Termalfurdo.net
Csepeliek termálstrandja több vonatkozásban is a Dagályhoz hasonlítható.
Tervezik a fejlesztését, ám ahhoz, hogy valóban a Dagály színvonalára lépjen, jelentős beruházások kellenének.
Csak a csúszdák
Bár a csepeliek termálstrandja három óriáscsúszdával is rendelkezik – ilyenek a Dagályban nem találhatók – színvonalában mégsem éri az Árpád-híd pesti oldalán található nagy hírű társát.
A szabadtéri termálfürdőzés élménye
Közös bennük, hogy egyikük sem rendelkezik fedett fürdővel, termálvizüknek köszönhetően mégis egész évben
várják a vendégeket. A Dagály az 1948-ban megépült, ma kellemesen retrónak ható fedett öltözőépülettel – az egy évtizeddel később alapított Csepeli Strand enélkül… Ez jelentős hendikeppje, melyet orvosolni kéne, ha a kis XXI. kerületi fürdő szeretne felzárkózni Angyalföldhöz. A strand fejlesztését egyébként tervezik, hiszen a régi-új polgármester kifejezte ebbéli szándékát. Ám, hogy ez mire terjed majd ki, még nem tudni.
Retro fíling
A retro kabinsorok már egyik fürdőben sem fogadnak vendéget. A Dagályban viszont gyakorlatilag csak medence nincs a fürdőépületben, de szaunacentrum, büfé, gyógyászat is helyet kapott benne. Csepelen csak a több mint ötven éves kis kunyhócskák rejtik az öltözőszekrényeket. A nyár elmúltával pedig néhány konténerrel rakják körbe a hatalmas, téliesített úszómedencét, abban öltözhetünk. Ám ezek vizesblokkjai több, mint fapadosak.
Gyönyörű helyen
A két strand elhelyezkedésében is párhuza-mosságokat mutat, hiszen mindkettő a Duna-parton található. Ebben nem járnak egyedül -Duna-parti fürdőinkről itt olvashat. A Dagály azért jóval nagyobb területen fekszik, és több medencével, nagyobb vízfelülettel rendelkezik. Angyalföldön termálmedencéből is kettő van, és jóval nagyobbak – ám éppen olyan esőtetővel rendelkeznek, mint a kisebb, ám remekül megépített csepeli termálmedence. Az Árpád-hídnál úszómedencéből is kettő van, melyből az egyik téliesített, akárcsak a csepeli.
Fejlesztésekre várva…
Mivel a kis csepeli strand a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. (BGYH) által kezelt fővárosi fürdők köréből kikerülve néhány éve önkormányzati kezelésbe került, kevés esély van rá, hogy a Hollandi úton nagyobb beruházás történjen. Pedig -ahogy itt írtam – egyrészt a Duna-dűlőn fekvő kis strand predesztinálva van erre, másrészt csak így közelíthetné meg nagyobb nevű társa színvonalát.
Egyszóval a Dagály hasonlóságai ellenére is egy másik kávéház. Azaz strandfürdő. És még nem is beszéltünk róla mi épül mellette: a 2021-es Vizes VB világszínvonalú uszodája
Teo Wassermann
másra kellene beruházni, nem a cgányok ingyen fürdetésére.
ott a duna a strand mellett inkább abban kellene megfüröszteni azokat.
a kórház csak nem kerül a napirendre, bezzeg a lakópark…
nekem így is jó
Ennyi volt okt. 23. kötelező beszédek, taps taps… pedig csak akkor kezdődött! November 11-éig fegyveres harcok árán próbálta védeni magát a magyar nemzet.
1956. október 24. – A szabadságharc kirobbanása
Október 24-én hajnalban a szovjet honvédelmi miniszter, Georgij Zsukov parancsára a szovjet csapatok bevonultak Budapestre. Szovjet harckocsik sorakoztak fel az Országház körül, valamint a hídfőknél és a legfontosabb útkereszteződéseknél. A felfegyverzett forradalmárok válaszul a város több pontján barikádokat emeltek, és megkezdődtek az utcai harcok. A magyar rádió az Akadémia utcai pártközpontban berendezett stúdióból ugyanakkor folyamatosan ismételte az előző esti véleményt: fasiszta, reakciós elemek támadást intéztek a középületek ellen. Ezalatt az MDP vezetősége megerősítette pártfőtitkári pozíciójában Gerő Ernőt, és a forradalom leverésére katonai bizottság alakult, amely együttműködésről állapodott meg a székesfehérvári különleges szovjet hadtesttel. Ugyanakkor azonban a nép által követelt kormányfőváltást is végrehajtották: a kormány ülésén Hegedüs Andrást leváltották és Nagy Imrét nevezték ki miniszterelnökké.
Nagy Imre legelőször is betiltotta a gyülekezéseket, valamint kijárási tilalmat és statáriumot rendelt el, majd délben miniszterelnöki rádióbeszédet mondott. A felkelőket a harcok beszüntetésére szólította fel, és ígéretet tett az 1954-ben félbeszakadt politikai reformok folytatására. Ennek ellenére egész nap folytatódott a fegyveres ellenállási csoportok kialakulása a város különböző pontjain: Csillaghegyen, a Baross téren, a Corvin köznél (corvinisták), a VIII. és IX. kerület déli részén, a Tompa utcában és a Berzenczey utcában. A felkelők a Bem laktanyából és a Timót utcai fegyverraktárból nagy mennyiségű fegyvert zsákmányoltak és az önkéntes jelentkezők ezreit fegyverezték fel. A fegyveres ellenállók sikerrel folytatták a harcot a megszállókkal szemben, és egymás után tették ártalmatlanná a szovjet harckocsikat, fogságba ejtve legénységüket. Az évek óta Magyarországon élő szovjet katonák számos esetben nyíltan barátkoztak a felkelőkkel, akik gyakran meggyőzték őket a forradalom tisztaságáról.
Délután az ÁVH-s őrök a Szabad Nép székházában fegyvertelen tüntetőket lőttek agyon és a holttesteket éppen akkor vitték ki az épületből, amikor egy csoport felfegyverzett forradalmár érkezett oda. Ettől kezdve a felkelők dühe a szovjet katonákról az ÁVH ellen fordult. A felkelők hamarosan elfoglalták az Athaeneum Nyomdát, és megkezdődött a röpcédulák gyártása. A nap folyamán az SZKP KB-küldöttségeként Anasztasz Mikojan és Mihail Szuszlov megérkeztek Budapestre azzal a moszkvai utasítással, hogy a pártfőtitkári tisztségbe Gerő helyére azonnal Kádár Jánost kell kinevezni. Este nyolc órakor Kádár már a rádióban is beszélt, és az eseményeket Gerőhöz és Nagyhoz hasonlóan ellenforradalmi felkelésnek nevezte.
A hatalom akárcsak Debrecenben és Budapesten, sok más településen is erőszakkal próbálta elfojtani a forradalmat. Október 24-én Székesfehérváron a városháza előtt a békés tüntetőkre a szovjet katonák sortüzet adtak le, hatan életüket vesztették. Október 26-án és 27-én az ÁVH-s katonák fegyvertelen tüntetőkre nyitottak tüzet Baján, Bajon, Berzencén, Gödöllőn, Győrött, Kalocsán, Kiskunhalason (2 halott), Kecelen, Kiskőrösön, Kecskeméten (3 halott), Miskolcon, Nagykanizsán, Örkényben, Sopronban, Szabadszálláson, Szegeden, Tatán, Várpalotán és Zalaegerszegen. A mosonmagyaróvári sortűznek 52 halottja és 86 sebesültje volt, az esztergomi vérengzésben 15 tüntető halt meg és legalább ötvenen megsebesültek. Tiszakécskén vadászgépről lőtték a felvonulókat (17 halott és 110 sebesült). 1956. október 29-ig a békés tüntetők ellen összesen 61 sortűzre került sor az országban. A több száz halott és sebesült között számos asszony és gyerek is volt, és az áldozatok zöme hátulról szenvedte el sebesüléseit
“ha a kis XXII. kerületi fürdő szeretne felzárkózni Angyalföldhöz.” Most akkor hol lakom?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop.
Miért ne lehetne mindjárt egy csepeli Karlsbad?!
Ha már álmodozunk, merjünk nagyot álmodni! 😛 😀