Népszabadság, Origo
Pénznemtől függően tíz-húsz, de akár hetven százalékkal is emelkedtek a devizahitelek törlesztőrészletei az elmúlt hónapokban, és ha tartósan ilyen gyenge marad a forint, akkor sok kölcsön bedőlhet, mert nem tudják fizetni, vagy nem tudnak újabb fedezetet adni. A jenalapú hitelesek egy részénél az ingatlan már most nem nyújt elegendő fedezetet a tartozásra.
A forint gyengülése miatt még azok a devizahitelesek is bajba kerülhetnek, akik egyébként rendesen fizetik az eddiginél lényegesen magasabb törlesztőrészletüket. A jenalapú hitellel rendelkezőknél előfordulhat, hogy ingatlanuk már nem nyújt elegendő fedezetet a kölcsönre, ilyenkor pedig a bank előtörlesztésre vagy pótfedezet bevonására kötelezheti az adóst.
A devizaárfolyamok alakulása ugyanis nemcsak a havi törlesztőrészletre, hanem a forintban kifejezett tőketartozásra is hatással vannak, a forint gyengülése vagy a hitel alapjául szolgáló deviza erősödése a tőketartozás növekedését okozza. (Ez a hatás jól látszott például az MNB októberi adataiban: a lakosság devizahitel-állománya egyetlen hónap alatt 800 milliárddal, 5068 milliárd forintra emelkedett, ám ebből alig 114 milliárd forintot tettek ki az új szerződések, a többi a forint drasztikus gyengüléséből adódott.) A jenhitelesek esetében pedig a bank jelzálogjoga – szemben az euró- vagy a svájcifrank-alapú termékekkel – nem a kölcsön devizanemében, hanem forintban van bejegyezve, így az árfolyamok alakulása a fedezettség mértékére is hatással van.
Az adósok egy részénél ez már nem elméleti kockázatot, hanem nagyon is valós problémát jelent. Az OTP decemberben levelet küldött jenhiteles ügyfeleinek, melyben arra hívta fel a figyelmet, hogy megterhelt ingatlanuk már nem nyújt elegendő fedezetet, ezért a bank előtörlesztést vagy pótfedezet bevonását rendelheti el. Az OTP egyelőre megmaradt a feltételes módnál, vagyis – bár a hitelszerződések alapján megtehetné – nem él ezzel a lehetőséggel, mivel tekintettel van a jelenlegi nehéz gazdasági körülményekre, illetve a lezajlott változások gyorsaságára.
Azt ugyan megkeresésünkre nem árulták el a banknál, hogy a jenhiteles ügyfelek mekkora hányadát érinti ilyen módon a forint gyengülése, ám azt elmondták, hogy az adós akkor kötelezhető előtörlesztésre vagy pótfedezet bevonására, ha tartozása eléri a fedezetként szolgáló ingatlanra bejegyzett jelzálog 86 százalékát. Mivel az OTP a jenhitel esetében a forintban folyósított hitelösszeg 160 százalékának megfelelő értékű jelzálogot jegyeztetett be, így a 86 százalék eléréséhez a tartozásnak legalább 37,6 százalékkal kell emelkednie. Márpedig a jenhitelek 2007-es bevezetése óta a távol-keleti deviza árfolyama jellemzően 1,5-1,6 forint körül járt, míg most a 2,42 forintos szint közelében mozog, ami 50-60 százalékos drágulást jelent, így a jenhitelesek többsége vélhetően az érintettek közé tartozik. Tavaly szeptember végén az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank 1560 milliárd forint összértékű jelzálog-fedezetű hiteleinek mintegy 7 százaléka volt jenalapú, melyeknél a jellemző hitelösszeg 5-6 millió forint, vagyis több ezer ügyfélről van szó.
Bár az OTP nem tervezi, hogy jenhiteles ügyfeleit előtörlesztésre vagy pótfedezet bevonására szólítaná fel, aki mégis szabadulni szeretne a kellemetlen helyzetből, az sok jóra nem számíthat. A jelenlegi kondíciók alapján a banknál továbbra is a jenalapú hitel a legkedvezőbb, más devizanemre történő átváltással az ügyfél havi törlesztőrészlete még tovább nőne, miközben az csak később, a jen és a másik deviza árfolyamának egymáshoz, illetve azok forinthoz képest történő elmozdulása alapján derülne ki, hogy a hiteltartozás összege hogyan változik.
A fedezettel kapcsolatos gondok ugyan nem érintik a frank- és az euróhiteleseket, a forint gyengülése azonban az ő törlesztőrészleteiket is alaposan megdobta. A frankért például az utóbbi napokban 192 forintot is adtak, ami több mint 20 százalékos drágulást jelent egy év alatt. Aki pedig tavaly júliusban vett fel frankalapú hitelt, az most csak az árfolyammozgás miatt nagyjából harmadával fizet többet. Az euróalapú kölcsönnel valamivel jobban jártak: a jelenlegi 284-286 forint körüli euró 10 százalékkal erősebb, mint egy éve, és nagyjából 20 százalékkal haladja meg a nyári mélypontot, ami egyhavi 50 ezer forintos törlesztőrészlet esetében most plusz 5-10 ezret jelent. Ráadásul az elemzők szerint a forint euróárfolyama tartósan 290 vagy afölötti szinten stabilizálódhat, így a hitelügyfelek sok jóra nem számíthatnak.
A korábban jenalapú hitellel foglalkozó K & H-nál elmondták: megtörténhet ugyan, hogy a fennálló jentartozás forintértéke meghaladja a fedezet értékét, ám ilyen gond eddig nem adódott. A K & H bármikor kérheti pótfedezet bevonását, ha egy devizaalapú hitelnél a forint gyenge árfolyama miatt az aktuális tartozás és a fedezet aránya meghaladja a kölcsön folyósításakor megállapított szintet, ám ez nem automatikus, a bank a körülmények mérlegelése után hozza meg a döntést. A K & H 2007 novemberétől tavaly szeptemberig foglalkozott jenhitellel.
Forrás: Népszabadság
Pénzbeszedőt betonozott be egy pécsi férfi
Megölte, elásta majd bebetonozta egy hitelintézet alkalmazottját egy férfi Pécsett. A gyanúsított nem tudta fizetni a banknak a törlesztő részleteket, ezért határozta el, hogy megöli a pénzbeszedőt. A gyilkosság még tavaly nyáron történt.
Egy adós gyilkolta meg annak a hitelintézetnek az alkalmazottját, akinek holttestét kedden Pécsett, az elkövető kertjében elásva, betonba öntve találta meg a rendőrség – közölte szerdán a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság.
Dakos József rendőrfőkapitány szerint a 21 éves munkanélküli fiatalember beismerő vallomást tett. Emberöléssel gyanúsítják, őrizetbe vették és a bíróságnál kezdeményezték az előzetes letartóztatását.
A gyanúsított és családja három hitelt vett fel, összesen 320 ezer forinttal tartozott a pénzintézetnek, de a törlesztés gondot okozott. Gyakran késtek a részletfizetéssel, a fiatalember ezért elhatározta, megöli a pénzbeszedőt.
Amikor a hitelintézet 50 éves munkatársa 2008. július 26-án megjelent nála, hogy átvegye az esedékes törlesztő részletet, a ház konyhájában egy feszítővassal agyonverte. Elvette a nála lévő 180 ezer forintot. Holttestét egy sóderhalom alá rejtette, majd éjjel a kertben elásta.
A rendőrség szerint a férfi érzete, hogy egyre inkább rá terelődik a gyanú, ezért a holttestet tavaly ősszel kiásta és bebetonozta. A rendőrség kedden tartott házkutatást a gyanúsítottnál, ahol megtalálták a holttestet.
Forrás: MTI, Origo
Ööö, tavaly nyárom megölte az uzsorást. Hm. Előre látta a válságot…:)
Khmm, már Hofi is mondta, hogy az áramot nem vezetjük a kályhába, hanem a kilincsbe. Jön a villanyszámlás. Egyszer.
Az építési hitelezés új megközelitése az eset. Minél több több bankárt betonozunk az alapba, annál kevesebb cement kell és a törlesztéssel sincs gond. Néha már nekem is eszembejutott valami hasonló.
A bankok nem vállalnak felelősséget? Bármilyen veszteséget szenvednek, azt áthárítják.
Az MNB megemelte a kamatot, így a bakok többet kaszálnak, ha késik a befizetés.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Kedves csepeliek!
Szerintem az a fő baj, hogy a kormányzat fordítva ül a lovon! Ahelyett, hogy a válság hatásait a lakosság esetében enyhíteni, folyamatosan hazudik, és továbbra is a globális tőkének kedvez!
Minden megszorítást a lakosság szenvedett el, miközben a nemzetközi pénzvilág és a nemzetközi tőke zsebébe számolatlanul dugják az adófizetők pénzét!
Hogy miben hazudnak?
Legfőképpen abban, hogy az embereket FELELŐTLENNEK ÁLLÍTJÁK BE, miközben az állam a mai napig lenyúlja a MUNKA ÉRTÉKÉT fedező munkabért!
Nem viccből adósodtak el az emberek, hiszen a munkájukért olyan nyomorult rabszolgabért kapnak, amiből képtelenség élni! Mi a fenéből vehetne lakást egy fiatal pár magának, ha nem hitelbőlk?
És egyáltalán: ki tartotta olyan magasan a magyar alapkamatokat, hogy nem lehetett megfizetni azokat? A svájci frank és az euró kamatai nem a magyar elittől függnek: csodálkozunk hát, hogy azokat vette mindenki fel?
Egyébként is: a bankok magyarországon olyan nagyurak, hogy senki nem tud már fellépni az egyoldalú mohóságuk ellen.
Üdv menyus