Magyar Hírlap
A Legfelsőbb Bíróság fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla döntését, amely szerint egy jogtalanul előállított tüntetőnek félmillió forintot és kamatait köteles kifizetni a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
Az ügy előzménye, hogy 2003. október 2-án néhány ember találkozott a csepeli Kvassay hídnál, hogy együtt sétáljon el a csepeli kórházhoz. A kórházat már a Medgyessy-kormány idején elérte a reform szelleme. A környékén gyülekező néhány embert, hídfoglalástól tartva, figyelemmel kísérte a rendőrség. A csepeli gyorsforgalmi úton, a járdán egymástól leszakadva haladó tíz embert végül őrizetbe vették, és gyorsított eljárással a Csepeli
Bíróság elé állították. A tizenegy órás tárgyalás után mindegyiküket felmentették a rendzavarás szabálysértése alól. Köztük volt Fekete László is, aki kártérítési pert indított, amelyet a Fővárosi Bíróság első fokon elutasított, a fellebbezés után viszont a Fővárosi Ítélőtábla megállapította az emberi méltóság és a személyes szabadság rendőri megsértését, és ezért ötszázezer forint nem vagyoni kártérítést és kamatát ítélte meg a sértettnek.
Miután a jogerős ítélet szerinti kártérítést az akkor még Gergényi Péter vezette BRFK nem fizette meg önként, így azt azonnali beszedési megbízás, azaz inkasszó útján a károsult már behajtatta. Az ítélőtábla megállapította, hogy akkor jogszerű egy rendőri intézkedés, ha indokolt, szükséges és arányos. Ha a személyes szabadságot korlátozó intézkedés jogellenes, a rendőrség kártérítésre köteles.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány képviselői – akik Fekete Lászlót is képviselték – elmondták, a korábbi és a Legfelsőbb Bíróság mostani felülvizsgálati ítélete eldöntötte a hazai joggyakorlatban azt, hogy a szabálysértés gyanújával elfogott, előállított, őrizetbe vett, de utóbb felmentett, azaz törvénytelenül fogva tartott áldozatnak kártérítés jár.
Az ítélőtábla megállapította, kirívóan súlyos és jogállami normákkal ellentétes a rendőri eljárás, ha egy személyt nyomós és törvényes indok nélkül állítanak elő, vesznek őrizetbe egy mindenki által szabadon igénybe vehető közterületen. A bíróság ítélete szerint önmagában az, hogy közterületen magyar zászlóval álldogáló ember közelében tartózkodik valaki, nem alapozza meg a rendőri intézkedés szükségességét.
A nemzeti lobogó közterületen való használata törvényben szavatolt, védett módon történő kifejezése a nemzethez való tartozásnak, ahogy ez a világ sok más pontján is természetes.
Forrás: Magyar Hírlap
