Csepel.info

MNO

Elfogadta az Országgyűlés a plázák építésének lehetőségét szabályozó módosítást, emellett 2018-tól tilos lesz a napi fogyasztási cikkek árusítása azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben. Valamint elfogadták a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító indítványt, véglegesítve ezzel a büdzsé bevételi és kiadási főösszegét.

A képviselők 116 igen, 40 nem szavazattal, 20 tartózkodás mellett fogadták el a költségvetési bizottság által benyújtott összegző módosító javaslatot. A költségvetés zárószavazása a jövő héten várható.

Kevesebb hiánnyal számolnak

Az Országgyűlés a 2015-ös költségvetés teljes bevételét 16 312 milliárd 873 millió forintban, kiadását 17 190 milliárd 277 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404 millió forintban állapította meg. A bevételi főösszeg 67,7 milliárd forinttal, a kiadási főösszeg 67,9 milliárd forinttal, a hiány pedig mintegy 198 millió forinttal lett kisebb az eredetileg javasoltnál.

Megfelezték az Országvédelmi Alap előirányzatát, amely így 30 milliárd forintra csökkent. Változtak a bevételek: a pénzügyi tranzakciós illetékből az ideinél 56 milliárddal kevesebb, 206,2 milliárd forint, a távközlési adóból 12,8 milliárddal kevesebb, 56,4 milliárd, az egészségügyi hozzájárulásból 36 milliárd forinttal kevesebb, 161,8 milliárd forint folyik be, ezt a dohánycégek 11,5 milliárdos hozzájárulásával tompítják. Az árfolyamgátnál a rögzített árfolyam feletti törlesztő kamatrészének felét az állam, másik felét a bankok vállalják át úgy, hogy a bankok hitelintézeti járadék címén az őket terhelő 50 százalékot befizetik a költségvetésbe. A személyi jövedelemadóból (szja) az eredetileg vártnál 5 milliárd forinttal több folyik be. A segélyezési rendszer átalakítására 12,9 milliárd forint többletforrás jut; pénzt kap a Nemzeti Táncszínház és a Millenáris, valamint többletforrást kap a 16 kiemelt sportág is.

Marad, de enyhül a plázastop

Meghosszabbították az épített környezet védelméről szóló jogszabályt a 300 négyzetméternél nagyobb üzletek építésére. Az új szabályozásban a 300 négyzetméteres határ 400-ra emelkedik. Az ennél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre, illetve az építmények bővítésére az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását kell beszerezni. A kormányhivataltól előzetes szakhatósági hozzájárulás is kérhető, amely egy évig használható fel.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára korábban az európai uniós kötelezettség mellett a kormány társadalompolitikai célkitűzéseivel, a hazai kiskereskedelem erősítésével indokolta a plázaépítés lehetőségét szabályozó jogszabály módosítását. Az új törvény 2015. január elsején lép hatályba.

Veszteséges boltok és a látkép

2018-tól tilos lesz a napi fogyasztási cikkek árusítása azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben. Ugyancsak 2018-tól betiltották a bruttó 400 négyzetméteresnél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek működését a világörökségi területeken, az ottani értékek, valamint a városkép és a környezet védelmére hivatkozva. A szankció azokat az üzleteket érinti, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő évben elért bevétele pedig eléri az 50-50 milliárd forintot, de nullás vagy veszteséges eredménnyel. Ezen új szabály kizárólag az újonnan alapított gazdasági társaságokra nem vonatkozik az első négy évben.

Így vetnek véget az egyenlőtlen versenynek

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatának indoklásában arról írt, hogy a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat. Szerinte az eddigi szabad versenyben a tőkeerős szupermarketek folyamatosan szorították ki a piacról a kisboltokat, ami közben ráadásul a munkanélküliséget is növeli, hiszen kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak kisebb társaiknál.

Megregulázták a biztosítókat

Elfogadták az új biztosítási törvényt is; a Varga Mihály által előterjesztett jogszabály szerint a biztosító köteles fogadni az ügyfelei panaszait, személyesen, telefonon és elektronikusan is. Az életbiztosításokat a megkötéstől számított 30 napon belül – indoklás nélkül – felmondhatja az ügyfél. Nem lehet felmondani viszont a hitelfedezeti, valamint a 6 hónapnál rövidebb idejű életbiztosítást. A többes ügynököknek kell vállalniuk a felelősséget a termékeikért, ezért az általuk okozott károk megtérítésére csaknem 2 millió eurós összértékű felelősségbiztosítást kell kötniük. A biztosítókat megilleti a befektetés szabadsága, vagyis bármilyen eszközbe befektethetnek, de nem vásárolhatnak saját maguk által, illetve a kapcsolt vállalkozás által kibocsátott értékpapírt.

Beszámolt a médiatanács

Elfogadták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának 2013-as tevékenységéről szóló beszámolóját is; a testület tavaly 54 rádiós pályázati eljárást zárt le, hét helyi televízió digitális átállását támogatta 312 millió forinttal. A testület a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése ügyében 34 esetben járt el, ebből 15 a TV2-t, 11 az RTL Klubot, négy pedig az ATV-t érintette. A hatóság Magyar Média Mecenatúra programján keresztül 119 független filmes összesen 1,2 milliárd forintnyi támogatást kapott; helyi és közösségi rádiók, televíziók összesen 1,3 milliárd forintban részesültek. Számos pályázatára határon túli magyar alkotók is jelentkezhetnek; a dokumentum szólt a médiatanács működési kiadásairól is.

Forrás: MNO

This entry was posted on 2014. december 9. kedd at 14:00 and is filed under Gazdaság, Országgyűlés, Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.