Csepel.info

Mekk Mesterek Mekkája

2005-ben kezdődött meg tucatnyi csepeli út, így a Kossuth Lajos – Erdősor utca sarkának felújítása is. A munkavégzés minősége hamarosan mekk-mesteri magasságokat (vagy mélységeket?) ért el: a csatornafedőknél sehogysem sikerült az aszfaltozás. Szó szót követett a szokásos önkormányzati közmeghallgatáson, a csepeli lakók dühösen panaszkodtak, a Fidesz “kontártúrát” szervezett a médiának, aztán – ahogy az lenni szokott – az önkormányzat illetékesei megígérték: “kivizsgálják az ügyet”, és az úthibákat kijavíttatják. Ezzel el is lett felejtve a történet. Pedig nem kellett volna: aki ma megnézi a Kossuth Lajos – Erdősor utca sarkát, vagy sírvafakad, vagy halálra neveti magát. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a mesterek visszatértek, és most csúszásmentes térkövet raktak le.

A betonhumusz

Csepeli Mekk Mestereink egyik legnagyobb újítása a betonhumusz. A forradalmi találmány elkészítése pofonegyszerű: vedd a járdából megmaradt vagy kimaradt gyatra minőségű anyagot, és öntsd a járda melletti faágyásba. Ezt így csinálják a profik:

A betonhumusz garantáltan gátolja a gyomképződést

A gyűrődő aszfalt

A Föld legtöbb kontinensén az útkanyarulatokban ugyanolyan stabil az aszfalt, mint az út bármely más részén. Évekig, sőt, évtizedekig ugyanúgy, ugyanott van, ami – valljuk be – nagyon unalmas. A csepeli Mekk Mesterek ezt a túlságosan is konzervatív módszert a “gyűrődő aszfalt” találmányukkal próbálták egy kicsit feldobni, izgalmasabbá tenni. Be kell vallanunk, hogy a gyűrődő aszfalt nem működik tökéletesen, ugyanis egy évvel elkészülte után nemcsak gyűrődött, de össze is repedezett egy kicsit (lári-fári). Ezt a találmányt távolabbi perspektívából a fenti képen a biciklisfutár előtt, a kanyarulat hajlatában lehet látni, közelebbről így néz ki:

Még nem tökéletes: töredezik is

Nem kell mindennek pontosan illeszkedni

A II. Világháború egyik legnagyobb technikai felismerése volt, hogy a precizitás néha a használhatóság rovására megy. A német géppisztolyok alkatrészei például tökéletesen illeszkedtek egymáshoz, pontosan lehetett velük lőni, de a szélsőséges időjárás miatt ez sokszor egyáltalán nem sikerült. Bezzeg a szovjet dobtárasok: lötyögött bennük minden, képtelenség volt velük pontosan lőni, de erre nem is törekedett senki. Viszont működtek.

Csepeli Mekk Mestereinknek is hasonló gondolatok járhattak a fejükben, amikor a járda különböző elemeinek összeállítását végezték. Az alábbiakban a térkő, a csúszásmentes térkő, a csatornafedők és az útpadka illesztési megoldásait lehet megcsodálni (azt senki ne kérdezze, hogy a ferde térkő-nyúlvány mire való):

 

Paradigmaváltás

Tömítés

Reform

Vásárhelyi elpirulna

A gyalogos átkelőhely kicsiny szigetén szögletes, egy pontba tartó, piros, fekete, szürke, fehér ábrák sokasága nyűgözi le a művészetre érzékeny járókelőt. A különböző anyagok, térkövek, formák illesztéseit a mesterek itt is a már megszokott, hanyag eleganciával oldották meg. Vásárhelyi Győző – vagy ahogy többen ismerik, Victor Vasarely is megirigyelhetné:

Ez már művészet

Visszatértek

Minden nap ünnepnap – mondhatnánk, amikor utasszállító repülőgépekkel non-stop repülőnapot tartanak légicsatornává vált kerületünkben. Hasonló ünnepi érzés fogott el akkor is, amikor megláttam: a Mekk Mesterek nem tágítanak, visszatértek:

Mekk Mester 3.0

This entry was posted on 2007. szeptember 20. csütörtök at 09:25 and is filed under Önkormányzat, Gazdaság. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.