Csepel.info

Index, MTI, Mno.hu

Januárban ugrásszerűen emelkedett a devizahitelesek törlesztőrészlete a hirtelen megemelkedő kamatok miatt , majd februárban a történelmi mélypontra süllyedt forint is drasztikus emelkedést hozott. Ez még azoknak is elviselhetetlen, akik a hitel felvételekor óvatosak voltak, vagyis számoltak a terhek emelkedésével.

A bankok nem segítenek, nem csökkentik a kamatokat. Kevés lehetőség közül lehet választani, igazából annak van mozgástere, akinek pénze is van, ez esetben némileg csökkentheti az elkerülhetetlen veszteségeket. Az állam az állásukat elvesztő devizahiteleseknek segítene közvetve, de még nem tudni, hogyan.

Tömeges hitelbedőlésekre figyelmeztetnek a szakemberek a rendkívül gyenge forint miatt. Az emberek többsége csak egy kisebb mértékű forintgyengüléssel kalkulált a havi törlesztőrészleteknél. Már most sokan kerülnek bajba 300 forintos euró-, illetve 200 forintos svájcifrank-árfolyamnál. Ha tovább gyengül a forint, akkor 320-330 forintos eurónál, az optimistábbak 350-es árfolyamnál várnak tömeges bedőléseket, ilyen mértékű gyengülésnél még az óvatosabbaknak – akik számoltak egy 10-20 százalékos forintgyengüléssel – is fizetési gondjai támadhatnak. A jenhitelesekről nem is beszélve, akiknél a jen-forint árfolyam miatt akár 40-45 százalékkal is emelkedhettek a részletek az egy évvel korábbihoz képest.

A problémát fokozza, hogy a forint gyengülésén kívül még a kamatokat is emelték a bankok. Október-novemberben a devizahitelek addig 5-6 százalékos kamatokat a bankok hirtelen egyoldalú szerződésmódosítással 10-12 százalékra emelték. A drasztikus emelés nemcsak az új hiteleknél, hanem a a meglévőknél is jókora tehernövekedést okozott. Ezt azután sem csökkentették, hogy a svájci jegybank 0,5 százalékra, az Európai Központi Bank pedig 2 százalékra csökkentette a kamatot. A bankok azonban a forrásköltségek drágulására és a magyar bankokkal szembeni bizalmatlanságra hivatkozva nemhogy csökkentették volna, de még tovább emelték a devizahitelek kamatait.

Titok a bajba jutottak száma

A két tényező – vagyis a forint gyengesége és a kamatok nagymértékű emelése – miatt már januárban megnőtt a töresztőrészlet, februárban azonban már jelentősen többet kell fizetni az ügyfeleknek. Nem ritka, hogy tavaly nyár végéhez képest 30-35 százalékkal növekedett a törlesztőrészlet.

Az Index által megkérdezett kereskedelmi bankok nem szívesen válaszolnak arra a kérdésre, hogyan változott az elmúlt időben a problémás hitelek száma, mennyi hitel dőlt be, illetve mekkora a változás az előző évekhez képest. A legtöbb bank egyáltalán nem volt hajlandó válaszolni, csak néhánytól kaptunk olyan általános válaszokat, hogy “nem tapasztaltak tömeges ügyfélpanaszt”, “nem nőtt a problémás hitelek száma”, néhány bank szerint pedig kifejezetten stabil maradt a hitelportfolió minősége. Azt azonban néhány pénzintézet is kénytelen elismerni, hogy ha ez így folytatódik, akkor “elképzelhető”, hogy “gyengül az ügyfelek fizetőképessége”.

A legfontosabb kérdés, hogy ha valakinek fizetési nehézségei támadnak, akkor mit tud tenni annak érdekében, hogy a bank ne árverezze el az ingatlanát nemfizetés miatt. Valamennyi megkérdezett banktól azt a választ kaptuk, hogy az ügyfélnek érdemes minél előbb felvenni velük a kapcsolatot, hogy ki tudják alakítani a megfelelő konstrukciót. Lehetőség azonban nem sok van: forintra válthatók át a devizahitelek, meghosszabbítható a futamidő, kérhetnek csak kamatfizetést meghatározott időre, illetve előtörleszteni is lehet.

Forintra nem érdemes váltani

Nézzük sorra a lehetőségeket. Előtörleszteni akkor érdemes, ha egy jelentősebb összeget tudunk kifizetni egyszerre a banknak, csak így csökkenthető érzékelhető mértékben a tőketartozás és a havi részlet. Ezzel a lehetőséggel azonban nagyon kevesen tudnak élni, kevés embernek van annyi megtakarított pénze, hogy előtörleszteni tudjon.

A másik lehetőség a devizahitelek átváltása forintra. Ez volt a kormányfő egyik javaslata, amikor tavaly ősszel tárgyalt a magyarországi bankok vezetőivel. Akkor meg is egyeztek, hogy az ügyfeleknek fel kell ajánlani, hogy aki szeretné, az pluszköltségek nélkül átválthatja devizahitelét forinthitelre. Ezzel azonban két probléma van. Egyrészt a forint alapú hitelkonstrukciók törlesztőrészletei a jelenlegi devizaárfolyam és kamat viszonyok között is jelentősen magasabbak, mint a deviza alapú hitelek törlesztőrészletei – mondták a K&H Banknál.

Másrészt a jelenlegi árfolyamok mellett az ügyfélnek nem éri meg átváltani a hitelt. Mivel korábban jellemzően erősebb forintárfolyamon vették fel az ügyfelek a hiteleiket, ezért a jelenlegi jelentős gyengülés miatt előfordulhat, hogy a forintban kifejezett tőketartozásuk növekszik – magyarázták a Raiffeisen Banknál. Amennyiben forintra váltják ügyfeleink hiteleiket, úgy most azonnal teljes egészében realizálják az ügyletek folyósítása óta elszenvedett árfolyamveszteséget. Amennyiben nem váltanak devizanemet, úgy még van rá esély, hogy erősödő forint árfolyamok mellett csökkenhet a forintban kifejezett tőketartozásuk. Az Erste Banknál ehhez még hozzátették, hogy az ügyfelek devizahitelt vesznek fel és forintban törlesztenek, így nem mindegy az átváltásnál, hogy például a felvett 50 ezer svájci frankot 160-as vagy 190-es árfolyamon számolják át forintra. Jelenleg könnyen előfordulhat, hogy a tőketartozás az árfolyamhatás miatt forintban jóval nagyobb, mint amikor felvette annak ellenére, hogy már egy ideje törleszti a hitelt. Nem is érkezett ilyen jellegű megkeresés a bankokhoz az elmúlt hónapokban.

A futamidő meghosszabbítását is kérheti az ügyfél a banktól. Ha például 16 évig kell még törlesztenie, de már annyira megnövekedtek a részletek, hogy ezt nem tudja vállalni, akkor ha 20 évre nyújtják a futamidőt, csökken a havi törlesztő is. A bankok ebben az esetben nem számolnak fel díjat, de az MKB Banknál azt is hozzátették, hogy a nem banki költségeket, például a szerződésmódosítás miatt felmerülő közjegyzői díjat ki kell fizetnie az ügyfélnek.

Olyan lehetőségük is van az ügyfeleknek, hogy tőkemoratóriumot kérnek. Ebben az esetben egy meghatározott ideig csak a kamatokat fizetik, a tőkét nem, vagy csak annak egy részét. Így kisebb ugyan a havi részlet, de a jövőre nézve meghosszabbodhat a futamidő vagy később magasabb havi részletet állapítanak meg. Ami még így is lehet, hogy alacsonyabb lesz egy kedvezőbb devizaárfolyamnál, mint jelenleg.

Devizában is lehetne törleszteni, de…

Több olvasó fordult hozzánk azzal a kérdéssel, hogy miért nem lehet devizában törleszteni a bankoknál. Ezt azután írták meg, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy olyan levélről beszélt, melyben a bank értesítette az ügyfelét, hogy 315 forintos euróárfolyammal számolja az aktuális részletet. Olvasóink szerint inkább megveszik a devizát és abban befizetik, és akkor nem a banki árfolyam mellett kell törleszteniük. Körkérdésünkből kiderült, hogy egyes bankoknál lehetséges, másoknál nem devizában törleszteni. Az Erste Banknál például van lehetőség devizában törleszteni, de jelenleg kevesen kapják a fizetésüket például svájci frankban. Az MKB-nál is lehetséges a devizában való törlesztés.

A K&H Banknál csak forinttörlesztés van. Ez a helyzet a Raiffeisen Banknál is, bár ott hozzátették, hogy a devizában történő törlesztési mód megválasztására a hitel igénylésekor korábban lehetőséget biztosítottak, de ezzel minimális számú ügyfelük élt. Ennek oka szerintük, hogy az ügyfeleik jövedelme és, így a törlesztés fedezete forintban keletkezik, ezért nem volt reális alternatíva ezen fizetési mód megválasztása. Az OTP Banknál is hasonló választ kaptunk, azon többségnek akiknek nincs svájci frank megtakarítása vagy jövedelme, mindenképpen meg kellene vásárolnia a devizát a törlesztéshez. Ez havonta plusz tevékenységet, és időráfordítást igényelne.

A kormány garanciát vállal

A kormány mai ülésén arról döntött, hogy az állam garanciát vállal a bankok felé azoknál a bajba jutott ügyfeleknél, akik átmenetileg részleteik csökkentését kérik. Ha például valaki elveszíti az állását, tárgyalhat a bankkal a részletek átmeneti csökkentéséről. A hitel átütemezésénél (vagyis akkor, ha a futamidő nem változik, hanem azon belül ütemezik át a törlesztést) a különbözet mögé az állam garanciát ad, hogy a bankok kockázata ne nőjjön meg. Azok kérhetik ezt a garanciát, akik elveszítik az állásukat, emiatt átmenetileg fizetési nehézségeik vannak. Legfeljebb két évre vállal az állam garanciát ilyen esetekben.

A kormány még egyeztet a pontos feltételekről a bankokkal a jövő héten, addig semmilyen részletet nem árulnak el. Azt sem lehet tudni, hogy mire terjed ki pontosan az állami garancia, mikor léphet életbe, milyen feltételekkel lehet igényelni, melyik állami szerv fogja intézni az ilyen ügyeket és mennyi pénzt különít el erre a kormány.

Forrás: Index

Két évig garanciát vállalna az állam a lakáshitelekre

Az állam átmeneti időre garanciavállalással segíti azokat, akik lakáshitelt vettek fel, majd a válság miatt, önhibájukon kívül, elvesztették munkahelyüket – jelentette be Daróczi Dávid a kormányülést követő sajtótájékoztatón.

A kormányszóvivő elmondta: az állam – maximum 2 évig – kész garanciát vállalni a csökkentett összegű hitelrészre azoknak az esetében, akik fizetési könnyítést kérnek a bankoktól. A kabinet egyeztetést kezd a bankok képviselőivel erről a javaslatról, hogy a jövő héten megszülethessenek a szükséges döntések.

A konstrukció részleteit a kormány a bankokkal egyeztetve jövő szerdáig dolgozza ki, jelenleg még a javaslat egyetlen részlete sem nyilvános, így az sem, hogy az állami garanciát egy alapon vagy egy cégen keresztül biztosítják. A konstrukció a tervek szerint minden 2008. szeptember 1-je előtt felvett lakáshitelre vonatkozik majd. A kormányszóvivő hozzátette: a devizahitelesek megsegítésére a kormány meghosszabbítja a bankokkal kötött korábbi egyezségét is, miszerint az autóra vagy lakásra felvett devizahitelek a jövőben is költségek nélkül átválthatóak lesznek forinthitelre. Ezen konstrukció meghosszabbításának részleteit is a jövő héten dolgozza ki a kormány. Daróczi Dávid emlékeztetett: a teljes hazai hitelállomány 60 százaléka devizahitel, amelyből a lakáshitelek 2.200 milliárd forintot, azaz a GDP 9 százalékának megfelelő összeget tesznek ki.

Forrás: MTI, Mno.hu

This entry was posted on 2009. február 4. szerda at 15:05 and is filed under Életmód, Gazdaság. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.