Népszabadság
Kiverte a biztosítékot Dunaújvárosban a hír, amely szerint a Csepelen illegálisan lerakott 1200 tonna galvániszapot a Fejér megyei városban helyezik el. A veszélyes hulladék kezelését végző cég értetlenül áll a közfelháborodás előtt.
Amíg november elején meg nem érkezett a hír arról, hogy a Csepelen illegálisan lerakott 1200 tonna galvániszapot a dunaújvárosi veszélyes hulladéklerakóban helyezik el, addig a városlakók többségének fogalma sem volt arról, hogy ilyen létesítmény működik a településen. Azóta viszont áll a bál.
A dunaújvárosi önkormányzat civil tagjai első felindulásukban – lakossági nyomásra hivatkozva – azonnali népszavazás kiírását követelték, hogy a helyi polgárok kinyilváníthassák: nem járulnak hozzá a csepeli galvániszap lerakásához. Hamar kiderült azonban, hogy ezt az 1200 tonnát már nem lehet megállítani a város határánál. A környezetvédelmi tárca által lefolytatott közbeszerzési eljárást ugyanis szabályos körülmények között nyerte meg a veszélyesanyag-lerakó telep tulajdonosa, a Terszol Kft., amely már meg is kötötte a szerződést a minisztériummal. Sőt a szállítás is megkezdődött: az összesen 62 millió forintos projekt keretében karácsonyig 70 teherautónyi galvániszap érkezik a dunaújvárosi létesítménybe.
– Nem véletlen, hogy mi nyertünk, hiszen a veszélyesanyag-lerakó telep nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában a legmodernebbek és a legbiztonságosabbak közé tartozik – mondta Borbás Béláné, a Terszol Kft. környezetvédelmi vezetője.
Úgy tűnik, a helyi polgárokat mindez kevéssé érdekli. A főutcán találomra megállított emberek kérdésünkre szinte kivétel nélkül azt válaszolták: ne hozzák a városukba más települések veszélyes hulladékát.
– Ne szórakozzanak velünk – fogalmazott a többség véleményére hivatkozva Somogyi György civil városatya, a témában összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülésen, majd hozzátette: – Épp eleget szenvedtünk az elmúlt évtizedekben a Dunaferr miatt, úgyhogy ne akarják a nyakunkba varrni más városok szennyét.
A rendkívüli közgyűlés egyetlen napirendi pontja a galvániszapkérdés volt. A képviselők az ülésen szembesültek a ténnyel, hogy a csepeli illegális hulladék elhelyezését már nem lehet megakadályozni, így igyekeztek arra koncentrálni, hogy miként lehetne minimálisra csökkenteni a jövőbeni beszállítást. A telep teljes felszámolásának ötlete nem merült fel, hiszen több dunaújvárosi gyárban – köztük a vasműben – is keletkezik galvániszap.
Így aztán Gombos István civil képviselő eredeti népszavazási kezdeményezését is módosították: a tervek szerint 2008 márciusában arról voksolhatnának a helyiek, hogy a jövőben csak Dunaújvárosban keletkezett veszélyes hulladékot lehessen lerakni a település közigazgatási területén, egyúttal megtiltanák a már működő veszélyesanyag-lerakó bővítését. A népszavazás kiírása első menetben egyetlen szavazat híján nem kapta meg a minősített többséget, ugyanis a többségi jobboldali-civil frakciószövetségből hiányoztak néhányan, a kormánypárti várostyák pedig nem támogatták az előterjesztést. Gombos István bejelentette: a következő testületi ülésen – azaz ma – ismét beterjeszti a népszavazási kezdeményezést.
– A voksolásra szánt kérdés jogilag értelmezhetetlen – állította Kálmán András szocialista polgármester. – Hogyan tilthatnánk meg egy magáncégnek, hogy Dunaújvároson kívüli vállalkozásoknak ne végezzen szolgáltatást? A veszélyesanyag-lerakó bővítését is csak a rendezési tervünk módosításával lehetne megakadályozni, nem pedig népszavazással.
Bár a népszavazás ügyében a városatyák megosztottak, a rendezési terv módosításának az elindítását egyhangúlag megszavazták.
– Értetlenül állunk a népszavazási kezdeményezés és a rendezési terv tervezett módosítása előtt – fogalmazott Borbás Béláné. – Szeretnénk felhívni a dunaújvárosiak és különösen a képviselő-testület tagjainak a figyelmét, hogy az elmúlt években 160 millió forintból felújítottuk, modernizáltuk a 30 éve működő telephelyet, amelyre szakhatóságként a polgármesteri hivatal is áldását adta.
Pochner László civil városatya szerint a telep 42 ezer köbméteres kapacitása csupán opciót jelent a Terszol számára, mivel a veszélyes anyagok elhelyezésére újabb és újabb medencéket kell majd építeni, amelyhez az önkormányzat által jóváhagyott építési engedélyekre lesz szükség.
– Ha módosítjuk a városrendezési tervet, megakadályozható lesz a lerakó kapacitásának tényleges bővítése – állította Pochner László. – Azért fontos, hogy népszavazás szentesítse a városatyák szándékát, mert így erős legitimitása lenne a rendezési terv módosításának.
– Ha ez megtörténne, és az önkormányzat valóban korlátozná a Terszol Kft. tevékenységét, amelyre egyébként az öszszes szakhatóság az áldását adta, akkor a városnak felelnie kell a céget érő károkért – reagált a fentiekre Borbás Béláné.
Dunaújvárosban azonban egyelőre senki nem foglakozik egy esetleges kártérítési per lehetőségével. Bár az eszközökről eltérő a képviselők véleménye, abban politikai hovatartozástól függetlenül egyetértenek, hogy nem asszisztálnak további több tízezer köbméter máshonnan származó galvániszap dunaújvárosi lerakásához.
Szolnokon is vihart kavart a csepeli galvániszap elhelyezésének ügye. Az alföldi városba csak azt a csapadékvizet szállítják, amely a nem megfelelő tárolás miatt hullott az iszapra, ám ebben a folyadékban is található kioldódott nehézfém, amit a Terszol Kft. szolnoki telephelyén kezelnek. Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere visszásnak tartja, hogy csak a sajtóból értesült arról: a város is érintett a csepeli galvániszapügyben. A polgármester ezért levelet küldött Fodor Gábornak, s arra kérte a környezetvédelmi minisztert, tájékoztassa őt és rajta keresztül a lakosságot a galvániszappal kapcsolatos eljárásokról, a várható veszélyekről és a technológia biztonságáról. A tárca a napokban válaszolt, s közölte: a szállítást és a kezelést végző cég szolnoki telephelye megfelelő engedélyekkel rendelkezik a működéséhez. A kezelés során keletkezett szárazanyag nem marad Szolnokon, azt később a dunaújvárosi lerakóba szállítják.
Forrás: D. J., Népszabadság
