Csepel.hu
A hagyományápolás jegyében idén is megrendezték Csepelen a Szent Iván-napi tűzugrást a Szent Imre téren. A június 24-én 21 órakor kezdődött eseményen a Kis-Csepel és a Csepp Csepel Táncegyüttesek tagjai jártak körtáncot a tűz körül.
A résztvevőket Morovik Attila alpolgármester köszöntötte. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy határon innen és túl megannyi településen égnek a szentiváni tüzek. Magyarországon, Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken, ugyanúgy szólal meg az ének és indul el a tánc – hangsúlyozta. Az alpolgármester hozzátette: „A Kárpát-medencei tűzugrás célja, hogy a szétszabdalt, értékválsággal küszködő világunkban megmutassa a hagyomány, a népi kultúra összetartó és közösségteremtő erejét. Azt, hogy a közös ének, a közös tánc, az összekapaszkodó körök át tudják törni az elidegenedés falát. Azt, hogy az együvé tartozás érzése le tudja győzni a távolságot, át tudja lépni a határokat, és távoli vidékeket képes összekötni.”
A köszöntés után a néptáncosok a Botosánka Együttes kíséretével moldvai csángó dallamokra ropták a körtáncot, majd párosával rugaszkodtak neki a tűz átugrásának. A táncba természetesen a nézők is bekapcsolódtak, szülők, nagyszülők és gyerekek bővítették a kört.
A tűzugráson részt vett Szuhai Erika önkormányzati képviselő, a szociális, egészségügyi és fogyatékosügyi bizottságának elnöke.
A Szent Iván napi tűzugrás gyökerei a korai kereszténység idejéig nyúlnak vissza, de egyes elemei a magyarság ázsiai tartózkodásáig visszavezethetők. A középkori Európában, a nyári napforduló éjszakáján mindenhol felgyulladtak a sötétséget elűző tüzek, megszólalt a szentiváni ének.
A hagyományok szerint a Szent Iván napi szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célja volt. A tűzgyújtáshoz különböző hiedelmek fűződtek. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen és elősegíti a jó termést.
Csepel.hu