Origo
Üres papírokat kapott az Origo a Miniszterelnöki Hivataltól, amikor a 2006-os zavargások idején tartott kormányülések összefoglalóit kérték ki. Bár jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy a dokumentumot nem lehet teljesen titkosítani, a hivatal úgy érzi, teljesítette, amit a törvény előír, még úgy is, hogy minden szót kitörölt a szövegből. Az illetékes államtitkár a megváltoztathatatlan, sötét múltra és nehezen meghatározható fogalmakra hivatkozik.
Az alábbiakban az Origo cikkét idézzük.
Minden érdemi adatot törölt a Miniszterelnöki Hivatal a 2006 őszi kormányülések összefoglalóiból, amelyeket az [origo] egy januári bírósági ítéletre hivatkozva kért ki.
Az [origo] a 2006. szeptember 1-től november 15-ig terjedő időszak (az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatalának ideje) és a 2008. szeptember 1-től 2009. január 20-ig terjedő időszak (a globális hitelválság és a többször újratervezett költségvetés ideje) alatt megtartott kormányülések összefoglalóit és mellékleteit kérte ki a MeH-től. Azt reméltük, ezekből a dokumentumokból többet tudhatunk meg arról, hogy az adott időszakokban hogyan reagált a kormány, milyen módon értékelte a kialakult helyzetet, milyen javaslatok merültek fel a miniszterek heti rendszerességgel tartott munkamegbeszélésein.
A MeH üres papírokkal, teljesen kitakart, fehér lapokkal tudta le az adatkérést, pedig jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy az általunk kért dokumentumokat nem lehet teljes egészében visszatartani. Kiderült azonban, hogy a MeH egységesen államtitokként kezeli a 2008 előtti kormányüléseken történteket.
A kabinet döntéseit előkészítő, a kormány által követett politikai, gazdasági irányvonalat meghatározó ülésekről szóló dokumentumokat a MeH korábban egységesen titkosnak tekintette arra hivatkozva, hogy azok döntés-előkészítő adatokat tartalmaznak (erről lásd keretes anyagunkat). A kormányülések összefoglalóinak megszerzése azért vált mégis lehetővé, mert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet januárban megnyerte 2008 februárjában indított próbaperét: a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kimondta, hogy a dokumentumok önmagukban nem lehetnek teljesen titkosak. Csak az iratok egyes, államtitoknak vagy döntés-előkészítő adatnak számító részei titkolhatók, a bíróság döntése szerint a dokumentumokat a meg nem ismerhető adatok kitakarásával ki kell adni.
A bírósági döntés után kikértük a két említett időszak kormányüléseiről szóló összefoglalókat, amelyeket a MeH a törvényes határidőn belül el is juttatott hozzánk. Az adatok, információk kitakarásában ugyanakkor váratlanul szorgalmas munkát végeztek: a 2008-as összefoglalók esetén a dokumentumokat sűrű fekete csíkok tarkítják, a 2006-os összefoglalók esetén pedig a dokumentumok összes oldalát fehér lappal letakarva, válogatás nélkül üresen küldték el.
Kétféle titkolózás
A hiányzó adatok visszatartásának alapvetően kétféle oka van – tudtuk meg Tordai Csabától, a MeH jogi és közigazgatási államtitkárától. Az összefoglalók írásáért és kezeléséért felelős Tordai szerint a 2008-as anyagot főleg a benne lévő döntés-előkészítő adatok miatt nyirbálták meg, a 2006-ost pedig azért, mert a bírósági döntés ellenére még mindig államtitoknak számítanak a MeH szerint. 2006-ban ugyanis még minden ilyen anyagot egységesen államtitoknak minősítettek, így azok most is titkosak. 2008 februárja óta viszont nem minősítik (titkosítják) az ülések összefoglalóit, ezért ezekből már csak a döntés-előkészítőnek tartott adatokat vehetik ki.
Az államtitoknak nyilvánított, üresen kiadott 2006-os dokumentumok szigorúan titkos mivoltát a címlapon és minden egyes oldal tetején-alján nagy nyomtatott betűkkel jelzik a készítők. A baj csak az, hogy 2006 júliusában már alkotmánybírósági (AB) határozat is kimondta, amit most az ítélőtábla a gyakorlatban alkalmazott: titkosítani az egész összefoglalót nem, csakis az egyes adatokat lehetett volna, a titoktörvény szigorú előírásainak megfelelően (a feltételekről lásd második keretes anyagunkat!).
A MeH a 2006. őszi zavargásoktól egészen 2008 februárjáig tehát úgy titkosította az anyagokat, hogy közben gyakorlatilag folyamatosan megsértette az alkotmánybírák 32/2006-os határozatában megjelenő elvet. Ezt a módszert csak akkor függesztették fel, amikor 2008-ban a TASZ megindította a próbapert. Tordai Csaba az [origo]-nak megerősítette, hogy attól a hónaptól kezdve nincsenek államtitokká nyilvánítva a dokumentumok.
Tordai Csaba védelmébe vette a MeH által követett gyakorlatot: szerinte azok nem sértik az Ab határozatát, mert nem “egészében titkosított dokumentumok”. Az irat “államtitok” feliratú címlapján fel van tüntetve, hogy “I. rész”: ez jelenti a 10-18 oldalas iratok majd teljes terjedelmét, üres lapjait, amelyek a kormányülésen történtekről szólnának. A dokumentum végéhez azonban 1-2 lapon – egyedüli információként – hozzá van csapva kitakarás nélkül az adott ülésen részt vevők névsora, és ez egyes példányokon római II. szám alatt szerepel, ami érthető második részként. Ezért – Tordai szerint – úgy kell értelmezni az iratot, hogy csak az összefoglaló “első részére” vonatkozik az államtitok minősítés, míg a másodikra nem, tehát a MeH szerint az sem igaz, hogy az egész anyagot egy az egyben titkosították volna.
A MeH nem is hajlandó a korábbi titkosítás megváltoztatására, hiába születtek azok az Ab tiltása után. Tordai indoklása szerint hivatalosan senki nem kérte fel a hivatalt az államtikok felülvizsgálatára. A TASZ perében a bíróság sem tudott állást foglalni az adatok titkosításának jogszerűségéről, mert a bírák – a titkok mivolta miatt – nem ismerhették meg a törölt adatokat. “A bírósági ítélet azt mondta ki, hogy a dokumentumok másolatát a meg nem ismerhető adatok kitakarásával ki kell adni; ez alapján az államtitok államtitok marad, és nem kerül a fénymásolatra” – mondta Tordai. A per végén a TASZ is azt kifogásolta, hogy ma Magyarországon még a bíróság sem tudja felülvizsgálni egy államtitokká minősítés jogosságát.
Titkolózás lelkiismeret szerint
Hasonlóan összetett probléma bújik meg a másik fajta titkosítás, a döntés-előkészítő anyagok kérdése mögött. “A kormány testületként működő szerv, amelynek kifelé egységes álláspontot kell mutatnia” – utalt arra Tordai, hogy a közös álláspont természetesen viták, egyeztetések, kompromisszumok során jön létre. “Ha ezek a belső viták a nyilvánosság elé kerülnének, azzal hatalmas nyomás nehezedne a kormány tagjaira.”
Egyáltalán nem tisztázott azonban, hogy meddig tart a döntés-előkészítő adat fogalma a gyakorlatban: azt maga az adatkezelő határozza meg, szinte ellenőrizhetetlenül. “Az államtitoknál fekete-fehéren eldönthető, hogy mi nem adható ki, ebben az esetben azonban ennyire egyértelmű válaszok nincsenek” – mondta az államtitkár, aki az [origo]-hoz eljuttatott dokumentumokat személyesen cenzúrázta. “Én a legjobb szakmai lelkiismeretem szerint csinálom, de persze nem léphetek fel azzal az igénnyel, hogy az én döntéseim jelentik az egyetlen helyes utat” – fogalmazott.
A 2008-as összefoglalókban például ott merült fel bennünk kétely, ahol az előterjesztések utáni “szóbeli különfélék” – hozzászólások, felhatalmazások stb. – lejegyzésénél rengeteg miniszter hozzászólása elejétől a végéig törölve volt. Nem csak a viták informatív részét, de azt sem hagyták a dokumentumban, hogy ki szólalt fel. Pedig a gazdasági válság idején már abból is következtetést lehetne levonni a kormány munkájára nézve, ha kiderül, hogy a tucatnyi törölt passzusból hány köthető a pénzügyminiszter nevéhez, mennyi rendkívüli közlendője volt a pénzügyminiszternek az ülésen. A MeH által elküldött anyagokból azonban úgy tűnik, hogy egy szövegközi név is döntés-előkészítő anyag.
Tordai szerint ez valóban érzékeny terület, és bíróságon lehetne felülvizsgáltatni. “Nem volt azonban eddig arra bírósági precedens, hogy ilyen esetben a bíró meghatározza, pontosan hol vannak a nyilvánosság határai” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte nem is vállalkozna rá egy bíró sem, hogy megmondja, hány szónak kellene a nyilvánosságra hozott, részben törölt szövegben maradnia. “Én próbáltam elvszerű lenni, és minden olyan helyen, ahol a kormány az előterjesztést az eredetitől eltérő tartalommal fogadta el végül, ott az adatvédelmi törvény alapján azt kitakartam” – mondta az államtitkár. Az ülés végi hozzászólásoknál szintén kivett mindent, ami folyamatban lévő ügyeket érintett, így aztán tényleg semmilyen belső vita vagy nézeteltérés nem maradt a kiadott anyagokban..
Lehetséges jogorvoslatok
A leírt problémák mind azt mutatják, hogy a kormányzati titkolózás jelenleg teljesen ellenőrizhetetlen – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelmi és információszabadság programvezetője. A szakértő szerint ilyen helyzetekben valóban nem lehet rámondani a MeH-re, hogy jogsértő, csupán sejteni lehet, hogy nincs minden rendben. Hüttl a megoldást abban látná, ha a kikért, részben titkos dokumentumokon nem a titoktartó, hanem egy független ember, például egy bíró végezné a kitakarást. “A bíró átnézné a dokumentumot, és a titoktartó elmagyarázná neki, hogy mi miért titok; a bíró pedig vagy elfogadná az érvelést, vagy nem” – vázolta a szerinte ideális helyzetet.
Ennek a megvalósítására ugyanakkor eddig semmilyen lépés nem történt, ezért jelenleg az egyetlen jogorvoslati lehetőség az adatvédelmi biztoshoz benyújtott panasz. A biztos az egyetlen, aki az államtitkokba is belenézhet, és ha panasszal fordulunk hozzá, ellenőrizheti, hogy a kitakart információkat jogszerűen titkolja-e az adatgazda. Az adatvédelmi biztos hivatalában az [origo] megkeresésére azt mondták, hogy egy ilyen vizsgálat mindenképpen hónapokat vesz igénybe.
Forrás: Origo
Ebben a kedves, jogállamban minden olyan titkos, amiből meg lehetne
tudni, hogy a dicső kormányunk, mi mindenben nem a magyar nép
érdekeit képviselte. Az a legegyszerübb TITKOS. De ha ennyire titkos,
akkor a gazdasági válságot is a titkos, saját zsebükből oldják meg, és
ne a csóró néppel akarják megfizettetni. Ti. az nem titkos, hanem
TILOS!! Nem kicsit, nagyon.
Szép és jó, hogy szidjuk a kormányt. De ennek mi köze a “Csepeli hírblog”-hoz?
Egyébként felháborító arcátlanságnak tartom, amit a kormány (illetve a fizetett jogászai) mûvel ebben az ügyben.
Fel kell őket jelenteni hivatali hatalommal vló visszaélésért! 🙂 ENNYI!
miska72:
Te szoktál azzal dicsekedni, hogy mennyire otthon vagy a jog rejtelmeiben, ezért mielőtt sületlenségeket írsz, jobban tennéd ha elolvasnád a minősített iratok kezelésére és az azokkal kapcsolatos vonatkozó jogi szabályozásokat, valamint tisztába tennéd fejedben az államtitok fogalmát.
Lexon!
A csepeli problémák és a fennt említett hír között az a közös, hogy mind két esetben ugyanazzokkal a hazug ferdítésekkel és ködösítésekkel találkozunk. Miért van az, hogy a ennek a kétt pártnak (MSzP – SzDSz) minden féle törvényteleséget meg lehett csinálni és semmiféle retorzió nincs. Lexon ez miért nem tünik fel neked?
Na, szóval Obamának igaza van! Az államtitkot nyilvánosságra hozó bűncselekményt követ el. A bemutatott iratokon jól látszik a “Szigorúan titkos!” minősítés, így tehát államtitkokat tartalmaz. A titkosítás alól feloldást csak a titokgazda adhat.
Miska72-nek üzenem, hogy az lett volna a hivatali hatalommal való visszaélés, ha nyivánosságra hozzák az államtitkokat anélkül, hogy feloldotta volna a titokgazda az államtitokká minősítést. Ha nyilvánosságra kerül, akkor az lett volna a baj?
Mint a nyuszinál: ha van rajtad sapka, az a baj, ha nincs rajtad, az a baj!
obama! bögöly!
Elöször talán olvassátok el a cikket és utána nyilatkozzatok! Talán ha esetleg véletlenül elolvassátok akkor észre veszítek, hogy van egy bírósági végzés. DE EZ TERMÉSZETESSE NEM ZAVAR BENETEKETT igaz?
Egyébként ha már ítt tartunk mi az ördöggért kellett titkosítani azokkal az eseményekkel kapcsolatos iratokat? Egyfolytában arról kiabáltak, hogy a Fidesz állt az egész mögött! Tehát, hogy is van ez a titkosítás? lehet, hogy a kormány követett el törvénytelen dolgokat? Talán ha ezt megmagyaráznátok megköszöném? De kérlek ne Szilveszter stilusában válaszóljatok mert az undorító lenne!!!!!!!!!!!!!
Szebb jővőt!
Papi:
A bírósági végzés ebben az esetben nem “üti” felül a minősítést, arra törvény van, hogy ki és milyen körülmények közt minősítheti át az anyagot, illetve a bírósági határozat nem “törvény”. A bíró valószínüleg nem volt tisztában azzal, hogy milyen anyagok nyilvánossá tételét kérték. Egyébként ezeket az anyagokat az egyszerű bíró sem nézheti meg, mivel államtitkot képez, s a minősítő nem engedélyezi.
Papi! Nem akarlak elkeseríteni, de a TÖRVÉNY szerint államtitok az, amit annak minősítenek. Az államtitokká minősítés teljesen kormány- és pártfüggetlen.
obama az egész nem lehet államtitok, ha a BÍRÓSÁG ÍTÉLETET HOZOTT AZOK KÖZZÉTÉTELÉRE. 🙂
Vagy a BÍRÓSÁG IS ALKALMATLAN?:)
obama nézd meg a videót ott lobogtatják a Bírósági ÍTÉLETET.
A Bíró szerintem ebben jobban otthon van mint te.
miska72:
Már az előbb leírtam, a bíróság nem oldhat fel államtitok alóli minősítést, azt csak a titokgazda teheti. A bíró még csak betekintést sem kaphat az államtitkot képező iratba. Csak abban az esetben tekinthet az iratba, ha a titokgazda ezt lehetővé teszi!!!! Ez a törvény. Ez nem csak nálunk van így, hanem pl. az USA-ban is, ahol a Kennedy gyilkosság Warenn jelentését 90 évre titkosították 1964-ben, azóta több 100 bíró különböző ügyekben kérte a betekintési lehetőséget, de soha nem oldották fel a minősítését, ezért nem járta sikerrel.
Nem tudom, hogy tudod-e, hogy minden nagyobb búzatermelő ország várható termelési adatai is államtitkot képeznek? De háborus helyzetben pl. a meteorológiai előrejelzések is szintén államtitkot képeznek.
obama! bögöly!
Még mindig nem olvastátok el mi van leírva! A bíróság nem az álamtitkok hanem a nem államtitoknak minősülő íratokról beszélt. Egyébként szeríntetek a bíróságok sem ismerik a törvényt. Azért ez nem volt semmi töletek. Direk kértelek beneteket, hogy ne sülyedjetek le Szilveszter szintjére.
Azért a kérdésemre Ti ugyanúgy nem válaszoltok.
Obama akkor a BÍRÓSÁG IS ALKALMATLAN. ENNYI. 🙂
api!
Elolvastam a cikket többször is és tudom értelmezni és értek is egy kicsit hozzá. Fogadjátok el, hogy a táblabíróság bírája nem jogosult betekinteni, megismerni az államtitkot tartalmazó iratot. Csak általánosságban hozza meg a határozatát, ítéletét, ami ellen az esetben arról szól, hogy nem lehet teljes egészében visszatartani az államtitiknak készült anyagot, kitakarás után a feloldásra kerülő részeket (amiről a titokgazda dönthet, ez a minősítésre jogosult személy és nem a bíró!!!) nyilvánosságra hozhatja. Ebben naz esetben a jegyzőkönyvek előlapjainak jelentős részei, amin a minősítésre vonatkozó adatok stb találhatóak, majd a következő lapokon meghagyta az oldalszámozt és a minősítést (így szabályos), majd úgy gondolta a minősítő, hogy feloldja az ülésen résztvevők névsorának a titkosítását, ezért kaphatták meg a jelzett módon a jegyzőkönyveket. Egyébként ha valamelyikőtök bejut a Történeti Hivatal levéltárba, ahol az elmúlt rendszer ügynökeinek, valamint különböző államtitoknak minősülő anyagait őrzik, szintén lehet találkozni hasonlóan kitakart “üres” lapokkal, éppen az előzőekben leírtak miatt!!!!
Figyelmetekbe ajánlom a szolgálati titok, államtitok című fejezeteket a jogi szabályozásokban, NEM TITKOS!! ezekből egyértelműen megérthető, hogy miként kell kezelni ezeket az adatokat, ki és mikor oldhatja fel azokat, miként lehet nyílvánosságra hozni ilyen adatokat.
A vita helyett érdemel lenne elolvasni!!
Bocs! lemaradt a P betű, helyesen a címzett Papi!
obama!
Salynálom ha félre értelmezed a dolgokat. A bíróság nem azt mondta, hogy ami államtitok azt mutasák be hanem amit nem titkosítottak. Érted már?
De még mindig nem válaszoltál a kérdésemre: Mire volt jó ez a titkosítás? Megmondom: mert a kormány követett el torvénysértést és, hogy ez ne derűlhessen ki titkosított mint ahogy minden olyan esetet ami alkotmány és törvénysértő volt. Egyébként Gyurcsány (mint miniszterelnők) simán feloldathatná a titkosítást csak akkor kiderűlne az alkotmány és törvénysértés. Ez egyébként is nagyon jellemző Gyurcsányra és bandájára.
Még valami, hálás lennék ha ezt a kioktató nagyképű stílust abba hagynád te is és a többi MSzP-és, hídd el más is ért egykicsit hozzá!
Papi!
Gyurcsány nem oldhatná fel a titkosítást, mert nem ő a titikgazda, (nem ő készítette az anyagot!)
Azt ami nem államtitok, azt bemutatták, illetve átadták, ezt láthatod a videó felvételen is a többi anyag között, a riporter részletesen csak az üres lapokat, a kitakart részeket mtogatta, mellette lehetett látni a többi iratot is, nézd meg újra a felvételt!
A titkosított és nem olvasható anyag valószínüleg olyan információkat, adatokat tartalmazhatott, melyek ebbe a titkosítási kategóriába tartozik. Például olyan adatokat, információkat, hogy a zavargások alatt melyik besúgó mit jelentett stb.
Oobama ezek szerint a BÍRÓNAK tudna kellett volna szerintem arról, hogy ő ebben a kérdésben nem dönthet, és el kellet volna ÚTASÍTANI a bírósági tárgyalást, tárgyalás nélkül. Vagy rosszul látom?
Ugye az ÁLLAM én vagyok, meg te, meg a többiek. Az állami vezetők meg vannak bízva az állam irányításával. Azaz ők irányítanak minket. Tehát kezükben a HATALOM. De ha én vagyok az állam? Akkor én ha elkövetek valamit, miért nem TITKOSÍTHATOM 50 évre? Mert ugae az állam én vagyok! Ők meg engem irányítanak, mert meg vannak bízva az állam vezetésével.
Tudom vicces a kérdés. De hogy is van ez?
Bravo!!!!!!!!!! obama! Bravo!!!!!!!!!!!!!
Remek tenítványa vagy Szilveszternek! Téged még az sem zavart megint, hogy azok a papirok amiket a videón mutattak csak az első oldal volt ami nem üres mert közéleti személyek (kormány politikusok) neve részvétele szerepelt rajta vagyis 2006-óta minden titkosítva van. VAJON MIÉRT? Ez az egyik. A másik: bocs de rosszul olvastad amit írtam és rosszul is tudod a titkosítás megszüntetését. A mindenkori miniszterelnők utasíthatja az illetékes minisztert a titkosítás feloldására akinek ezt kötelesége megtenni ha ilyen utasítást kap. Tehát nem a miniszterelnők hanem az illetékes miniszter titkosít és a miniszterelnők utasítására köteles feloldani!
A bíróság nem azt a bírósági ítéletett hozta, hogy mutassanak be államtitkoknak minősülő dokumentumokat, hanem azt a döntést hozta, hogy ami nem minősül államtitoknak azt mutassák be. Vagyis ezekszerint minden ami 2006-óta történt államtitok. Na ne ezt ugye Te sem gondolod komolyan, legalább is remélem.
Szebb jővőt!
Papi!
Diletánsokkal nem vitatkozom! Illene mélyebben utánanézni dolgoknak, főleg ha vitatkozol, ne csak szajkózz!! Azt csak elhiheted, hogy kicsit jobban képben vagyok mint Te!! Erről ennyit. Egyébként nem azonosulok Szilveszterrel, de a Te Szebb jövőddel sem!!!!
obama!
Kár ilyen nagyképűnek lenned! Nem te és a fajtád találta fel a csővőn a lukat!
Ugylátszik te és a hozzád hasonlók még az alkotmány bíráknál is okosabbnak hiszitek magatokat, ugyanis a D-209-nél ők mondták nem én találtam ki. Nem baj majd leszáltok ti még a magas lóról!
Ja igen ha Te nem értesz egyet a szebb jővővvel akkor maradj csak a posványban!
Még valamit, én meg nagyképpűekkel nem vitatkozom!
Papi!
Tudod amit leírtam az nem politika függő, nem nagyképűség, ez szakma. Kevered a szezont a fazonnal! Azért mert Te és a hozzád hasonlóak azt hiszik,hogy valami csak akkor lehet igaz, ha egyet értetek vele, attól az nem úgy még nem lesz igaz!!
A köszöntés mögött lévőket nem fogadom el, nem a szebb jövőt!!!
Pedig Szilveszter a szebb jövő!!!!
(bocsesz, de ezt nem hagyhattam ki! 😀 )
Kedves obama
Nagyon jól jogászkodsz: biztos valami pénzes bűnözőket szoktál védeni.
Miért gondolhatom ezt?
Mert ha egy kicsit tisztességesen néznéd a kérdést, rá kellene jönnöd: ez a módszer egyértelműen a jogrenddel való visszaélés!
Ugyanezen az alapon úszta meg GY például a medencéjével kapcsolatos ÁFA csalást, és ugyanilyen mesterkélkt kifogásokkal lehet bűnözőket megóvni a büntetéstől.
Próbálj meg egy pillanatra józan paraszti ésszel gondolkodni: hogyan lehetne egy kormányülés minden mondata VALÓBAN olyan kaliberű, hogy annak nyilvánosságra jövetele TITKOS kell hogy legyen!
Ugyanigy titkosították mostanában a csepeli szabadkikötő úti fasor KERTÉSZETI IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI jelentését!
Hányingert keltő, amit a GYF éra a JOG-gal művel.
Ha olyan nagy jogász volnál, arról is tanulnod kellett volna, hogy NEM CSAK a JOG BETŰJE, hanem a törvényalkotó CÉLJA is lényeges, és a bíróság ítélete éppen a CÉL alapján mondta ki a nyilvánosság jogát.
Üdv menyus
Menyhért Péter!
Nem a pénz határozza meg, hogy kit kell védeni! Mindenkinek joga van a törvényes védelemhez, ez vonatkozik a titkosított anyagokban szereplő személyekre is, akik a törvényes rend fenntartásáért kockáztatják testi épségüket. Nem csak a jelenlegi, hanem a korábbi kormányok is titkosítottak különböző emlékeztetőket, jelentéseket, jegyzőkönyveket stb. csak azokról nem beszél jelenleg senki, nem követelik a közzé tételüket.
Abban biztos vagyok, hogy a Szabadkikötő úti fasor szakértői véleménye nem államtitok! Egyébként ha ráérek előkeresek egy-két témát amit az Orbán kormány ideje alatt minősítettek államtitokká, biztos meglepődtök majd.
Tisztelt szilveszter!
A te hozzászólásaidat is államtitoká kellene nyilvánítani akkor nem jelenne meg itt a neten. 🙂
Szerintem Szilveszter a múlt, méghozzá a könnyen felejthető múlt. De, hogy mégse legyen felejthető, itt marad nekünk a bátor nyuszihuszár Szilveszter. Ez így van jól.
obama!
Ha szakma akkor áruld már el az alkotmány jogászok semm értenek a szakmához? Ugyanis ők mondták azt amit a titok feloldásáról írtam. Ha te jogász vagy ennyit még neked is illene tudnod és ha nem tetszik a szebb jővő akkor mennj el te is Észak Koreába. Az a tetű ugyis azt mondta: el lehet menni. Egyébként meg ismétlem nem az államtitkokról volt szó. De tudod 2006 öszi események államtitokká minősítése mögött azért valami olyasmi húzodik ami egyértelműen ezt a kormányt minősíti.
Papi!
Amire Te hívatkoztál arról nem az alkotmányjogászok döntöttek, hanem a Táblabíróság (a kettő nem ugyan az). Az alkotmánybíróság korábbi határozata (ajánlása) úgy szólt, hogy felül kell vizsgálni, indokolt-e minden titkosítás, ha nem azokat fel kell oldani (a felülvizsgálatot és a feloldást is csak a titokgazda teheti, más nem)
Igazad van a 2006-os őszi események államtitokká minősítése mögött ténylegesen van valami, azért maradt titok legalább 20 évre. Ez a valami lehet NBH-s, vagy rendőrségi operatív (titkos) jelentés, a tett intézkedések stb.
Egyébként köszönöm az utazási programot, de majd én döntöm el mikor és hova utazom, egyébként jól érzem magam itthon, mert én itthon otthon vagyok!!!
obama!
Azt hiszem két dologról beszélünk. Én kifejezetten az álamtitkok feloldásának folyamatáról beszéltem és nem azt mondtam, hogy az alkotmány bírák döntenek arról mi minősül államtitoknak.
Az utazással kapcsolatban bocs hülyeség volt!
Az origó meg kifejezetten a 2006-os eseményekkel kapcsolatban kért információt.
Volt olyan kormányunk amikor nem készültek az üléseikről jegyzőkönyvek, így nem is kellett titkosítani azokat?Lehet hogy nem jól emlékszem, segítsetek!
Mert most készülnek? Nem láttam róluk egyetlen sort sem.
A fentiek alapján bizony készültek jegyzőkönyvek, csak nem minden része és nem minden földi halandó számára nyilvánosak, a példa bizonyítja számomra sem.
tilona51:
Jól emlékszel, ez az időszak 1998-2002 között volt, nem készítettek jegyzőkönyveket, csak összefoglalókat, így nagyon nehezen kutatható tényszerűen ez az időszak.
obama!
Mit is írtál?: így nagyon nehezen kutatható tényszerűen ez az időszak. Jól értettem mi a lényeg kutatható áruld már el 2002 – 2010 időszak mennyire lesz kutatható és mikor majd ha elévültek a közben elkövetett bűneik. Hát ezért lett minden államtitok ez van obama Ez a banda ezt csinálta!
Szebb jövöt!
Papi! Valami olyasmire is emlékszem, hogy valaki 70 azaz hetven évre titkosított iratokat. Na azokat nézném meg szívesen! Véleményed szerint akkor minden kormány ülésén mindig elévülő bűntettekről döntöttek?Na ezt azért már nem hiszem el!!!
Ja és tényleg szebb, tisztább jövőt!!!
Kérlek segítsetek még ma valaki megírná ki a budapesti Táblabíróság Elnöke??
Fontos! Köszönöm
Teufel: a fôvárosi ítélôtáblálra gondolsz, ugye?
Dr. Lukács Zsuzsanna – elnök
Dr. Mohácsy Zsuzsanna – elnökhelyettes
Teufel lehet, hogy ezt kresed?
ELNÖK: Dr. Lukács Zsuzsanna.
Fővárosi Ítélőtábla
Cím: 1055 Budapest, Markó utca 16. (Elnökség,Büntető Kollégium, Gazdasági Hiv.)
1027 Budapest, Fekete Sas u. 3. (Polgári és Közigazgatási Kollégium)
Postacím: 1055 Budapest, Markó utca 16.
Telefon: 268-4500 Markó u.-i épület
336-5700 Fekete Sas u.-i épület
Telefax: 268-4802 (Elnöki Titkárság)
268-4857 (Elnökhelyettesi Titkárság)
Saját honlap: http://www.itelotabla.hu
Elnök: dr. Lukács Zsuzsanna
Elnökhelyettes: dr. Mohácsy Zsuzsanna
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje:
H-K: 9:00-11:00; Sz: 9:00-15:00; Cs-P: 9:00-11:00
De ha felhívod a megadott telefonszámot, biztosan segítenek.
Ügyes vagy miska72… 😀