Nem szigorítják a visszaesők büntetését
MTI, Mno.hu
Elfogadta a Ház a munkájukat elvesztők lakáscélú hitelére vonatkozó állami készfizető kezességről szóló törvényt hétfőn. Az Országgyűlés ugyanakkor nem vette tárgysorozatba a Fidesz „három csapás” nevű, a büntető törvénykönyvet szigorító törvényjavaslatát.
A képviselők 196 igen, 18 nem szavazattal, 155 tartózkodás mellett szavazták meg a javaslatot. A Ház támogatta a törvény sürgős kihirdetését. A törvény értelmében áthidaló kölcsönt kaphat a banktól az az álláskereső, aki 2008. szeptember 30. után vesztette el a munkáját, és vállalja, hogy a lakásvásárlási, vagy -felújítási hiteléből a szerződés időtartama alatt havi minimum 10 ezer forintot törleszt.
A bankok biztonságos működését segítendő, még márciusban kötvényt bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ha az Országgyűlés elfogadja a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességre szóló törvényt hétfőn – mondta Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Keller László szerint nem új bankmentő csomagról van szó, hanem arról, hogy az állam szélesítené azt a lehetőséget, amivel a bankoknak a likviditási helyzetét lehet javítani. Hozzátette: az módosítás szerint az MNB kötvényt bocsáthat ki, amelyet az állam lejegyezhet, és kölcsön formájában ezen keresztül javíthatja a kereskedelmi bankok likviditását. Keller László szerint erre az IMF-hitelszerződés ad lehetőséget. A törvénymódosítás szerint a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását potenciálisan veszélyeztető helyzetben a magyar állam a szabad pénzeszközeinek kezelése keretébe az MNB által kibocsátott kötvényt szerezhet. Az értékpapírt a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek értékpapír-kölcsön ügylet keretében kölcsönadhatja. A módosító javaslat indoklása szerint a változtatás célja, hogy a magyar állam, illetve a nevében vagy javára eljáró személy számára felhatalmazást adjon szabad pénzeszközeinek kezelése keretében olyan ügyletek létrehozására, amelyek végső soron a hitelintézeti szektor likviditását képesek biztosítani. E lehetőség korlátozott, és kizárólag azokban az esetekben alkalmazható, ha a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását potenciálisan veszélyeztető helyzet áll fenn a gazdaságban. A célja is meghatározott, azaz végső soron a hazai gazdaság, a vállalkozások forráshelyzetének javítását kell, hogy szolgálja – szól az indoklás. A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességre szóló törvény többi paragrafusa az Európai Bizottság jóváhagyásától függően, a kötvénykibocsátásról szóló paragrafus azonban kihirdetését követő napon lép hatályba.
Forrás: MTI, Mno.hu
A parlament többsége nemet mondott a „három csapás” törvényre
Az Országgyűlés nem vette tárgysorozatba hétfőn a Fidesz „három csapás” nevű, a büntető törvénykönyvet szigorító törvényjavaslatát.
A képviselők 166 igen, 199 nem szavazattal, három tartózkodás mellett hozták meg döntésüket a hétfői szavazáson. Lázár János (Fidesz) – az előterjesztők egyike – indoklásában azt mondta: a szigorításra szükség lenne, hiszen az állam nem tudja garantálni polgárai biztonságát. Közölte: az elmúlt időszak adatai alapján elmondható, hogy nőtt a visszaeső, erőszakos bűncselekményeket elkövetők, illetve az erőszakos cselekményt elkövetők száma is. Lázár János indoklásában emlékeztetett Gyurcsány Ferenc szavaira, aki – a fideszes politikus szerint – néhány héttel ezelőtt azt mondta, vannak olyan térségek Magyarországon, ahol a mindennapi nyugalom, a közbiztonság állandó jelleggel sérül. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman szerint – akit szintén idézett Lázár János – a roma és a nem roma emberek egyaránt azt érzik, hogy az állam nem tudja garantálni biztonságukat és az élethez való alkotmányos jogukat. A politikus hiányolta, hogy a kormány a mai napig nem terjesztette be sem a rendőrség megerősítéséről szóló költségvetési módosítást, sem a büntető törvénykönyv módosítását. Elmondta: ezért a Fidesz frakció kezdeményezte a rendőrség azonnali megerősítését, a bírósági döntések felgyorsítását, illetve a büntető törvénykönyv szigorítását, a „három csapás” néven megismert javaslat elfogadását. Úgy vélte, e három hiányosság nagyban hozzájárul a mára kialakult helyzethez. Lázár János elmondta: javaslatuk szerint a többszörös visszaesőkkel szemben a büntetési tétel maximumának kétszerese kell legyen a kiszabandó büntetés. A politikus frakciója véleményét tolmácsolva közölte: a szigorításnak lenne visszatartó ereje, amit a nemzetközi tapasztalat is mutat.
Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) azt hangsúlyozta: csak alkotmányos eszközökkel lehet változtatni a mai szabályozáson. Úgy vélte, csak akkor lehet elérni, hogy ne kövessenek el több bűncselekményt, ha az elkövető biztosan tudja: a rendőrség elfogja, és a bíróság elítéli. Hasonlóképpen, mint Lázár János, a szabaddemokrata politikus is nemzetközi tapasztalatokra hivatkozott. Mint mondta, amellett, hogy nem hozna eredményt a Fidesz javaslata, még alkotmányellenes is. Közölte: az SZDSZ nem támogatja a Fidesz javaslatának napirendre vételét.
Répássy Róbert (Fidesz) – a javaslat másik előterjesztője – az alkotmányossági aggállyal kapcsolatban azt mondta: a törvényalkotás legitim módon küldhet üzenetet a bírói hatalmi ágnak azzal, hogy a törvényalkotó egyes cselekményeket a legsúlyosabb büntetéssel kívánja büntetni. Ez legitim és alkotmányos módja az ítélkezés befolyásolásának – hangsúlyozta. Emlékeztetett: a javaslat egy másik eleme, az úgynevezett középmértékes büntetés ellen alkotmánybírósági beadvány volt, és az Ab nem tartotta azt alkotmányellenesnek.
Bárándy Gergely (MSZP) közölte: a módosítás irányával a szocialisták egyetértenek, szükséges átgondolni, hogy a Btk. megfelelő rendelkezéseket tartalmaz-e az erőszakos bűnelkövetőkkel szemben. Közölte: a kormány is szeretne ilyen javaslatot benyújtani. Hangsúlyozta: a Fidesz javaslatából érdemes néhány gondolatot átvenni. Közölte: társadalmi és szakmai szervezetek – mint például az MTA Jogtudományi Intézete, a TASZ, a Magyar Ügyvédi Kamara – részben alkotmányellenesnek, részben szakmailag nem megfelelőnek tartották ezt a javaslatot. Kijelentette: az MSZP nem támogatja a javaslatot.
Rubovszky György (KDNP) és Dávid Ibolya (MDF) is azt hangsúlyozta: a mostani javaslat egyes elemei a polgári kormányzás idején már hatályban voltak, azonban ezeket a szocialista kormány visszavonta. Mindkét felszólaló politikus azt kérte, a Ház támogassa e javaslat napirendre vételét. Rubovszky György Bárándy Gergelyhez szólva közölte: a TASZ nem hivatkozik alkotmányellenességre e javaslat kapcsán.
Dávid Ibolya (MDF) azt mondta: ez a javaslat visszahozna több olyan büntetőpolitikai intézményt, amelyekért egyszer már megküzdöttek. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a javaslat „pr-értékét” hordozó kötelező életfogytiglan tartó büntetés alkotmányossága „erőteljesen megkérdőjelezhető”, s az ezzel kapcsolatos szakmai érveket az MDF szeretné a javaslat vitájában elmondani. Ezért lenne fontos a tárgysorozatba vétel – szögezte le Dávid Ibolya.
A vitára válaszolva Lázár János közölte: az SZDSZ és az MSZP véleménye azt a hozzáállást tükrözi, hogyan nem lehet megoldani valamit, és nem a problémák megoldását keresi. A Fidesz törvény-tervezetét az amerikai „három dobás törvény” (three strikes law) alapján készítette el. A törvény az Egyesült Államokban a 90-es években terjedt el, lényege, hogy az eljáró bíróságok számára kötelező büntetési tétel és hosszabb börtönbüntetés kiszabását írja elő bizonyos visszaeső bűnözőkkel szemben.
Forrás: MTI, Mno.hu
Ha 350 lesz az euró, cseszhetjük a kezességet! Persze, akinek sok pénze van, akkor tud majd kaszálni az érték alá kerülő ingatlanokból. Jöhetnek a külföldiek, a jobb helyzetbe kerülő, gazdagabb szlovákok, románok, horvátok, osztrákok, és vihetik, ami megmaradt.
Ólom mentőmellényt ad a kormány a lakáshiteleseknek. Ma volt téma a Lánchíd rádióban.
Jó volt a műsor.
Ezt a hitelt is vissza lell fizetni? Igen! Akkor két tehert kell két év múlva cipelni? IGEN!