-ban, mind 2007-ben a 38. helyet foglalta el.

Az elmúlt évek ismeretében ez akár sikerként is elkönyvelhető lenne, de régiós versenytársainkkal összevetve már kevésbé lehetünk elégedettek. A cseh, illetve szlovák gazdaság GDP-növekedése ebben az időszakban sokkal gyorsabb volt a magyarnál, míg Lengyelország gazdasága lassabban bővült. Bár a magyar gazdaságot még csak utolérni igyekvő Románia, illetve Bulgária fejlettsége lényegesen alacsonyabb Magyarországénál, de a különbség 2000-2007 között csökkent.

További probléma, hogy Magyarország gazdasági teljesítményének egyre nagyobb része Közép-Magyarországra koncentrálódik: itt állították elő 2000-ben a GDP 43 százalékát, 2005-ben pedig már 47 százalékát. A leggyengébb gazdaságú régiók – Észak-Alföld, Észak-Magyarország – további leszakadása ugyanakkor megállt, elsősorban az M3-as autópálya továbbépítésének köszönhetően – véli a tanulmány.

Mielőtt nagyon megörülnénk a jó hírnek, kiderül: a legmagasabb fejlettségi szintű vidéki régió, a Nyugat-Dunántúl, s általában a dunántúli régiók helyzete romlott, feltehetően azért, mert egyes cégek főleg az ipari munkahelyek egy részét alacsonyabb költségszintű országokba, például Romániába telepítették át.

A problémák közül még egyet kiemelnénk: a kutatók szerint a kormányzat költekezése kifejezetten pazarlónak minősült. Ez nem általános jelenség az Európai Unióban, a finn, a német és az osztrák kormány például az “inkább takarékos” minősítést kapta. A pontszámok tekintetében csak Románia helyezése rosszabb a magyarnál, s a magyar romlás mértéke is kivételesen nagy. A minősítés hátterében az áll: még az elmúlt “szűkös években” is mindig jelentkeztek olyan erősen vitatható kiadások, melyeket nem előzött meg költséghaszonelemzés.

Jelentős reformra érett az adórendszer

Ezen a téren is bátor lépésekre lenne szükség a GKI elemzés megállapításai szerint. Magyarországon a munkát terhelő adóék, vagyis a munkáltató által fizetett összes bérjellegű kifizetés (adókkal és járulékokkal együtt) és a dolgozó által kézhez kapott nettó bér hányadosa túlzottan magas. A megelőző években is jelentős nagyságú adó- és járulékteher 2006-ban 3,4 százalékponttal tovább emelkedett és ezzel meghaladta az 54 százalékot. Ez a mérték különösen a környező versenytársakénál lényegesen magasabb (Csehország: 42,9 százalék, Lengyelország: 42,8 százalék, Szlovákia: 38,5 százalék). Egy évvel korábban még Németország megelőzte Magyarországot, de 2006-ban Budapest növelte, Berlin viszont csökkentette a bérterheket.

Az átlagbér feletti további bérnövekménynél már 70 százalékot is túllépő az elvonás (ezzel valószínűleg “vezetünk” Európában). Mindemellett a foglalkoztatás közteherviselési rendszere rendkívül bonyolult, drágítja a közepes és magasabb képzettségűek legális foglalkoztatását, egyszerre oka és következménye a széleskörű szürke és fekete foglalkoztatásnak.

A vállalkozások nyereségadóztatásának mértéke meghaladja a környező országok adóterhét és korlátozza az ország tőkevonzó képességét. Az ezredfordulót követően az európai országok többségében jelentősen csökkentek a társaságok nyereségére kivetett adómértékek.

Magyarországon a standard vállalati nyereségadókulcs 2004-ben 2 százalékponttal 16 százalékra csökkent, majd költségvetési egyensúlyjavítási okok miatt 2006-ban kiegészült a nagyobb adóalapból számítandó 4 százalékos szolidaritási “különadóval”. Önmagában az összevont mérték még mindig vonzó és elviselhető lenne, azonban a helyi iparűzési adóval együtt a vállalkozások nyereségterhe megközelíti a 30 százalékot.

Összehasonlításképpen: Bulgáriában 10 százalék a vállalatok nyereségének adóterhelése – itt rekordmértékű, 24 százalékos volt a csökkentés az elmúlt években; a szomszédos országok kivétel nélkül lehagytak bennünket az adócsökkentési versenyben. Szlovákia 10 százalékponttal, 19 százalékra csökkentette adókulcsát, a cseh és a lengyel gazdaságban 14, illetve 15 százalékpont volt a csökkentés mértéke.

Az exportban jók voltunk

Az új EU-tagállamok között Magyarország az export versenyképességét nézve a legsikeresebb országok közé tartozik, mind mennyiségi, mind minőségi értelemben – állapítja meg az elemzés. A világexportban elfoglalt 0,7 százalékos magyar részesedés 2007-ban meghaladta az 1938. évi 0,68 százalékos értéket.

Forrás: Hírszerző

Naponta zuhan új mélypontra a forint

Csütörtökön ismét komoly forintesés mutatkozott a bankközi piacon. Az euróárfolyam már a 316 forintos küszöböt is átlépte, 18 órakor pedig a dollár árfolyama meghaladta a 251 forintot, miközben egy euró 1,2558 dollárba került. Nem ért véget az OTP kálváriája sem: a BUX zárás előtt 4,32 százalékot zuhant, 9600 pontra. A vezető papírok közül az OTP 10 százalékot is esett, emiatt a bankpapír kereskedését fel kellett függeszteni 1365 forintnál. Miközben zuhan a forint, Simor András üdülni ment.

A jegybank elnöke évi rendes szabadságát tölti március 2. és 6. között – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Hogy hol telel az elnök, arról csak annyit sikerült megtudnunk, hogy Európában tartózkodik. Nem mellékesen az MNB elnökének fizetése 2007-ben 90 millió forint volt. Simor havi bére 7,4 millió forintra jött ki, ez az összeg nemzetközi összehasonlításban is jó érték, az amerikai Fed elnöke kevesebb mint fele ekkora juttatással is beéri.

Az unió valójában félreértette a javaslataimat – fejtette ki Gyurcsány Ferenc tegnapi parlamenti meghallgatásán, ahol minden felelősséget elhárított brüsszeli tervezetének elutasítása és a régiós tagállamok pénzügyi felügyeleteinek hazánkat kihagyó fellépésének kapcsán. A kormányfő meglátása szerint siker koronázta kezdeményezéseit az uniós csúcson, s a jelenlegi gazdasági problémák fő forrása, hogy az ellenzék évek óta minden reformtörekvésüknek keresztbe tett. Hangsúlyozta: a Bokros-csomagnak köszönhető, hogy 1998-ban Orbán Viktor hatalomra juthatott.

Az európai ügyek bizottságának tegnapi meghallgatásán a grémium fideszes képviselői megkérték Gyurcsányt, hogy máskor ne terjesszen elő nemzetközi fórumokon olyan javaslatokat, amelyeket előzetesen nem egyeztetett sem itthon, sem a régió más államaival. Az ellenzéki képviselők szerint Gyurcsány felelőtlen és átgondolatlan kijelentéseinek a levét most a lakosság issza meg.

Ugyanakkor nem nyilatkozott tegnap egyértelműen a Budapestre látogató Werner Faymann osztrák kancellár arról, hogy az osztrák bankok kisegítik-e a Magyarországon működő leánybankjaikat, illetve, hogy a kancellár támogatja-e Gyurcsány Ferenc Brüsszelben felvetett, de elutasított javaslatait. Faymann ugyanakkor kijelentette: Ausztria közös intézkedéseket szorgalmaz a globális válság ellen. Az Index tudósítása szerint azzal kapcsolatban, hogy a jegybankelnök perspektíva nélküli vergődésnek nevezte a kormány válságkezelését, Gyurcsány a felelősséget a lakosságra hárította. Szerinte az ellátórendszerek átalakításának fontosságáról nem a kormányt, hanem az embereket kell meggyőzni.

A Fidesz új piacgazdaságban, a gazdasági és társadalmi rendszer újjáépítésében gondolkodik, nem a jelenlegi viszonyok kijavításában – jelentette ki csütörtökön Orbán Viktor, miután tárgyalt a Reformszövetség vezetőivel. Kifejtette: semmilyen reményt nem fűznek a mostani kormány működéséhez, mert alkalmatlannak tartják, hogy a válságot kezelje, enyhítse a következményeket. A bel- és külföldi bizalom helyreállításához új kormány, új parlament, az emberek szándékára épülő új választások kellenek.

Az SZDSZ viszont támogatja a Reformszövetség javaslatait. Kóka János szabad demokrata frakcióvezető szerint a Reformszövetség azt javasolja, amire az országnak szüksége van, Gyurcsány Ferenc viszont azt, amire az országnak 2006-ban lett volna szüksége. Egyben maszatolásnak és értelmetlen vergődésnek nevezte a miniszterelnök intézkedési terveit a politikus, aki tavalyig gazdasági minisztere volt a Gyurcsány-kormánynak.

Forrás: Mno.hu

This entry was posted on 2009. március 6. péntek at 08:35 and is filed under Gazdaság, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.