Csepel.info

Ne lepődjön meg, ha idegenek csöngetnek

Origo

Kezdődik a jelöltállítás az idei utolsó választásra

Hétfőtől két hétig újra pártaktivisták kereshetnek föl bárkit az otthonában, megkezdődik a jelöltállítás az október 12-i önkormányzati választásra. Az Origo bemutatja, hogy az ország különböző részein hány ajánlás szükséges ahhoz, hogy valaki felkerüljön a szavazólapra.

Hétfő veszi kezdetét az ajánlások gyűjtése az október 12-i helyhatósági választásokra, amelyen a korábbiaktól eltérően nem négy, hanem öt évre választjuk meg a települések tisztségviselőit. Jelöltet csak az a választópolgár ajánlhat, akinek lakcíme a választókerületben van. Hasonlóan az országgyűlési és az európai parlamenti választásokhoz már nem kopogtatócédulán kell jelölni, hanem a tavasszal már megismert ajánlóíven.

Marad a többes ajánlás

Csakúgy, mint az akkori választásokon, most is minden állampolgár több személyt is ajánlhat, amit az országgyűlési voksolást követően Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke is élesen kritizált. Szerinte bár pozitív, hogy több jelölt indulhatott a választáson, nem hagyható figyelmen kívül, hogy „a többes ajánlás rendszere alapvetően magában hordozza a választópolgárok adataival való visszaélés fokozott lehetőségét”.
A kritikák ellenére végül a többes ajánlás rendszere maradt, mivel június 4-én a parlament elfogadta Fodor Gábor törvényjavaslatát. A Liberálisok elnöke azzal indokolta előterjesztését, hogy a „választópolgároknak meg kellett tanulniuk egy új ajánlási rendszert, illetve ha a többes jelölés nem lenne lehetséges, az megteremtené a nagy pártok, azaz a kormánypárt lehetőségét arra, hogy már a nála kisebb ellenfelek indulását is megakadályozza”.

Tízezer alatt nincs változás

A képviselő-, vagy polgármester jelöltté váláshoz szükséges ajánlások száma országszerte roppant színes képet mutat, mivel az többek között függ az adott település lakosságszámától, valamint a közigazgatásban betöltött szerepétől is. A tízezer főnél kisebb lélekszámú településeken továbbra is marad az úgynevezett kislistás rendszer a helyi képviselők megválasztása során. Ez azt jelenti, hogy például a Csongrád megyei Sándorfalván, ahol nyolc tagja van a képviselő-testületnek, az a nyolc ember szerez majd mandátumot, aki a legtöbb voksot kapja az induló jelöltek közül.

Ezen a településen képviselőjelölt egyébként az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1 százaléka jelöltnek ajánlott, így a 6795 lakosú Sándorfalván 68 személy ajánlásával lehet indulni a helyi képviselőtestületi szavazáson. Polgármesterjelölt az lehet, akit a település választópolgárainak legalább 3 százaléka támogat, ami Sándorfalva esetében 204 ajánlás összegyűjtését jelenti.

Csak 500 ajánlás kell Nyíregyházán

A következő kategória a 10 ezer és 100 ezer fő közötti városok, ahol már nem kislistás rendszer van érvényben, hanem egyéni választókerületi rendszerben dől el a képviselők sorsa. Ezekben a kerületekben szintén a szavazókorú népesség egy százalékának az aláírása szükséges, de a polgármesterré váláshoz már legalább 300 ajánlás összegyűjtése kell. A 27 ezres Mosonmagyaróváron tíz egyéni körzetet alakítottak ki, ezekben a jelöltté váláshoz szükséges ajánlások száma 26 és 30 között mozog.

A 100 ezer főnél népesebb városokban a képviselőjelöltté válás szabályai hasonlóak a kisebb lakosságú településekhez, de ahhoz, hogy valaki felkerüljön a polgármesteri szavazólapra már legalább 500 érvényes ajánlást kell a helyi választási bizottság asztalára tennie. Így például a Nyíregyházán kijelölt 15 egyéni választókerületben 57 és 74 között változik a képviselőjelöltté váláshoz szükséges ajánlások száma, ami egyébként viszonylag magas szám a polgármesterjelöltnek szükséges 500-hoz képest.

Így lesz megyei lista

Külön egység az önkormányzat választási rendszerben a megyei közgyűlés tagjaira való voksolás, amelyre az adott közigazgatás egység választóinak, a megyei jogú város nélküli 18 éven felüli polgárai szavaznak. Így például Komárom-Esztergom megyében Tatabányán kívül az összes település részt vesz a jelöltállításban, majd a voksolásban is. Megyei listát az a jelölőszervezet állíthat, amelyik a választókerület választópolgárai 0,5 százalékának ajánlását összegyűjtötte. Ez a szám például Komárom-Esztergom megyében 985.

Budapesten nem egyszerű a helyzet

Budapesten a legbonyolultabb a választási rendszer, a szükséges ajánlások száma is a fővárosban a legkülönbözőbb. A legkisebb egységek a kerületekben lévő egyéni körzetek, amelyek száma 10 és 17 között mozog lakosságszám alapján. A XIII. kerületben 57 és 70 között változik az egyéni körzetekben szükséges ajánlások száma, de Soroksáron van olyan körzet, ahol 22 érvényes aláírás összegyűjtése is elég a jelöltállításhoz.

Budapesten a választási rendszer nyári átalakítása miatt a fővárosi közgyűlésben csak polgármesterek, vagy polgármesterjelöltek juthatnak be. A testületnek automatikusan tagjai lesznek a 23 kerületben nyertes városvezetők, valamint kilenc, a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatokat összesítő kompenzációs listáról bekerülő politikusok. Kompenzációs listát csak azon pártok állíthatnak, amelyeknek legalább 12 polgármesterjelöltjük van. Polgármesterjelöltté váláshoz a 10 ezer főnél népesebb kerületekben minimálisan 300, míg a 100 ezer főnél nagyobb lélekszámú kerületekben minimálisan 500 ajánlást kell teljesíteni.

Most minden kiderül?

Éppen ezzel kapcsolatban állapította meg az Alapjogokért Központ, hogy a pártok a korábbiaknál jóval könnyebben állíthatnak budapesti listát, mivel az már csak a polgármesterjelöltek állításával függ össze, az azokhoz szükséges ajánlások száma pedig csökkent, főleg a 100 ezer főnél népesebb kerületekben, ahol 2010-ben legalább 2000 ajánlást kellett összegyűjteni. Az elemző intézet arra is emlékeztetett, hogy négy évvel ezelőtt fővárosi listát csak az a párt állíthatott, amelynek legalább 12 kerületben volt kompenzációs listája is, egy kompenzációs listához azonban a városrész egyéni választókerületeinek több mint felében kellett jelöltet állítani.

Az Alapjogokért Központ felhívta a figyelmet arra is, hogy az önkormányzati választásokon a jelölő szervezetek nem kapnak állami kampánytámogatást, így az önkormányzati választáson induló, nyilvántartásba vett jelöltek számának függvényében esetlegesen kikövetkeztethető lesz, hogy az országgyűlési választásokon indulók magas számát vajon a többes ajánlás vagy a kampányfinanszírozás okozta-e.

Eddig van idő

A fővárosban a főpolgármester-jelöltté válás kritériumai a legegyszerűbbek az ajánlások szempontjából. 2010-ig a budapesti választókorú népesség fél százalékának az érvényes jelölése kellett ahhoz, hogy valakiből főpolgármester-jelölt lehessen, de azt követően ötezere csökkentették az összegyűjtendő ajánlások számát.

Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelöltet, a polgármesterjelöltet és a főpolgármester-jelöltet legkésőbb szeptember 8-án 16 óráig kell bejelenteni. Ugyanez a határidő a kompenzációs lista, a fővárosi kompenzációs lista és a megyei lista esetében szeptember 9., 16 óra.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Forrás: Origo

This entry was posted on 2014. augusztus 24. vasárnap at 21:30 and is filed under Érdekes, Társadalom, Választás. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.