Hirado.hu
A mezőgazdasági kockázatkezelésről, valamint az elektronikus útdíjról szóló törvényen változtathat az Országgyűlés hétfőn.
A Ház ülése a szokásoknak megfelelően 13 órakor kezdődik, a napirend előtti felszólalásokat követően Gőgös Zoltán veheti fel a Szeged polgármesterévé újraválasztott Botka László mandátumát az MSZP-frakcióban.
Az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések után a parlament módosíthat a mezőgazdasági kockázatkezelésről, majd az elektronikus útdíjról szóló törvényen. A fejlesztési tárca korábbi tájékoztatása szerint utóbbi jogszabály-módosítás alapján mintegy kétmilliárd forint bírság alól mentesülhetnek a fuvarozó vállalkozások, miután – a bírság megfizetésére kötelezett kérelmére – elengedik azokat az útdíjbírságokat, amelyeket az e-útdíj bevezetési időszakában még gyakorlatlan felhasználókra téves bevallás miatt róttak ki.
Ezt követően a Ház Lezsák Sándor és Simicskó István személyében két új tagot választhat a Hungarikum bizottságba. A képviselők az ülésnap végén nemzetközi szerződések kihirdetéséről tárgyalnak.
Forrás: Hirado.hu
A cégek alaposan megvágnák a cafeteriát
Az érintett munkavállalók csaknem háromnegyede számára csökkenne az igénybe vehető nettó cafeteria keret, átlagosan mintegy 20 százalékkal. A cégek negyede nem nyújtana béren kívüli juttatást. Erre számítani lehetett.
Bejönni látszik a korábbi jóslat, miszerint az 2015-ös adócsomag eddig megismert részletei finoman szólva nem tesznek jót a cafetriának. A múlt héten többféle előrejelzés is napvilágot látott a béren kívüli juttatások adóemelésének várható hatásairól, s ezek egyike sem ígért túl sok jót – legalábbis a munkavállalaók szempontjából. A cafeteriatrend.hu weboldal egy nem reprezentatív felmérés keretében 217 munkáltatót kérdezett meg, hogy miként reagálnának, ha a cafeteria jelenlegi 35,7 százalékos közterhe 51,17 százalékra növekedne.
A válaszadó munkáltatók 42,4 százaléka nyilatkozott úgy október végén, hogy az emelkedő közterhek hatására is biztosítana jövőre ilyen juttatást a munkatársainak, de a közterhek növekedésével csökkentené a dolgozóknak adott juttatások értékét. Így a munkáltató ugyanannyi pénzt fordítana erre 2015-ben is, de a dolgozók kisebb nettó keretet vehetnének igénybe. A különbözet fedezné a szükséges többlet adóforintokat. Mivel dominánsan a nagyobb létszámú cégek választanák ezt az utat, így az érintett munkavállalók 72,3 százalékánál valósulna meg ez a forgatókönyv.
A válaszadók 18,4 százaléka, akik az érintett munkavállalók 14,9 százalékát foglalkoztatják, a cafeteriára fordított költségkeretet jövőre számfejtett bérként fizetné ki a dolgozóinak. Ebben az esetben mintegy 30 százalékkal csökkenne a munkavállalók által igénybe vehető plusz juttatások nettó értéke – érzékelteti az adókedvezmények nélküli különbséget Fata László cafeteria szakértő.
A megkérdezett cégek 24 százaléka nem biztosítana a jövőben ilyen juttatást, és nem is pótolná ennek kiesését semmilyen formában. Mivel ezt a választ jellemzően kisebb cégek adták, így erre a megoldásra az érintett dolgozói kör 6,8 százaléka számíthatna. A munkáltatók 6,9 százaléka osztozna a munkavállalóival a közterheken. Náluk a felmérésbe bevont dolgozói létszám 4,8 százaléka dolgozik.
A felmérést összesítve a munkáltatói válaszok alapján az érintett munkavállalók béren kívüli juttatások formájában kapott nettó kerete 19,2 százalékkal csökkenne 2015-re a közterhek emelkedésének következtében.
Több törvényen is faraghat a parlament, ha a fidesznek sikerül meggyőznie önmagát.