Hirado.hu
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye tájékoztatása szerint Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek este hat órakor az esztergomi bazilikában vezeti a Jézus szenvedéséről megemlékező szertartást.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a nagypénteki szertartás – amely nem szentmise – három részből áll: az igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozásból. A templomokban általában délután három órakor keresztútjárást is tartanak.
Ezen a napon a templomokban a szenvedéstörténetet, a passiót olvassák vagy éneklik, dramatikusan idézve fel Krisztus szenvedését. A szentírási olvasmányok utáni könyörgések az egyház tagjaiért és az egész világért szólnak, különösen a szenvedőkért.
Ezt követi a kereszt előtti hódolat: a pap leveszi a leplet a virágvasárnap letakart feszületről, a hívek pedig a kereszthez mennek, hogy kifejezzék tiszteletüket az értük szenvedő Jézus előtt. A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be.
A katolikus egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
Forrás: Hirado.hu
…helyett a feltámadására!
Jó, mondjuk sajnos a katolikusok hajlamosak Krisztust újra ès újra megfeszìteni, de alapvetően ez egy örömünnep, pont a feltámadás jelentősège miatt! Egyik vallás istene sem jött vissza a halálból, csak Krisztus!
Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékeznek a keresztyének (nem csak a katolikusok, hanem az evangélikusok és mi reformátusok is), húsvét vasárnap van a feltámadás ünnepe.
Javaslom Neked a mai napra: http://www.reformatus.hu/istentkeresem/
A Duna tv-én Mel Gibsonnal leadják a Passió c. filmet!
Nagyszerű alkotás, bár bemutatásakor vitákat váltott ki, és meg is osztotta a közönséget.
.
Valaki meg is jegyezte, hogy kissé túl realisztikusan ábrázolja a Megváltó halálát, de annyira szép történet, hogy akár írhatnának róla egy könyvet is!
A kereszt imádásánál, mit nevezünk keresztnek és mit feszületnek?
felix!
Ne feszegesd a dógot!
Nem akarom elviccelni, mert kapok a pofámra:
Nyugodjunk bele, nem szakember írta a cikket!
Grün Izidor!
Nem viccnek szántam.
Olvastam a szertartást és a kitakarás sorrendjénél külön említik a keresztet és a feszületet.
Ezt nem tudom összeegyeztetni az eddigi ismereteimmel.
Ezért a kérdés.
felix!
“Régi hagyomány a kereszt lila vagy fekete lepellel való letakarása. Ennek oka, hogy a keresztek és a szobrok nem az önmagát feláldozó, szenvedő Jézust ábrázolták, hanem a dicsőséges, királyi Krisztust.”
–
“A kereszt a győzelem jele. A kereszténység korai időszakában, mintegy a középkor feléig, a keresztet corpus, azaz Krisztus teste nélkül ábrázolták. Gyönyörű kereszteket készítettek, nemes anyagból, drágakövekkel ékesítve, hiszen a kereszt a győzelmet jelképezte. Ugyanezen okból takarjuk le mi is Krisztus testét keresztjeinken”
.
“A nagypénteki szertartás keretében hull le majd a lepel a keresztről, amikor a szertartást végző pap ünnepélyesen felmutatja és leleplezi azt. A rövid ceremónia évről évre úgy történik, hogy háromszor egymás után és egyre emeltebb hangon ezt énekli: „Íme, Jézus keresztjének drága áldott fája: ezen függ az egész világ váltságdíja, és üdvünket őáltala nyertük”. Erre a figyelmet fölkeltő és fontos felhívásra a jelenlevők (ugyancsak háromszor) így válaszolnak: „Jöjjetek, hívek, hódoljunk, és buzgó szívből imádjuk”!, s közben a hódolat jeléül a leleplezett szent kereszt előtt mindannyiszor és mindannyian térdet hajtunk.”
.
Ennyit derítettem ki!
Tehát Vagy a keresztet vagy a a keresztet a korpusszal (feszületet) takarják le!
Szabadon választott gyakorlat!
Grün Izidor!
Ezt a részt nem értem.
A pap az oltár előtt állva átveszi a keresztet és 3 részletben leveszi a leplet (a felső részről, a feszület jobb karjáról, majd az egész keresztről). Minden egyes alkalommal fölemeli a keresztet, és énekelve felszólít az imádásra: „Íme, a kereszt fája, melyen a világ üdvössége függött!” A közösség folytatja az énekét: „Jöjjetek, imádjuk!”
Csak van itt egy keresztény aki képes megmagyarázni.
Lehet kereszténydemokrata is.
Keresztény nem imádhat bálványt, sem faragott képet, márpedig a kereszt is annak számít így, hogy tisztelik és leborulnak előtte, sajnos a katolikusok a tízparancsolat legelejét már megszegik ezáltal. “Ne csinálj magadnak faragott képet” Az összes szobor, és kép, oltár és ostya sajnos ugyanúgy imádat tárgya lett, ami az Ige szerint súlyos bűn.
“Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok”
Rodrígó, te erősen képzetlen vagy hittanilag, amivel még önmagában nem is lenne gond, ha ezen téveszméidet nem állítanád be igaznak és hitelesnek. A kereszt valóban a győzelem jele, az más kérdés, hogy a protestánsok corpus (test) nélkül ábrázolják, hiszen Krisztus teste felment a mennybe.
T.felix! A kereszt egy tárgy. Egy olyan tárgy amelyet a miden napi életben használunk. A romai birodalomban ez a tárgy/kereszt/ az ítélet végrehajtásának is az eszköze volt. JÉZUST is ily módon végezték ki. A módszert nevezték megfeszítésnek vagy keresztre feszítésnek. A FESZÜLET az a kereszt amelyen még ott van a test.
T. Jóságos.
Ezt én is így tudtam eddig, de a ceremónia leírásában keveredik a két fogalom.
“Átveszi a keresztet………kitakarja a feszületet, miközben végig egy azon “dologról” van szó.
Itt mintha a korpuszt neveznék feszületnek.
egyazon
A bőséges hozzászólások után megemlíthetjük a pészah ünnepét. Mi a különbség a macesz és a hámec között?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop.
Hámec a kovászos anyagok eladási szerződése.
Látod vén pöcs ?
Én tudom a választ, de te adós maradtál vele.
Játszod az eszed feleslegesen.
Doki. Cáfolj. Az Igèt hidd el jobban ismerem nálad. De ne a katolikus dogmákkal gyere, hanem az Ìrással.
ja ès nem hittanilag, hanem teológiailag. Úgy látszik leragadtál a kisiskolás szinten.
nagyapó. kurucinfó, tudod.. ott barátok közt leszel..egymás hátát verdeshetitek a mókásabnál viccesebb kommentekben.
Ajvé, 1/2eszű1/2x, a kis hülye bunkó! Azt hitte gyorsan megtalálta a választ az interneten. Sajnos nem talált. A hámec maga az étel, nem pedig a papír, a szerződés. Az az étel a hámec , ami kovásszal készült. Vannak egyéb előírások is, de… írtam már, hogy nem oktatom.
Jó röfögést!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop.
Ok szemétláda!
Most jöhet a te válaszod.
Primitív dolog valakit a saját vallásától eltanácsolni! Aki katolikus, annak joga van a katolikus dogmák szerint élni s ítélkezni! Én járok katolikus és református templomba is családi okok miatt, s eszembe sincs a kettőt sem összehasonlítani, sem minősítgetni! Orsós Rodrigó lehet hogy ismeri az Írást, de bizonyítványt állított ki a saját korlátoltságáról és intoleranciájáról!
A római Szent Péter bazilikában Krisztus kereszthalálának emlékére bemutatott nagypénteki szertartáson a kenyai egyetemen lemészárolt 147 keresztény áldozatról emlékeztek meg.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop.
T. felix! A test latinul corpus. Innen a feszület latin megnevezése.
T jóságos.
A kereszt az maga a kereszt.
A feszület kereszt + Jézus teste.
A katolikus lexikon szerint:
feszületet az oltárhoz viszik, 2 ministráns égő gyertyával kíséri. A pap az oltár előtt állva átveszi a keresztet és 3 részletben leveszi a leplet (a felső részről, a feszület jobb karjáról, majd az egész keresztről). Minden egyes alkalommal fölemeli a keresztet, és énekelve felszólít az imádásra: „Íme, a kereszt fája, melyen a világ üdvössége függött!” A közösség folytatja az énekét: „Jöjjetek, imádjuk!”
Tehát a feszületet viszik az oltárhoz, de a pap a keresztet veszi át. Ez csak egy rossz megfogalmazás vagy valami tartalmi momentum?
Bocsi, de addig szoktam kérdezni amíg nem értem meg.
Joga van a dogmák szerint èlni, de attól mèg el lehet neki mondani, hogy nem pont az áll az Ìrásban, vagy èppen benne sincs, vagy èpp az ellenkezője van benne. Ez mièrt baj? A Nagykönyvből kiderűl minden.
T. jóságos.
Sajnos szokásom addig kérdezni amíg nem értem meg a dolgot.
A kereszt az ön magánban a kereszt.
A feszület a kereszt a megfeszített Jézussal.
Eddig rendben.
A szertartás általam megtalált leírásában az áll, hogy
feszületet az oltárhoz viszik, 2 ministráns égő gyertyával kíséri. A pap az oltár előtt állva átveszi a keresztet és 3 részletben leveszi a leplet (a felső részről, a feszület jobb karjáról, majd az egész keresztről). Minden egyes alkalommal fölemeli a keresztet, és énekelve felszólít az imádásra: „Íme, a kereszt fája, melyen a világ üdvössége függött!” A közösség folytatja az énekét: „Jöjjetek, imádjuk!”
A feszületet viszik az oltárhoz, de a pap a keresztet veszi át……
Bocs ez véletlen volt.
Rodrígó! Én nehezen jöhetnék a katolikus dogmákkal, mert kálvinista vagyok. 😉
Tarjányi Lászlónak meg abban igazi van, hogy mindenkinek joga van a saját hitét, a hozzá legközelebb álló tanokat (akár katolikus, akár unitárius, akár lutheránus, akár református) szabadon gyakorolni. Emlékeztetnélek a tordai országgyűlésen kimondott vallásszabadságra. Nézz utána.
Figyelj csak kicsi rigó!
A leghíresebb tordai, 1568-as országgyűlést január 6. és 13. között tartották. Ezen hirdették ki – Európában elsőként – a vallásszabadságot, amely biztosította a bevett vallások, a katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallások szabad gyakorlását és terjesztését. Ezzel a törvénnyel alakult ki Erdély alkotmányában a három törvényes nemzet mellett a négy törvényesen bevett vallásnak nemcsak egyházjogi, hanem politikai és közjogi rendszere is. Ettől az időponttól kezdve Erdély alkotmánya a három törvényes nemzet és a négy bevett vallás egyenjogúságának elvein épült fel és fejlődött tovább.
Talán annyi kiegészítés elkel a tordai országgyűlésről, hogy kimaradt a hatalmas tömeggel rendelkező keresztény ortodox vallás, valamint megtiltották katolikus püspökség létrehozását és kitiltották a jezsuitákat.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop.
Bocsáss meg nagyapó, de az 1568-as tordai országgyűlés János Zsigmond idején történt, a jezsuitákat pedig Báthory Zsigmond tiltotta ki Erdélyből a medgyesi országgyűlésen.
Nagyapó, nem szívesen mennék bele nagyhéten, főleg a Feltámadás ünnepe előtt egy nappal a katolikus-protestáns ellentétekbe, mert mindig azt mondom, hogy a Krisztus-hívőknek az egységre kéne törekedniük, de ha már megemlítetted a jezsuiták elüldözését Erdélyből (amivel természetesen nem értek egyet), akkor emlegessük fel már azt is, hogy Magyarországon miként üldözték a protestánsokat. Kutassy János esztergomi érsek megtiltotta a protestáns lelkészeknek a keresztelést, valamint a temetést, majd az evangélikus lelkészeket elűzték Sopronból. Erdélyben Basta tábornok, Kassán pedig Barbino gróf üldözte a protestánsokat, felvidéken még a templomaikat is elvették. Ezek a körülmények idézték elő a Bocskai-felkelést, amely végül biztosította a protestáns keresztények szabad vallásgyakorlását a királyi Magyarország területén. A Pázmány által rekatolizált főurak bezáratták a protestáns templomokat. Ennek vetett véget a Bethlen általa megkötött 1621-es nikolsburgi béke, amely újra biztosította a templomok használatát, majd az I. Rákóczi György nevéhez fűződő 1645-ös befejező linzi béke pedig a templomtornyok, harangok és temetők szabad használatát is szavatolta. És említésre szorulnak azok is, akiket I. Lipót ítélt gályarabságra. Az az I. Lipót, aki a győztes pozíciója ellenére megkötötte a törökökkel a szégyenteljes vasvári békét, lemondva ezzel az ország felszabadításáról… Rákóczi fejedelem katolikus volt, de engedélyezte a protestánsoknak a szabad vallásgyakorlást, de III. Károly és Mária Terézia uralkodása alatt újra hátrányos megkülönböztetésben részesültek…
Azt se felejtsük el, hogy ki volt az a református lelkipásztor, aki a Bibliát elsőként fordította le magyarra és ma közterület van róla elnevezve Csepelen.
Felvidéken
Nagyapó, nem szívesen mennék bele nagyhéten, főleg a Feltámadás ünnepe előtt egy nappal a katolikus-protestáns ellentétekbe, mert mindig azt mondom, hogy a Krisztus-hívőknek az egységre kéne törekedniük, de ha már megemlítetted a jezsuiták elüldözését Erdélyből (amivel természetesen nem értek egyet), akkor emlegessük fel már azt is, hogy Magyarországon miként üldözték a protestánsokat. Kutassy János esztergomi érsek megtiltotta a protestáns lelkészeknek a keresztelést, valamint a temetést, majd az evangélikus lelkészeket elűzték Sopronból. Erdélyben Basta tábornok, Kassán pedig Barbino gróf üldözte a protestánsokat, Felvidéken még a templomaikat is elvették. Ezek a körülmények idézték elő a Bocskai-felkelést, amely végül biztosította a protestáns keresztények szabad vallásgyakorlását a királyi Magyarország területén. A Pázmány által rekatolizált főurak bezáratták a protestáns templomokat. Ennek vetett véget a Bethlen által megkötött 1621-es nikolsburgi béke, amely újra biztosította a templomok használatát, majd az I. Rákóczi György nevéhez fűződő 1645-ös linzi béke pedig a templomtornyok, harangok és temetők szabad használatát is szavatolta. És említésre szorulnak azok is, akiket I. Lipót ítélt gályarabságra. Az az I. Lipót, aki a győztes pozíció ellenére megkötötte a törökökkel a szégyenteljes vasvári békét, lemondva ezzel az ország felszabadításáról… Rákóczi fejedelem katolikus volt, de engedélyezte a protestánsoknak a szabad vallásgyakorlást, viszont III. Károly és Mária Terézia uralkodása alatt újra hátrányos megkülönböztetésben részesültek…
Azt se felejtsük el, hogy ki volt az a református lelkipásztor, aki a Bibliát elsőként fordította le magyarra és ma közterület van róla elnevezve Csepelen.
Igaz, de Báthory nem alkotott törvényt. Tordán viszont:
“Az 1 cím 5-11 artikulusai alatt következnek a katolikusokra vonatkozó korlátozó
intézkedések.
Mind a négy felekezet tarthat papot, és működtethet szerzetesrendet (a jezsuitákon
kívül), a katolikusok viszont csak ott, ahol 1649-ben többségben voltak; ahol kisebb-
ségbe szorultak, ott a katolikus főurak csak saját szolgálatukra, birtokaikon tarthattak
papot. (5. articulus)
42
A városokba pedig katolikus papok csak bizonyos napokon és
csak meghatározott cselekmények elvégzésére mehettek be, a betegek látogatása,
gyóntatása, keresztelése céljából vagy halottak kikísérésére, de más egyházi szertar-
tást nem végezhettek, és utána rögtön el kellett hagyniuk a várost. (11. articulus)”
A katolikusok nem létesíthettek püspökséget, csak vikárius vezethette a megyét, neki viszont nem volt papszentelési joga, ezáltal csökkent a katolikus papok létszáma.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop.
Na és a Habsburg idők protestáns üldözései?
Doki! Sok mindent ír, de szerintem protestáns szempontból. Nem értem hogy kerül ide Basta, milyen templomai voltak a protestáns felekezeteknek (azokat a katolikusoktól vették el)? Nem esik szó a kassai vértanúkról…..
A magyar történelem feldolgozása nagyon egyoldalú. Csak példaként, mindenki tiszteli a Szent Koronát, mégis legnagyobb hőseink azok, akik felkeltek ellene. Nehéz elfogadni azt, hogy a magyarság legnagyobb árulója volt Thököly, mégis sugárút van róla elnevezve. Vagy miért nem hősök Zách Felicián, vagy Csák Máté? Ők is az “idegen, megszálló” király ellen harcoltak.
ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPET!
Kedves nagyapó! Eszem ágában sincs az általam egyébként tisztelt katolikus testvéreim ellen beszélni, de nem véletlen indult el a reformáció. Luther szándéka nem az volt, hogy szétszakadjon az Egyház, hanem az ellen emelte fel a szavát, ami nincs benne a Bibliában. Pl a búcsúcédulák vásárlása… A Vatikán önfejűsége miatt szakadt szét az Egyház a 16. században. Különben már Luther előtt is igény mutatkozott a reformokra, amire az volt a pápai hatalom válasza, hogy Husz Jánost megégették. Magyarországon sem ok nélkül kezdett terjedni a reformáció. A mohácsi vészben rengeteg főpap halt meg, a törökök közeledésére pedig kiürültek a plébániák, így az emberek vallási vezetők nélkül maradtak. Ilyen körülmények között (főleg az állandó félelem hol az osztrák zsoldosok, hol pedig a török janicsárok fosztogatásaitól) az emberek nyitottak voltak a reformátorok prédikációira, akik népszerűségüket annak köszönhették, hogy magyarul prédikáltak. És az sem elhanyagolható tény, hogy a katolicizmust képviselő Habsburg-kormányzat az ország felszabadítása és újraegyesítése helyett inkább az abszolutizmust erősítette, aminek hatására a kiábrándult magyarság bizalommal fordult az Erdélyi Fejedelemség felé, ahol a kálvinizmus államvallássá vált. A Bécsből Erdélybe küldött Basta generális olyan erőszakot alkalmazott (köztük a protestáns felekezetek ellen), hogy rengeteg magyar menekült Moldvába.
Áldott húsvéti ünnepeket!
Soli Deo gloria! Egyedül Istené a dicsőség!
Doki szerint:
2015. április 04., szombat – 18:11
T. Doki! Húsvétkor nem interneteztem. Az a helyzet, hogy nem hitvitát kívánok folytatni, csak a magyar történelem egyoldalúságára akarok rávilágítani. (Azért megkérdem Szervét Mihályt is Luxemburgi Zsigmond (aki nem volt pápa) égette meg máglyán?)
Igaz, hogy Mohácson több katolikus főpap halt hősi halált, de ismerve a katolikus egyházat, újabb püspök kinevezése nem hosszú idő.
Érdekes az osztrák zsoldos kifejezés. A török ellen a kis Ausztria kevés zsoldost tudott toborozni. A zsoldosok zöme magyar, cseh, vallon, olasz, francia volt. Pl. Mátyás híres fekete seregének is zöme cseh volt (Mátyás, miután megverte Zsiszkát (Giskra), a huszitáknak felajánlotta, vagy belépnek a király hadseregébe, vagy felkoncolják őket. Az egyértelmű választás után született meg a fekete sereg).
Basta nem a protestánsok ellen harcolt. Nem is volt Erdélyben protestáns sereg (a székelyek katolikusok). Egy idézet a vad hajdúktól, akik Basta seregében harcoltak: „Amikor az erdélyi magyarok úgy könyörögtek kegyelemért, hogy ha másért nem, hát azonos vérükért, nyelvükért és vallásukért irgalmazzanak, akkor ezek a kegyetlen hadfiak ekképpen vágtak vissza: “…ti hajas törökök vagytok, s törökkel béreltek. Ebek vagytok ti, nem szánunk – Isten minket így segéljen – levágni, úgy mint a törököt; az Istentől pedig mi semmit sem félünk – Deus ignoscat – mert a Tiszántúlon hagytuk.”
Különben csodálnám, hogy a Basta mellett harcoló Vitéz Mihály vajda Moldvájába menekültek volna a protestánsok, sőt mikor tértek volna vissza a katolikus hitre (csángok)?
A „basta szekere” megjelölést egy protestáns vándorszerzetes kezdte, Basta halála után 20 évvel, terjeszteni. Különben a költő Zrínyi Miklós is sokat tanulmányozta Basta katonai írásait, tanult belőle.
Tisztelettel ezt a témát befejezem.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop.