Index, Mno, 123.hu
A kormányszóvivő pont akkor lett rosszul, amikor a sajtó a legjobban figyelt – és Gyurcsány is “kéznél volt”
A miniszterelnök felére vágná le az Országgyűlés létszámát, egyfordulóssá tenné a választásokat, a képviselői díjat az átlagkereset triplájában állapítaná meg, illetve felére csökkentené az önkormányzati képviseleti rendszer bérköltségét. Budai Bernadett összeesett. Kormányszóvivői tájékoztató vasárnap délben.
„Hát nagy felfordulás van a világban, ami történik, az még erőteljesebben jelzi, hogy nekünk is egy sor dolgot kell csinálni, a puszta válságkezelés nem elég” – mondta Gyurcsány Ferenc a kibővített kormányülés után. A miniszterelnök arra jutott, hogy három kiegészítő tevékenységet kell a kríziskezelés mellett folytatni: a politikában be kell szüntetni a háborúskodást, nagy, ösztönző szerkezeti átalakításokat kell végrehajtani (például adó- és a szociális rendszerben egyaránt), illetve választ kell adni végre a politikai, önkormányzati rendszer bírálataira.
Utóbbi ügyben így a kormány azt javasolja, hogy kurtítsák a parlament létszámát 199 fősre: 176 honatyát listán, egy fordulóban választanának a megyékből, 23 főt pedig a mandátumot nem eredményező megyei szavazatokkal, országos listán emelnének be a Házba. A megyei alapú rendszerrel, érvelt Gyurcsány, megmaradna az a gyakorlat, hogy egy képviselő, ha nem is egyéniből jut be, de egy adott területért küzd. A rendszer átalakítása felezné az országgyűlési választások költségét, amely ma nagyjából 8 milliárd forintot kóstál, illetve a parlament létszámának lefaragásával tízmilliárd forintot lehetne spórolni négy év alatt
Ezzel a javaslattal nem kerültünk közelebb a megoldáshoz, ez az MSZP eddig is ismert szándékait tükröző, amiből nagyon nehéz lenne törvényt alkotni, kommentálta Gyurcsány bejelentését az Index kérdésére Lakner Zoltán politológus. A kisebb parlamentről szóló viták legneuralgikusabb pontja, hogy hogyan választják meg az új rendszerben képviselőket, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a leadott szavazatokból hogyan generálódik mandátum.
Menekülés az egyharmad fölé
Ezért is vitatkoznak ezen a pártok évek óta, mondta, hozzátéve, hogy korántsem szokatlan a világon, ha egy hatalmon lévő politikai erő a saját érdekeinek megfelelően próbálja átírni a választási rendszert. “Vannak hagyományos demokráciák, amelyekben sokkal szemérmetlenebbül változtatnak” – fogalmazott Lakner, példaként említve, hogy ilyen volt Franciaország az 50-es években, amikor bevezették az egyéni választókerületi rendszert.
A jelenlegi helyzetben a kormányfő által javasolt rendszer szocialistáknak kedvezőbb lenne, mint a mostani. Az egyéni választókerületes rendszer ugyanis a győztes javára torzít, így a mostani szabályok szerint a győztes párt nagyobb arányú győzelmet tudna aratni, mint a listás rendszerben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Fidesz – a közvélemény-kutatási adatok alapján – a mostani rendszerben akár kétharmados parlamenti többséget is szerezhetne, míg a listás rendszerrel választott parlamentben mérsékeltebb fölénye lenne.
Arra a kérdésünkre, hogy elképzelhetőnek tartja-e: 2010-ben már a mostanitól eltérőbb rendszerben választunk-e parlamenti képviselőket, azt mondta: a kérdés az, hogy a pártok mennyire akarják bizonyítani, hogy olcsóbb parlamentet akarnak. Ha nagy a közvélemény nyomása, lehet kompromisszumos megoldás. “Esély van erre, de azért jócskán ötven százalék alatt” – fogalmazott a szakértő.
Ha a nép jobban él
Ami a sokat vitatott képviselő díjazást illeti, Gyurcsány azt szeretné, ha a honatyák díjazása közvetlenül a nemzetgazdasági átlagkeresethez kötődne, alapilletményük a KSH által közzétett átlag háromszorosa lenne. Így ha a nép jobban él, a honatyáknak is jobban megy majd, ha pedig az emberek kénytelenek húzni egyet a nadrágszíjon, a képviselők is kénytelenek lesznek ezt tenni. A számla nélküli költségtérítés pedig, mondta Gyurcsány, szűnjön meg, csak a szállás- és útiköltséget lehessen megtéríteni számla ellenében, illetve a jövőben a piaci szférában szokásos útdíjelszámolás vonatkozzon a képviselőkre (azaz az APEH által a fogyasztás függvényében meghatározott kilométerdíjat lehetne felvenni). Ami a szintén pluszpénzt jelentő bizottsági tagságot illeti, egyet mindenkinek köztelező lenne vállalni, de a jövőben szigorúan ingyen. A bizottság elnök, és az alelnökök továbbra is kapnának bónuszt, de nem a jelenlegi számítási rendszer alapján, amely fix összegű, hanem az egységes képviselői jövedelem felszorzásával.
A kormány visszavenne az önkormányzati rendszer bérköltségéből is. Jelen pillanatban összesen 26 000 önkormányzati képviselő (ebben benne van a polgármesterek, települési képviselők, megyei közgyűlési tagok fizetése) dolgozik, ha ezt a számot harmadára-felére metélné a kabinet, úgy összesen 52 milliárd forintot takaríthatna meg egy ciklusban az állam. Az önkormányzati testületek létszámát jelenleg is a települések lakóinak száma alapján határozzák meg. Ez nem változna, de a településen élők száma alapján újraszabnák a testületek létszámát: a legkisebb kettő, a legnagyobb (100.001) embertől – 18 fő lehetne.A kormány bevezetné, hogy az önkormányzatokban páratlan létszámmal működjenek a testületek, így elkerülhető lenne a szavazategyenlőség, vagyis a döntésképtelenség. A plusz egy fő mindig a polgármester lenne.
Idáig jutott a miniszterelnök, amikor Budai Bernadett megtántorodott és összeesni látszott. A miniszterelnök gyorsan reagált, ölbe kapta a kormányszóvivőt, és bevitte a szobájába. Budait kórházba szállították, állapotáról és rosszulléte okáról a Kormányszóvivői Iroda annyit közölt: a szóvivő feltehetően influenzás, a következő napokban kórházban ápolják.
Forrás: Index
Nézőpont: Gyurcsány nem akar megegyezni
Nem a megegyezés szándékával terjesztette be Gyurcsány Ferenc a második közjogi csomagját. A kormányfő reformterve az MSZP-nek előnyös lenne, mivel a kormánypártnak nincs sok reménye a 2006-ban megszerzett választókörzeteinek megtartására. A Fidesz régóta követeli a miniszterek anyagi felelősségének bevezetését, márpedig a kormánytagok fizetéskorlátozásáról Gyurcsány elfeledkezett – derül ki a Nézőpont Intézet gyorselemzéséből.
Nem a megegyezés szándékával terjesztette be Gyurcsány Ferenc második közjogi csomagját. A jó kompromisszumok természete, hogy minden fél győztesnek érezheti magát – írja a Nézőpont Intézet vasárnapi elemzésében. Ez ráadásul a választójogi kérdésekben nemcsak ajánlott, hanem nélkülözhetetlen feltétel is: a Fidesz és a KDNP frakciók 162 képviselője nélkül ugyanis nem jöhet létre kétharmados többség. Márpedig a kormányfő választási reformterve a polgári ellenzék számára előnytelen, míg az MSZP és a kispártok számára előnyös. A kormánypártnak ugyanis nincs sok reménye a 2006-ban megszerzett 107 (176-ból) választókörzet megtartására, ehhez ugyanis helyben relatív többségre volna szükségük. A ferencvárosi időközi választás eredménye azonban az MSZP ehhez szükséges lokális társadalmi beágyazottságának olvadását mutatta. A jelenlegi választási rendszerben a választókerületi vereséget az országos lista kompenzálja, de nem annyira, hogy feledtetni tudná, ha a szocialisták a következő országgyűlési választáson elvesztenék közvetlen mandátumaik javát.
A tisztán listás választási rendszer e mellett a kispártoknak előnyös, amelyek jelenleg a kisebbségi kormány túlélésének zálogai – áll az elemzésben. A közjogi csomag megvalósulása esetén az 5 százalékot elérő pártok súlya megnőne a parlamentben (2006-ban az 5 százalékos MDF csak a képviselők 2,9 százalékát adta). Nem véletlen, hogy az országos szervezetrendszerük felmorzsolódásával párhuzamosan mind az SZDSZ, mind az MDF a listás szavazás híve lett. Az átalakítás ugyanakkor a parlamenten kívüli kispártoknak, így a Jobbiknak is előnyös volna: Gyurcsány kezdeményezése alapján egy 199 fős parlamentben az 5 százalék elérése után akár 10 Jobbik képviselő is ülhetne. Indirekten tehát a kormányfő javaslata a jobboldali radikalizmus esetleges parlamenti súlyát is növeli – áll a Nézőpont Intézet elemzésében.
A javaslat várható ellenzéki visszautasítását nehezíti, hogy a választási rendszer átalakítása régóta várat magára, s a kormányfő a Fidesz által régóta szorgalmazott „olcsó állam” követelésének is megfelel. Ide tartozik a képviselői fizetések lebegtetése is, amely népszerűsége miatt nehezen visszautasítható az ellenzék oldaláról. Ugyanakkor ez a felvetés is mutatja, hogy a kormányfő nem a megegyezés szándékával ismertette elképzeléseit. Az elemzés emlékeztet: a Fidesz ugyanis régóta követeli a miniszterek (akik a javasolt képviselői tiszteletdíj majdnem négyszeresét keresik) anyagi felelősségének bevezetését, márpedig a kormánytagok fizetéskorlátozásáról Gyurcsány elfeledkezett. A javaslat támogatása azonban nemcsak a Fidesz oldaláról kétséges, a választókerületek annulálása ugyanis a pártközpontokat erősíti és a helyi pártszervezeteket gyengíti. A tisztán listás rendszerben a pártlista összeállítója dönthet egyedül arról, ki kerülhet be a parlamentbe. Márpedig az első közjogi csomag (polgármesteri és képviselői tisztségek összeférhetetlensége) megfúrása is mutatja, hogy a helyi érdekérvényesítés igen erős az MSZP-ben.
Forrás: Mno.hu
Szijjártó: Hiteltelenek a kormány javaslatai
Gyurcsány Ferenc végérvényesen bebizonyította alkalmatlanságát, hiszen a válság kellős közepén is csak hiteltelen közjogi javaslatokra futotta. A kormány korábban 67-szer szavazta le a Fidesz kisebb parlamentre vonatkozó indítványát és az állami cégekben vezető tisztséget viselők fizetésének átlagbérhez való igazításához sem adták a hozzájárulásukat. Minderről Szijjártó Péter beszélt vasárnap. Navracsics Tibor pedig közleményében úgy fogalmaz: Gyurcsány lelepleződött.
Az embernek déja vu érzése van, mert Medgyessy Péter teljes kudarca és kormányzati alkalmatlansága akkor vált véglegessé, amikor elkezdett teljesen hiteltelen közjogi javaslatokról beszélni – jelentette ki Szijjártó Péter Gyurcsány Ferenc vasárnapi sajtótájékoztatójára reagálva. A Fidesz szóvivője kiemelte: az, hogy Gyurcsány Ferencnek a válság kellős közepén is csak hiteltelen közjogi javasatokra futotta, végérvényesen bebizonyította alkalmatlanságát.
Mint fogalmazott, a kormány által megfogalmazott közjogi javaslatok teljesen hiteltelenek, hiszen korábban 67-szer szavazták le a Fidesz kisebb parlamentre vonatkozó indítványának a napirendre vételét, napirendre sem voltak hajlandók venni azt az indítványukat, amely a megyei közgyűlések létszámának felére csökkentéséről szólt, illetve az állami cégekben vezető tisztséget viselők fizetésének átlagbérhez való igazításához sem adták a hozzájárulásukat – áll a párt hivatalos honlapján.
A szóvivő hangsúlyozta: az ország egyre mélyebb válságban van, 8,5 százalékos a munkanélküliség, 300 forint felé közelít az euró árfolyama. Egy ilyen helyzetben a kormánynak ezekről a súlyos gondokról nem volt semmi mondanivalója, ez bizonyítja azt, hogy alkalmatlanok, és leszerepeltek – szögezte le Szijjártó Péter.
Gyurcsány Ferenc kudarca és kormányzati alkalmatlansága véglegessé vált azzal, hogy a válság kellős közepén gazdasági intézkedések helyett mindössze hiteltelen közjogi javaslatokra futotta erejéből – fogalmazott Navracsics Tibor vasárnapi közleményében. A Fidesz frakcióvezetője úgy látja, Gyurcsány Ferenc lelepleződött: a parlamenti választásra vonatkozó választójogi javaslataival végleg el akarja pártosítani a politikát, és végleg el akarja szakítani a választókat a döntéshozó képviselőktől.
Mint Navracsics fogalmaz, ma már senki nem veszi komolyan ezeket a javaslatokat, főként azok után, hogy az MSZP eddig hatvanhétszer szavazta le a Fidesz kisebb parlamentre vonatkozó indítványának napirendre vételét az Országgyűlésben.
Forrás: Mno.hu
Jó Gyurcsány nemzetközi sajtója Budai Bernadettel a karjaiban
Magyarországnak sikerült, ha csak egy pillanatra is, de magára vonnia a világsajtó figyelmét. Mégpedig végre nem azzal, hogy az ország gazdasága, hanem azzal, hogy csak a kormány csinos szóvivője omlott össze.
Az elpusztíthatatlan magyar kormányfőnek a kormányszóvivő ájulásából is sikerült tőkét kovácsolnia magának, midőn Budai Bernadett Gyurcsány Ferenc erős, férfikarjaiba omolva keresett és talált menedéket.
Nem lebecsülve Gyurcsány férfiúi képességeit csak reménykedni lehet abban, hogy eme erős, államférfiúi kezek elég határozottak lesznek ahhoz, hogy mint Bernadettet a kórházba, úgy a magyar gazdaság léket kapott hajóját biztonságos kikötőbe kormányozzák.
Mindenesetre a német sajtó máris fejet hajtott Gyurcsány gentleman cselekedete előtt, miközben nem egy, az utóbbi időben sikerélmény-hiányban, és pozitív sajtóvisszhang szegénységben szenvedő európai kormányfő nézte a képeket őszinte irigységgel.
Forrás: 123.hu
Ekkora pofátlanságtól már a szóvivő is összeesett, pedig igazán hozzászokhatott hazugságokhoz. 🙂
Jobbulást kívánok emberileg a szószivőnek, de ha legközelebb elájul, akkor ne tartsa tudatosan és mereven a nyakát, mert úgy nem hiteles az alakítás.
Ilyenkor sajnálja az ember, hogy Fletó nem a Nemzetiben játszik. Vörösre tapsolnám a tenyeremet egy-egy alakításán, így meg undorodom.
Gondolom minden pillanatban várható, hogy megint talál egy elveszett gyereket, vagy befogad Öszödre egy sanyarú sorsú cigánycsaládot /mondjuk Győzike rokonságából, mert annyira azért nem mehet az emberszeretet, hogy ellenőrizetlenül jótékonykodjunk/.
Budainak, ha valóban influenzás volt, el sem lett volna szabad mennie a sajtótájékoztatóra. Még az influenza gyanúja esetén sem, ha lázas lett. Gyurcsánynak pedig azonnal haza kellett volna küldenie.
Gyurcsány munkaadóként és főnökként megint leszerepelt. Nem először, saját cégeinél sem tartják be a munka törvénykönyvét, amiből már számos botrány lett. És akkor még nem is beszéltem arról, ami mindannyiunkban azonnal felmerül: nem megrendezett trükk volt az egész, mint oly sok minden más?
A javaslat meg annyira átlátszó, hogy nem is érdemes róla írni semmit. Csak a hatalom, csak az ami ezt a kormányt érdekli, semmi más.
Blokkolnám…
Az ország 8 milliárdot takarítana meg, ha az EU választással együtt országgyűlési választást is tartanának. Ezt javasolja Fletó!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Mit szeretne GYF?
1. a politikában be kell szüntetni a háborúskodást – a megoldás egyszerű. Válasszon a nép hiteles képviselőket.
2. nagy, ösztönző szerkezeti átalakításokat kell végrehajtani – ehhez hiteles képviseletre van szükség
3. választ kell adni végre a politikai, önkormányzati rendszer bírálataira – a legfőbb bírálat éppebn a képviselők elszámoltathatóságának hiánya miatt van. Ehhez olyan EGYÉNI körzetes választási rendszer kell, amely GARANTÁLNÁ a képviselők valóságos képviseleti tevékenyséhgét a polgárokkal szemben. Pártlistára csak a mai pártoknak van sztükségük – ebből semmi jót nem kapott az ország – lásd a jelenlegi BOHÓC parlamentet.
Üdv menyus
Nem értek egyet Péterrel, de Fletoval sem.
Szerintem a vegyes választási renszer a legmegfelelőbb ( a mostani). Ha csak pártlistákra szavazunk, akkor elvész a valós képviselet (egy-egy adott terüelt, vk), ha pedig kizárólag csak egyéni jelöltek vannak, akkor elvész a lista kiegyensúlyozó szerepe.
Gondoljunk bele abba a lehetőségbe, hogy kizárólag egyéni jelöltek esetén mi történne a gyaqkorlatban:
1. A kisebb pártok egyáltalán nem tudnának bejutni
2. Előfordulhat, hogy a két nagy párt közül egyik valami véletlen folytán a választókerületek kétharmadában egy szavazattal győz, a többiben pedig az ellenfél nyer hasonló arányban. Emiatt kétharmados többséget alkotna a parlamentben, holott lehet, hogy országos összesítésben csak mondjuk 100 szavazattal kapna többet. Elég igazságtalan helyzet lenne, gyakorlatilag semmibe vennék a szavazók véleményét és sérülne a népszuverenitás elve is.
Felesleges variálni. A vegyes választási rendszer a legjobb.
Még szerencse, hogy a feri elbírta a kisasszonyt.
Egyéni képviselet már régen nincsen. A kötelező szavazási fegyelem miatt szinte elképzelhetetlen, hogy valaki saját szándékból szavaz. Azt meg mindenki tudja, hogy mennyit törődik egy képviselő a választókerületével kampány után.
A lista meg törvényesítené a pártokráciát képviseleti demokrácia helyett. Onnan kezdve egyrészt a pénz diktálna, másrészt a jelenlegi politikai elit nem bebetonozva lenne, hanem gránitba ágyazva. Mert hát teljesen esélytelen, hogy valaha is másra szavazzanak kiváló honfitársaink, mint akiket látnak a tévében.
Vagyis reménytelen.
Sima taktikai harc az egész. Fletó jön az ötletével, ami neki osztaná az adukat, a Fidesz persze elküldi a bánatba, erre jönnek a Szilveszterek és boldogan rivalogják, hogy a Fidesz nem akarja, hogy csökkenjen a Parlament. Műbalhé.
Pedig olyan egyszerű lenne. Csak osztani kéne a meglévőt kettővel. Aztán legközelebb megint. Parlamenti és önkormányzati szinten egyaránt.
Na de akkor a pártok hova tennék a hű embereiket, akik enni kérnek, de dolgozni nem szeretnek?
Prendick!
“Pedig olyan egyszerű lenne. Csak osztani kéne a meglévőt kettővel. Aztán legközelebb megint.” – írod
Ez érdekes számomra. miből gondolod, hogy ez a helyes megoldás? Nem lehet, hogy csak divatból mondod? Hol lenne a csökkentés határa? Miért pont negyedére csökkentenéd 2014-től. Mert most ez jutott az eszedbe?
Gordon, senki nem vitatja, hogy egy ekkora országban teljesen felesleges ennyi képviselőt tartani. Innen kezdve technikailag a legegyszerűbb és leggazdaságosabb a felezés. A legtöbb körzet úgyis meglévő területi egységek darabolásából áll. Pl. Csepelen két körzet van. Összevonható. Egy lista még egyszerűbben felezhető.
Nem kézenfekvő? Vagy csak ellenkezni akartál? 🙂
Negyedére meg azért csökkenteném, mert az elég optimális mérték, valamint beilleszthető abba a technikai folyamatba, amit vázoltam.
Még kérdés?
“Negyedére meg azért csökkenteném, mert az elég optimális mérték” – írod. Ezek szerint te azt szeretnéd, hogy 2014-től a magyar parlament létszámát tekintve kb. a szlovén parlamenthez legyen hasonló. Csak jelzem: az egyik ország 10 milliós, a másik pedig 2 milliós. Igy már “főleg” látok okot a javaslatod elfogadására.
Fent azt írtad:
“Azt meg mindenki tudja, hogy mennyit törődik egy képviselő a választókerületével kampány után.” Honnan tudod, hogy a 176 egyéni képviselő mennyit tesz a körzetéért? Ott vagy mindegyik mellett?
Ez egyébként csak üres számháború… licitálás tét nélkül. Én is tudok licitálni tét nélkül. Háttérinfók hiányában is a hasamra ütök és mondok valamit. Valamit ami jól hangzik, vagy szép kerek, vagy esetleg emelkednek benne a számjegyek.. vagy csökkennek. Olyan szépet mondok, hogy még a kormányszóvivő is beájul tőle… 🙂
Mindettől függetlenül én – létszámtól eltekintve – megtartanám a vegyes választási rendszert. A jelenlegi berendezkedés is megtölthető tartalommal. Nem kell rendszert váltani (az már megtörtént).
Akkor minek számháborúzol, ha nem szereted? Egyik szám olyan jó, mint a másik, de az enyém a legegyszerűbben kivitelezhető.
“Igy már “főleg” látok okot a javaslatod elfogadására.”
Gordon, én még itt sosem láttam, hogy bármilyen javaslat elfogadására láttál volna okot. Ha emeszpés lennél, Te lennél Szilveszter. 🙂
Ő szokott ilyenekkel terelni, hogy “Ott vagy mindegyik mellett?”. Természetesen ez butaság. Látom a csepelieket, ismerős vagyok Óbudán, pár vidéki városban, valamint hallom a híreket. Nem jellegzetes, hogy a képviselők megszakadnának a körzetükért. Úgyhogy nyugodtan kiterjeszthetem a vélekedésem az összesre, alig fogok hibázni.
Egyébként a szlovén parlamentnek is magas a létszáma. Képviselőnek lenni jó állás, mindig nagyvonalúan bánnak a létszámmal, főleg, mert maguk határozzák meg, mint a fizetésüket. Nálunk például azért van ennyi képviselő, mert ennyi szék van az ülésteremben. Csak egy kicsit nagyobb országra tervezték anno.
De például olyan felesleges Csepelnek két képviselő, polgármester meg jó nagy önkormányzat egyszerre. Nem látom, hogy annyira süvöltene itt az élet, pedig még kormánypárti terület is az egész, nincs miért lenyomni.
“Nem kell rendszert váltani (az már megtörtént).”
Ja, nem itthonról írsz. Akkor nem szóltam semmit. 🙂
http://www.zoom.hu/zoomtv/osszeesett-a-kormanyszovivo-video-38263.html?ref=hk
Kicsit sem átlátszó!
1:26mp-nél kezdődik a nagy alakítás! Az Oscarra azért nem igen esélyes.
Hidd el, nem vágyom Szliveszter babérjaira. Csak arra a tényre kivántam rávilágítani, hogy te a tartalmi problémákat (avagy az egyéni képviselők nem végzik jól a munkájukat) nem személyi változtatásokkal (tehát hogy váltsák le azokat akik nem végzik jól a feladatukat olyanokra, akik megfelelőek), hanem formai módosításokkal akarod orvosolni. A rendszert (pl.: választási rendszert) akarod átszabni.
Szerinted negyedannyi képviselő majd hatékonyabban végzi a feladatát? Szerintem ez nem egyértelmű. Főleg ha az a negyedannyi nem a megfelelő személyekből áll majd össze. Hogy értsd: ha két képviselő helyett majd csak egy lesz Csepelen, attól nem biztos hogy jobb lesz a helyzetünk. Már ha az az egy a mostani kettő valamelyike lesz.
Arról már inkább érdemes beszélni, hogy egy-egy választókerületben hány fő lakik.
Létszámvita:ezt nem én kezdtem.
A rendszerváltoztatás megtörtént. Ez tény. Egyes esetekben a személyek nem változtak, vagy a gondolkodásmód, de napjainkban más a politikai berendezkedésünk, mint a Kádár-rendszerben. Ez megkérdőjelezhetetlen.
“Egyébként a szlovén parlamentnek is magas a létszáma.” Örülök, hogy ezt írtad, mert ez is azt bizonyítja számomra, hogy nem a parlamenti létszám kérdése a legfontosabb, hanem az, hogy a kialakult rendszert meg tudjuk-e tölteni tartalommal. Szlovénia sikerei (pl.: euró bevezetése, gazdasági sikerek, stabilitás) azt bizonyítják, hogy ez lehetséges.
Gordon, igazán örülök, hogy megtudhattam Tőled, mit akarok. Enélkül életem végéig homályban maradhattam volna. 🙂
Azért valami nem stimmel. Valósággal tűvé tettem a cikket és a hozzászólásaimat is, hogy mikor is volt szó “tartalmi problémákról”. Én nincs.
Az egész témakör arról szól, hogy a parlamenti létszám csökkentése az adott helyzetben miként mehetne végbe és végbemehet-e egyáltalán.
Gyurcsány listát akar, Menyus egyéniket, Te azt, hogy maradjon minden úgy ahogy van. Én sem bánom a vegyes rendszert, de támogatom a létszám radikális csökkentését.
Azt a problémát, amit feszegetsz /pláne, amit helyettem vázolsz/ sehol nem látom ehelyütt.
Elég helyen vázoltam, hogy a tartalmi változásokra mely, korántsem megalkuvó elképzeléseim vannak, de ez nem tartozik ide.
A formai változás viszont önmagában időszerű. Több oka is van.
A legyegyszerűbb: Több képviselő többet lop. Bonyolultabban: a hatalmi bázis fenntartása X mennyiségű támogatót igényel. Ezeket a támogatás fejében finanszírozni kell, egy képviselő számára pedig az állami források megcsapolása a legkézenfekvőbb, tehát a kérdést ezen a metszeten zárja össze.
A bonyolultabb: Mivel én hallgattam anno csoportlélektant, van némi fogalmam arról, hogy bizonyos feladatokat mely létszám mellett lehet hatékonyan kezelni. Nem a Parlament összlétszáma a baj, mert az önmagában csak szavazógép és társastánc. A hiba a bizottságokban van. De erről könyvet lehet írni, ide nem fér.
A választókerületek létszáma meg teljesen érdektelen. A hasonló közegben, összezártan élő csoportot jó közelítéssel homogénnek lehet tekinteni. Némi költői túlzással elmondható, hogy egy panelnyi csepeli prolit politikai vonatkozásokban nyugodtan be lehet helyettesíteni egy darab csepeli panelprolival, és egyenértékű lesz pl. egy nagy kiterjedésű területen élő magányos tanyalakóval. A helyzetét illetőleg ugyanakkora képviselet illetné meg, sőt figyelembe véve a ráeső állami feladatokat /gátak, utak, közbiztonság, stb./, még többet is.
/Mondjuk ezt nem taglalom tovább, mert azt hiszem, hogy ez erre a fórumra egy kicsit magas./
Na nézzük a rendszerváltást. Ha a személyek és a gondolkodásmód jóformán nem változott, csak a struktura, akkor ez legfeljebb rendszerátalakítás volt. A rendszerváltás ennél határozottabb kategória és nem lesz meg pusztán azáltal, hogy annak nevezzük. Éppen arról győzködtél az imént, hogy nem a formai átalakulás a lényeg, hanem a tartalmi. Akkor most nem világos, hogy ebben a kérdésben miért állítod az ellenkezőjét.
Átalakítottuk a rendszerünket, bevettünk olyan személyeket, akik zömmel addig is benne voltak, csak most más szerepkörben működhetnek. Megmaradt a hivatali struktura, megmaradtak az emberek, megmaradtak a technikák. Ez csak formai átalakítás. Egy váltás olyan, ami volt már nálunk is. Teljes csere. Volt ilyen 89-ben?
Sokra megyünk a nagy rendszerváltással! Lassan nem tudjuk a rezsit
kifizetni, a törlesztőrészletet. Kajára még úgy-ahogy telik, de meddig?
Nem is értem miért vitatkoztok a parlament, a polgármesteri hivatal,
a képviselők létszámáról? Kapitalizmus van ! Lényegtelen, hogy honnan
jön a suska, csak legyen minnél több. Az, hogy a nép koldusbotra jutott
kinek fáj? Persze rajtunk kivül.
Továbbra is meglepő számomra, hogy szerinted nem volt rendszerváltozás. Szerintem teljesen más politikai berendezkedésben élünk, mint 1989 előtt. De ezt már korábban is kifejtettem valamelyik hírhez kapcsolódó fórumban. A mai rendszernek van legitimitása, az előzőnek nem volt, a mai rendszer garantálja az alapjogokat (melyeket az alkotmányunk is hosszasan sorol – lásd XII. fejezet), ma többek között számodra is biztosítva van a szólásszabadság, és a jogorvoslathoz való jog. Ha ugyanolyan rendszerben élnénk, mint 1989 előtt, akkor valószínűleg nem mondhatnád el itt ilyen szabadon a véleményedet. És nem azért, mert akkor nem volt internet, hanem mert a rendszer más alapelvek szerint működött (3T elve). Valaki valahol mindenféle demokratikus felhatalmazás nélkül eldöntené, hogy ez a honlap vajon melyik “T-“-be tartozik. Ennek a vizsgálatnak a végeredményét sejthetjük. A rendszer még arra sem adna lehetőséget, hogy független bírósághoz forduljunk.
Azt írod: “Nem a Parlament összlétszáma a baj, mert az önmagában csak szavazógép és társastánc. A hiba a bizottságokban van.” Látom elbizonytalanodtál a negyedrészre osztás kérdésében. Továbbra sem értem, hogy ez a negyedrészre osztás miért ennyire egyértelmű neked. Ezzel az erővel lehetne nyolcad, vagy tizenhatod részre is osztani… sőt!
Egyébként elképzelhető egy létszámcsökkentés, ezt nem zárom ki. Kérdés, hogy az mekkora legyen, és hogyan alakuljon át a választási rendszer, valamint a választókerületek. Fontos, hogy érvényesüljön az arányosság, és a többségi elv is. Komolyan el kell gondolkodni minden létszámbeli és egyéb változtatás szükségességén, vagy szükségtelenségén, mert például a választási rendszer jól működött eddig.
Amint azt Navracsics írta ma:
“A magyar választási rendszer ezidáig kiválóan működött. A vegyes rendszer révén jól egyensúlyozott az arányosság és a többség, a pártvezetés által összeállított listák és a választópolgárok által választott egyéni képviselők között. Az egyéni választókerületi rendszer lehetővé tette a választópolgárok számára, hogy személyesen is ismerjék és ellenőrizzék képviselőjüket. Az ezt kiegészítő listás szisztéma pedig biztosította a pártok számára, hogy a számukra fontos jelölteket mindenképpen bejuttassák a parlamentbe.
Kár lenne felszámolni az egyéni választókerületi rendszert csak azért, mert az MSZP most rosszul áll. Felére úgy is lehet csökkenteni az országgyűlés létszámát, hogy a vegyes rendszer előnyeit megtartva megfelezzük mind az egyéni, mind pedig a listás mandátumokat. Ez szerepel a Fidesz tervezetében is. Az ennek alapjául szolgáló alkotmánymódosítást hatvanhétszer szavazták le a szocialisták.”
Számomra nem elvetendő egyébként a kétpártrendszer sem (van ahol működik), de továbbra is megtartanám a vegyes választási rendszert, és a jól bevált 5%-os küszöböt.
Továbbá a rendszerváltozás beszélgetésünkhöz: Elég nehéz lett volna teljes cserét véghez vinni. Nem is volt rá társadalmi igény. Az emberek egy része megmaradt, de jöttek újak is. Rengeteget változott néhány év leforgása alatt a magyarországi politikai valóság.
Egyébként én a személyi kérdésekhez kapcsolódóan azt írtam, hogy:
“Egyes esetekben a személyek nem változtak, vagy a gondolkodásmód, de napjainkban más a politikai berendezkedésünk, mint a Kádár-rendszerben. Ez megkérdőjelezhetetlen.” Ezt az állításomat továbbra is fenntartom.
Így érvelsz:
“Ha a személyek és a gondolkodásmód jóformán nem változott, csak a struktura, akkor ez legfeljebb rendszerátalakítás volt. A rendszerváltás ennél határozottabb kategória és nem lesz meg pusztán azáltal, hogy annak nevezzük. Éppen arról győzködtél az imént, hogy nem a formai átalakulás a lényeg, hanem a tartalmi. Akkor most nem világos, hogy ebben a kérdésben miért állítod az ellenkezőjét.”
Nem állítom, viszont az első mondatban a “jóformán” szót kivenném, és egy másik jelzővel helyettesíteném, mert rengeteget változott a személyi állomány (persze voltak helyek, területek, ahol egy-két-három ciklusnak is el kellett telnie). Tehát nemcsak a struktúra változott.
Valóban a tartalmi átalakítás is nagyon lényeges, és ez meg is történt. Ezt fentebb, és korábbi hozzászólásaimban kifejtettem (alapjogok biztosítása, egyebek).
Nem szükséges teljes személyi csere, hogy egy rendszerváltozás valódi legyen. Ráadásul vannak olyan területek, ahol veszélyeket is hordhat magában egy teljes és azonnali csere. Azért, mert az új berendezkedés nem tud mindenhova megfelelő tapasztalattal rendelkező személyeket kijelölni. Hogyan tudnád egyik napról a másikra lecserélni például a nemzetbiztonsági szolgálatok teljes állományát. Mit kezdtél volna azokkal, akik talán csak egy-két éve dolgoztak a szolgálatok kötelékében. Nyugdíjazod őket? Kik kerülnek másnap a helyükre. Berángatsz valakiket az utcáról, vagy feladsz egy hirdetést az Expressz újságban? Úgy gondolom, hogy vannak területek, ahol fokozatos váltásra van szükség (a régiek idővel kikopnak, nyugdíjba mennek és jönnek helyettük új, fiatal szakemberek).
Azt írod:
“Némi költői túlzással elmondható, hogy egy panelnyi csepeli prolit politikai vonatkozásokban nyugodtan be lehet helyettesíteni egy darab csepeli panelprolival, és egyenértékű lesz pl. egy nagy kiterjedésű területen élő magányos tanyalakóval.”
Én nem tudom elfogadni ezt az általánosítást. Ha elfogadnám, akkor el kellene vetnem azt a tényt, hogy az egyént rengeteg hatás éri, amíg felnőtt emberré válik, amig kialakul a jelleme. Az embercsoportokon belül legfeljebb típusok vannak, de elképzelhetetlen, hogy egy adott helyen élő emberek csoportja egyforma lenne, és egy emberként gondolkodna mindenről. sok MSZp-s és Fideszes ismerősöm él panellakásban. Nem a lakóhely dönti el, hogy ki kire szavaz. Királyerdőben egyébként lehet hogy vannak olyan területek, ahol sokkal többen szavaznak a Fideszre, mint egy-két panelos szavazókörben. Mindez hatváényozottan igaz, ha azt is alapuil veszem, miszerint a tömbházakban sokkal gyorsabban cserélődik a lakosság a gyakoribb költözések miatt, mint a családi házas övezetekben. Ezzel szerintem egyértelműen megcáfoltam, amit írtál.
“A helyzetét illetőleg ugyanakkora képviselet illetné meg, sőt figyelembe véve a ráeső állami feladatokat /gátak, utak, közbiztonság, stb./, még többet is.” -írod. Nos, ez ellentmond annak az alapelvnek, hogy minden ember szavazata egyenlő. Tehát amit feszegetsz az alkotmánysértő lenne, ha megvalósulna. Nem mondhatod, hogy 10ezer ember szavazata egyet fog érni holnaptól, pont annyit, mint X.Y. szavazata Z. tanyán. Persze ettől még gondolhatod, de ez nem állna meg az Ab előtt. A választókerületeket nem területi nagyságuk alapján, hanem lélekszám alapján állapították meg. Ha a terület számítana, akkor Budapestről lenne tán 2 vagy 3 képviselő a parlamentben. Érdekes helyzet állna elő… Az más kérdés, hogy az elmúlt másfél évtizedben változtak ezek a mutatók, és soakn azt mondják, hogy újra kell rajzolni a választókerületeket.
Kedves gordon
syors és slampos bejegyzésem után az érvelésed logikus és elfogadható.
Azt azért hozzá kell tennem, hogy én nem nagyon mennék bele a választási rendszer felforgatásába ilyen hübele balázs módjára, ahogy GYF teszi.
Számomra a két kamarás vegyes rendszerű választás tetszik – azt hiszem, abban lehet a legkorrektebben biztosítani a jogok és esélyek harmoniáját. Ez a munka azonban széles társadalmi nyilvános párbeszédet, és több szakterületről beszerzett állapotértékelést igényelne, ami még nem áll rendelkezésre.
Tény, hogy a fidesz tett ilyen kezdeményező lépéseket a társadalmoi párbeszéd programjában, de még az is csak a kezdet.
Itt és most az a véleményem, hogy GYF tematizálni akarja az ellenfeleket: rágódjanak el ezen a hatalmas gumicsonton.
Szerintem Ma egyetlen érdemi kérdés van:
DEMOKRATIKUS FELHATALMAZÁS ÉS SZÉLES TÁRSADALMI BÁZIS NÉLKÜL NEM LEHET AZ ORSZÁGOT KIVEZETNI EBBŐL A POSVÁNYBÓL!
Üdv menyus
Kedves Menyus!
Köszönöm, és sokmindenben egyetértünk. Fleto szerintem is csak tematizál. Nemrég a kormányszóvivőt horsta a karjaiban, most meg ez a nagyon furcsa javaslat. Holnap mi lesz terítéken? Kiváncsi vagyok…
“Királyerdőben egyébként lehet hogy vannak olyan területek, ahol sokkal többen szavaznak a Fideszre, mint egy-két panelos szavazókörben.” – írtam kettővel feljebb. A Fidesz helyett MSZP-t akartam írni.
Az Oscart én sem adnám a böszmének, de a Nagy Büdös Ripacs Díját igen!
PR-fogásnak is átlátszó, hát még a szereplés… Ha valaki bárhol összeesik, először megnézem, hogy mi történt, nem pedig elszaladok vele.
Szánalmas alakítás volt!
Lehet, hogy a Szilveszterezés után jöhetne a Farsangozás. Babéros Szilveszter után babértalan Farsang. No ezen még gondolkodom! 😀
Előnye, és hátránya épp úgy van a csak listás, és a csak egyéni választásnak is. Mindkettő védhető, és támadható.
Az egyéni képviselet valóban nem működik élénken. Hányan voltak Közületek akár Podolák, akár Avarkeszi fogadóóráin a kérdéseitekkel, vagy panaszaitokkal?
A listás szavazásnak ugye az a vádja, hogy akkor nem a válsztóknak, hanem a pártközpontnak kellene csak megfelelni. Hát azt mondom, hogy ha a pártközpontnak kellene megfelelni, de a pártközpont nem igyekezne megfelelni a válaszóknak, akkor a választók nem szavaznának arra a pártra, amelyik nem akar megfelelni a választóknak. Lehet ez ennyire egyszerű is.
A csak ez, vagy csak az megoldást nem találom jónak én sem.
Szerencséje volt GY. F.-nek, hogy nem a Szúcs Erika lett mellette rosszul.
Komolyra ordítva a szót, a képviselet dolgában az ellenzék véleményét és javaslatát már ismerjük. Hamarosan jelentkezik véleményével a szocialista frakció. Azok a képviselők és egyéni jelölt álmokat szövögetők, akiknek fényévnyi távolságra kerül ezáltal a Parlamentbe jutás. Gondoljuk csak el: a visszavonuló egyénileg megválasztottak helyére az adott lakókörzetben elindul egy mozgolódás. Egy esély, ami szavazók mozgósítását hozza magával. Ez szerte foszlik. A pártközpont a jól bevált kőrből merít. A lakóhelyi mozgósítás alábbhagy, a végeredmény kevesebb szavazó. Úgy tűnik, szokásához híven, GY. F: megint ötletel, senkivel nem egyeztetett.